fbpx

| Hevesi Flóra

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Élelmes ígéretek

Tavaly januárban a túlsúlyos európaiak egyre növekvő számától megrettenő EU önszabályozásra szólította fel az élelmiszeripari cégeket. A folyamat mára hozzánk is begyűrűzött.

2005. január 20-án az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főbiztosa felszólította az európai élelmiszeripari cégeket, hogy egy éven belül minden, gyerekeknek szánt junk food hirdetést szüntessenek be, illetve az emberek számára az eddiginél sokkal érthetőbb formában tüntessék fel a termékeken az azokban található összetevőket. Lejárt az egy év és Markos Kyprianou ultimátuma, egyelőre azonban nem valószínű, hogy hamarosan eltűnnének a csemetéinket Happy Meal menük és müzlinek álcázott tigrises cukorgolyók fogyasztására csábító hirdetések.

Markos Kyprianou tavalyi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem kíván azonnal törvényi szabályozással rontani az élelmiszeripari cégekre, „csak” önmérsékletre kéri őket, mert szerinte ez a leggyorsabb és leghatékonyabb módja annak, hogy bármi is megváltozzon. Ugyanakkor természetesen – arra az esetre, ha ad absurdum csalódnia kellene az élelmiszeripar képviselőinek józan belátásában – törvényi módosítás kezdeményezését helyezte kilátásba.

A főbiztos bejelentését azzal indokolta, hogy míg néhány éve még a „kövér amerikaiakon” gúnyolódtunk, mára Európában is kiemelt probléma lett a túlsúlyosság, ami már a gyerekek körében is riasztó módon terjed. A BBC szakértőkre hivatkozva azt állítja, hogy az európai gyerekek közel negyede túlsúlyos, és ha igazak a becslések, tavaly január 20-a óta újabb 400 000 gyerek érte el a kritikus súlyhatárt, ennyivel nő ugyanis évente az elhízott gyerekek száma.

Időközben Amerikában is egyre nyilvánvalóbb tényként kezelik, hogy a szórakoztató- és a reklámipar által propagált életmód közvetlenül hozzájárul a gyerekek egyre egészségtelenebb életmódjához. Az amerikai National Academies (amely körülbelül az MTA-nak felel meg) Orvostudományi Intézete tavaly ötszáz oldalas jelentésben foglalkozott a témával, amelynek legfőbb állítása, hogy a szórakoztatóipar közvetve veszélyezteti a gyerekek egészségét, mivel az abban megjelenő legnépszerűbb figurákkal szinte kizárólag egészségtelen élelmiszereket hirdetnek. „Miközben a nemzet számára elsődleges fontosságú kellene lennie a gyerekek egészséges fejlődéséhez szükséges környezet biztosításának, addig az ételek és italok oly hatékony marketingje – nagy jóindulattal – egy erre elszalasztott lehetőségnek tekinthető, rosszabb esetben pedig konkrét fenyegetésként értékelendő, amely alapvetően veszélyezteti a jövő generációk egészségi állapotát.” – áll többek közt a jelentésben. A kutatás kezdeményezője, Tom Harkin szenátor úgy fogalmazott, hogy „a legnépszerűbb hollywoodi figurák, például Spongyabob és Shrek, junk food függővé nevelik a gyerekeket.”

Európában mindeközben úgy tűnik, Kyprianou segélykiáltása megértő fülekre talált. A téma érintett szereplői – a kormányzati oldal, az élelmiszeripar, a reklámozók, a tudomány képviselői és persze a civilek – 2005 márciusában létrehozták az ’EU Platform on Diet, Physical Activity and Health’ nevű együttműködést. A platform célja, hogy a különböző területek szakértői összehangolt és hatékony módszereket dolgozzanak ki arra, hogyan lehetne Európa lakosságát egészségesebb életmódra ösztönözni. Kyprianou szándékának megfelelően a platformnak nem az a szerepe, hogy ott törvényi szintű szabályozásra szülessenek javaslatok, hanem hogy a szereplők közösen gondolkodva és együttműködve próbáljanak megoldást találni.

Az persze nem valószínű, hogy az ipar meghátrálna és leállna az ócska ételek és italok gyártásával, illetve népszerűsítésével. Az európai élelmiszeripari cégek szövetségének (CIAA) elnöke első nyilatkozatában gyorsan el is tolta az iparról a felelősséget, amikor azt hangsúlyozta, hogy az egészséges életmód egyéni döntés kérdése. Azt azért hozzátette, hogy az ipar kollektív felelősségének érzi, hogy a fogyasztókat – és főképp a szülőket – az e döntés meghozatalához szükséges minden szükséges információval ellássa.

Jó hír, hogy decemberben az EU-platform magyarországi szervezete is megalakult „Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform” (TÉT) néven. Az együttműködéshez csatlakozók szándéknyilatkozatot írtak alá, amely szerint „az Európai Unió politikájával összhangban az erőfeszítések hatékonyabbá tétele és koordinálása érdekében” fognak munkálkodni, törekedve „a nemzeti összefogásra, a közös gondolkodásra és cselekvésre”. A platformban részt vesz a Magyar Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, valamint több tudományos társaság és civil szervezet, illetve az Önszabályozó Reklámtestület is.

A kormány oldaláról ígéret érkezett, hogy január végéig az érintett négy minisztérium ill. szerv (az Oktatási, az Egészségügyi, az Ifjúsági- Családügyi- Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, illetve a Nemzeti Sporthivatal) is csatlakozni fog a platformhoz.

Csontos Csaba, a Platform kommunikációért felelős tagja (egyébként a Nestlé vállalati kapcsolatokért felelős vezetője) elmondta, hogy az érdemi munka január végén kezdődik. Csontos szerint az élelmiszeriparban nem lehet olyan típusú szabályozással célt érni, mint a dohányiparban, ahol a termék egyértelműen és közvetlenül káros az egészségre. Míg a dohánytermékek reklámozását be lehet tiltani, azok árusítását nagyon szigorúan lehet szabályozni, addig az élelmiszerek kérdése ennél bonyolultabb. Csontos szerint ugyanis „nincs önmagában direkt egészségkárosító hatású élelmiszer – hiszen akkor ezt eleve nem is lehetne piacra dobni –, pusztán az étrend és az életmód lehet egészségtelen.”

Az európai platform hatékonyságának monitorozása idén áprilisban fog kezdődni. Csontos Csaba szerint az EU főként azt fogja vizsgálni, hogy az ipar valóban mindent megpróbál-e megtenni az önszabályozásban, ennek alapján milyen programokat mutatnak fel, és azokat mennyire hatékonyan koordinálják, illetve hogy valóban teljesíthető vállalásokat tesznek-e. A magyar platform működésének monitorozása még odébb van, de Csontos szerint az abban résztvevő civil szervezetek jelenléte garancia arra, hogy a javaslatok kidolgozása során valóban a fogyasztók érdeke érvényesüljön.

Úgy legyen.

 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás