A gazdasági és Versenyhivatal 2005. december 13-án megállapította, hogy a Cora hipermarketlánc reklámújságjaiban közzétett tájékoztatása a versenytörvény által tilalmazott fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának minősült. A Cora hipermarketlánc az árengedményes, 5 literes, hordós kiszerelésű Becker sört úgy hirdette, hogy az a Cora egyes áruházaiban már az akció kezdetekor sem állt rendelkezésre, egyes további áruházaiban pedig csak minimális mennyiség volt belőle.  A Versenytanács a Cora jogsértő magatartásáért 1 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki.

A versenytörvény szerint jogellenesnek minősül a gazdasági versenyben a fogyasztók megtévesztése úgy is, ha a vállalkozás különösen előnyös vásárlás hamis látszatát kelti. A Versenytanács gyakorlata alapján az ún. becsalogató reklám abban az esetben minősül versenytörvénybe ütközőnek, ha valószínűsíthető, hogy a vállalkozás a reklámkiadványában előnyös vásárlás látszatával hirdetett, azonban az üzletben a kis mennyiségben, vagy rendelkezésre egyáltalán nem álló termék helyett a fogyasztók olyan árut is megvásárolhatnak, amelyet a reklám hiányában nem (de legalábbis nem a reklámozó vállalkozástól) vásároltak volna meg.

Amint azt a Versenytanács már több határozatában kifejtette, az önmagában nem ütközik a versenytörvény rendelkezéseibe, ha valamely akciós termék nem az akció teljes ideje alatt áll rendelkezésre. Amennyiben az akciót meghirdető vállalkozás tájékoztatásában jelzi, hogy az ajánlat „a készlet erejéig érvényes”, ezzel ugyan a fogyasztók tudomására hozza, hogy a meghirdetett áru esetleg nem áll majd rendelkezésre, azonban ez nem adhat felmentést azokra az esetekre, amikor a vállalkozás összes vagy akárcsak egyetlen áruházára nézve az akció kezdetekor az adott termék egyáltalán nem áll rendelkezésre vagy annak induló készlete irreálisan alacsony.

Jelen esetben a Cora reklámújságjaiban ugyan minden esetben feltüntette, hogy az árengedményes, 5 literes, hordós kiszerelésű Becker sörre vonatkozó ajánlat „a készlet erejéig érvényes”, azonban ezt annak ellenére hirdette, hogy az akciós termék a Cora egyes áruházaiban már az akció kezdetekor sem állt rendelkezésre, egyes további áruházaiban pedig csak minimális mennyiség volt belőle.

A fentiekre tekintettel a Versenytanács 1 millió Ft versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a Cora hipermarketláncra.

Újabb bírság

A Versenytanács 2006. január 5-én ismét megbüntette a Cora-t, ezúttal 5 millió forint bírságot szabtak ki a cégre. Ebben az esetben a reklámkatalógusban szereplő, a Dimarson klímaberendezést hirdető reklámot találták a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmasnak.

A Cora 2005. március második felében egy milliós példányszámban közzétett reklámkatalógusában reklámozta az általa forgalmazott Dimarson klímaberendezést. A Versenytanács határozatában megállapította, hogy – ellentétben a reklámújságban állítottakkal – a klímaberendezés beszerelése nem volt ingyenesnek tekinthető, legfeljebb kedvezményesnek. A vásárlóknak ugyanis mindenképpen meg kellett fizetni a kiszállási díjat, a klímaberendezést tartó konzol árát, valamint annak felszerelési díját. Ezenkívül – a helyi adottságoktól függően – további költségeket is felszámítottak a vásárlónak. A Cora reklámtevékenysége ott volt kifogásolható, hogy szállítójától kritika nélkül elfogadva adta közre a tájékoztatást, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a figyelemfelhívás elsődlegessége mellett háttérbe szorultak a pontos, valós tájékoztatás követelményei.

A Versenytanács határozatában nem látta elfogadhatónak, hogy a potenciális vásárlók az áruházban a termék mellett megtalálhatták a – valamennyi feltételt és kivételt tartalmazó – Tájékoztatót, melyet vásárlás esetén szintén a rendelkezésükre bocsátottak. A Versenytanács jogalkalmazási gyakorlata szerint ugyanis a megtévesztő magatartást az nem teszi jogszerűvé, ha a reklámozáshoz képest későbbi időpontban az üzlethelyiségbe betérő vásárló részletes és kimerítő tájékoztatást kap. A jogértés megvalósult a részben valótlan állítást tartalmazó reklám közzétételével, az a körülmény pedig, hogy a tényleges piaci hatást esetleg utóbb elhárítják, legfeljebb a bírság kiszabása során értékelhető.

A reklámként vagy más módon megnyilvánuló tájékoztatással szemben követelmény, hogy annak alapján a fogyasztó valós, pontos képet alkothasson a tájékoztatás tartalmáról, így – többek között – a felkínált termékről, szolgáltatásról, az akció mibenlétéről. Ez – a Versenytanács megállapítása szerint – azért különösen fontos, mert az üzletbe pl. egyes akciók által  becsábított fogyasztók vásárlásai nem feltétlenül szorítkoznak az akcióban résztvevő termékekre, vagyis nem csak az adott akciós áru iránti keresletet növelik, hanem kedvezően hatnak az adott üzletben forgalmazott többi áru értékesítésére is. A kialakult vásárlói szokások alapján a fogyasztót nagyban befolyásolja az egy-egy üzletlánc akcióiról kapott tájékoztatás, mivel sok esetben ennek alapján dönti el, hogy a – fogyasztók megszerzéséért versenyző – üzletek közül melyiket választja.

A Gazdasági Versenyhivatal sajtóközleménye alapján