fbpx

| Lewis Akenji

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Édes hazugságok

Milyen módszerekkel próbálják a nagy cégek rávenni a gyerekeket az egészségtelen, magas cukortartalmú élelmiszerek fogyasztására? És milyen módon védik a gyerekeket azokban az országokban, ahol már felismerték: a gyerekeket célzó élelmiszer-reklámozást korlátozni kell.

A WHO
(World Health Organisation, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) a nagy
hirdetők hatalmával találta szemben magát 2003-ban, amikor nyilvánosságra hozta
kutatási eredményeit, amelyek néhány élelmiszeripari óriás termékeinek
gyerekekre gyakorolt negatív hatására hívták fel a figyelmet. A kutatási jelentés bemutatta az
energiában gazdag, alacsony tápértékű ételek és a magas cukortartalmú
üdítőitalok nagy mennyiségű fogyasztásának, illetve az ilyen termékek erőteljes
reklámozásának és a gyorséttermek népszerűsítésének ártalmas hatásait. A
beszámoló megerősítette a legtöbb korábbi kutatás eredményeit, amelyek figyelmen
kívül hagyásáért – az egészségtelen élelmiszerek reklámozásáért – az érintett
vállalatok oly sokat fizettek. A WHO jelentése szerint „a hozzáadott cukrok nagy
mennyiségű fogyasztása jelentősen hozzájárul a fogszuvasodás és a túlsúlyosság
gyakoriságának növekedéséhez”. A kutatók hozzáteszik, hogy „a hozzáadott
cukroknak az étrend maximum 6-10 százalékát kellene alkotniuk”.
A legtöbb
hozzáadott cukrot – nem a tejben és gyümölcsökben található természetes cukrokat
– az üdítők és az édességek tartalmazzák. A Nestlé, a Coca-Cola és más olyan
cégek, amelyek energiában gazdag, tápértékszegény élelmiszereket gyártanak,
általában úgy mutatják be ezeket a termékeket, mint az egészséges, fitt életmód
kellékeit, amelyeket gyakran kell fogyasztani. A WHO kutatását végző szakértők
rámutattak, hogy e képzettársításoknak nincs alapja, és arra figyelmeztettek,
hogy az embereknek „mérsékelt cukortartalmú ételeket és italokat kellene
fogyasztaniuk, és azokat sem az étkezések között”. Az ilyen cukrokat tartalmazó
ételek fogyasztását olyan betegségekkel hozták kapcsolatba, mint a túlsúlyosság,
a II. típusú diabétesz, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a
táplálkozással kapcsolatos rákok. Egy Rio de Janeiro-i kutatás kimutatta, hogy a
Coca-Cola italok túlzott fogyasztása – az ételekhez képest – 6-14 éves
gyerekeknél alultápláltságot és vitaminhiányt okozott.
A Nemzetközi
Élettudományi Intézet (International Life Science Institute, amelyet 1978-ban a
Heinz, a Coca-Cola, a Pepsi, a General Foods, a Kraft és a Procter&Gamble
élelmiszeripari vállalatok alapítottak – és amelyet 1991-ig a Coca-Cola alelnöke
irányított) egy korábbi, a cukorfogyasztás egészségügyi hatásairól szóló
publikációjában kijelentette, hogy „a cukorbevitel fordított kapcsolatban áll a
túlsúlyosság előfordulásának gyakoriságával”. Szintén megemlítették a glükóz
„mentális folyamatok elősegítésében” játszott pozitív szerepéről végzendő
kutatások szükségességét. Tudván, hogy az emberek jobban bíznak az államilag
finanszírozott tudományos intézetekben és nonprofit szervezetekben, mint a
politikusokban vagy a vállalatokban, az élelmiszer- és cukoripari cégek olyan
szervezeteket hoztak létre, amelyek feladata kutatások finanszírozása, pozitív
üzenetek megfogalmazása a média számára, és a cégek érdekeinek megfelelő
jogszabályokért végzett lobbitevékenység. A Sugar Association (Cukor Egyesület,
melynek szintén tagjai közé tartozik a Coca-Cola, a Pepsi és a General Foods),
amely megrettent a WHO hozzáadott cukrot tartalmazó termékek értékesítésére
vonatkozó ajánlásainak hatásától, nagyszabású lobbizásba kezdett, leveleket írt
az Egészségügyi Világszervezetnek azzal fenyegetőzve, hogy az Egyesült Államok
Kongresszusával visszavonatnak 406 millió dollár WHO-nak szánt
támogatást.


Fiatalkorú áldozatok
Ráadásul
ezen élelmiszerek hirdetéseinek többsége a gyerekeket célozza, akik igencsak
keveset értenek a háttérben álló tényekből, és akiket könnyen elcsábítanak a
profi reklámozási technikák, amelyek a termékeket eredetinek és „királynak”
állítják be. Az iparágon belüli egyre erősödő verseny során agresszív
marketingtechnikák tömegét fejlesztették ki, hogy elnyerjék a fogyasztók
tömegeinek hűséges elkötelezettségét. A hirdetők nem csak a tévét és az
óriásplakátokat foglalták el: ott vannak az iskolákban, otthon, tudományos
intézetekben, gyakorlatilag mindenhol, ahol pénztárcák vannak. A hirdetésekre a
gyerekek a legfogékonyabbak, ezért is tapasztalhatunk világszerte fokozódó
nyomást a vállalati túlkapások megfékezésére, elsősorban a gyerekek
márkafüggőségtől való megóvásának érdekében. A mai napig több mint 28 000 ember
küldött levelet J.K. Rowlingnak, a világhírnek örvendő Harry Potter
gyerekkönyvsorozat szerzőjének, arra kérve őt, hogy mondja vissza a Coca-Colával
kötött reklámszerződését, és „mentse ki Harryt a Coca-Cola karmai közül”. A
„Mentsük meg Harryt!” kampányt az Egyesült Államok-beli Tudomány a Közérdekért
Központ (Center for Science in the Public Interest) koordinálja.
 
A
legutóbbi kutatások szerint minden dollárra, amit a WHO arra fordít, hogy a Föld
lakosainak táplálkozását javítsa, az élelmiszeripari termékek reklámozására
költött 500 dollár esik. 2001-ben az élelmiszeripar reklámköltségvetését
világszinten évi 40 milliárd dollárra becsülték. Ez a szám nagyobb, mint az
országok hetven százalékának GDP-je (bruttó hazai össztermék) összesen. Egy,
tizenhárom iparilag fejlett országban (Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia,
Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Hollandia, Nagy-Britannia,
Norvégia, Svédország és az Egyesült Államok) a gyerekeknek szóló tévéműsorokról
végzett kutatás tapasztalatai szerint a gyerekműsorok alatt vetített reklámok
több 
mint fele élelmiszer-hirdetés. A kutatás többek között kimutatta,
hogy:
– édességek, cukros reggeli gabonakészítmények és gyorséttermek
hirdetései teszik ki a gyerekprogramok során sugározott élelmiszer-reklámok több
mint felét;
– csipszek és egyéb sós készítmények, magas cukortartalmú
tejtermékek, azonnal fogyasztható ételek, üdítőitalok, sütemények, kekszek és
édességek hirdetései szintén elterjedtek a legtöbb
országban;
– egészségesebb élelmiszerek, úgymint gyümölcsök és zöldségek
hirdetései nagyon ritkák, sőt nem léteznek a vizsgált országok közül
nyolcban;
– a gyerekeknek reklámozott élelmiszerek háromnegyede azok
közé tartozik, amelyekből az egészségügyi szakértők szerint a legkevesebbet
kellene enniük;
– a McDonald’s
gyorsétterem mindenkit megelőzve a „legszorgalmasabb hirdető”.


Az alábbi levelet, amely egy nemzetközi folyóiratban
jelent meg, egy olvasó írta, akinek elege lett e szorgalomból:
“Ma igazán
megdöbbentem. Elmentünk megnézni a karácsonyi fények meggyújtására rendezett
városi ünnepséget, és elborzadva tapasztaltuk, hogy a polgármester „különleges
vendége” egy  bizonyos Ronald McDonald úr. A csíkos nadrágos, piros hajú
bohóc három teljes mikrofonpercet kapott, ami olyan rémítő pillanatokat is
magában foglalt, mint amikor Ronald a tömeget (főleg kisgyerekeket szüleikkel) a
cég szlogenjének: „I’m lovin’ it!” kántálására vette rá. E vállalati nagygyűlés
vége felé megkérdezte: „Ki szeretne egy korai karácsonyi ajándékot?”, majd
kettő-az-egyben Happy Meal jegyeket osztott ki.”  Martin Coote, Maidstone,
Nagy-Britannia.


A gyerekek meggyőzésének további
módszerei:
– Hirdetés gyerekprogramok és -filmek során;
gyerekeknek szóló tévéműsorok szponzorálása, társulás népszerű gyerekfilmekkel
(Disney), sztárok használata (például Britney Spears Pepsit
iszik).
– Ingyenes mozijegyek, bónok felajánlása a gyerekek iskolai
eredményeinek „jutalmaként”.
– Az iskolák gyarmatosítása. A Coca-Cola és
a Pepsi agresszív hadjáratot folytattak a helyi iskolahálózatokban az
üdítőital-automaták felállításának és a termékek eladásának exkluzív jogáért.
Például 2001-ben az Egyesült Államok-beli Hillsborough megyében a Coca-Colának
további nyolc évre szóló szerződései voltak a megye tizenkilenc középiskolájából
tizenhéttel. A Pepsi Cola a tankerületnek 43 millió dollár értékűre becsült
tízéves szerződést ajánlott az exkluzív jogokért cserébe.
– Gyűjthető
játékok, sorozatok; minél többet fogyaszt, annál több játékot gyűjthet össze a
gyerek. A McDonald’s elismeri (egy sajtóközleményben, The Telegraph,
Nagy-Britannia, 2003), hogy az olyan marketingtechnikák, mint a McDonald’s
menükben levő ajándék játékok, jobban befolyásolhatják a gyerekek választását,
mint az étel minősége.
– Játékok működtetése weboldalakon; egyszerű
számítógépes játékok, rajzfilmfigurák, ingyenesen letölthető grafikák és
animációk. Ezek gyakran ábrázolják a márkajeleket vagy az azokat megjelenítő
figurákat, és a cég jelét, melyek a többszöri játék során jól bevésődnek a
gyerekek emlékezetébe.
– Gyerekek futballcsapatának, sporteseményeinek
és popkoncertjeinek szponzorálása. Az ilyen eseményeken a hirdetők logói és
szimbólumai foglalják el a legszembetűnőbb helyeket, így az esemény hangulata és
sikere tudat alatt a hirdetésekhez kapcsolódik.
– A tápérték és minőség
alárendelése a célnak, hogy a termék olcsó és mindenhol elérhető legyen –
automaták iskolafolyosókon, utcákon, büfékben.
– Alkalmazkodás a (helyi) kultúrákhoz. Zambiában az
agresszív reklámozás hatására az anyák üdítőitalokat kezdtek adni kisbabáiknak
étel helyett. „Fanta Baby” néven ismert, legyengüléssel járó alultápláltsági
hullám söpört végig az országon. A kérdéses reklámokat végül
betiltották.


A Baby Milk Action (Anyatej Akció) jól ismert esete
annak, hogy egy vállalat milyen hajthatatlan tud lenni még a közfelháborodás
ellenére is. A Nestlé többször került össztűzbe különböző nemzetközi reklámozási
kódexek megsértéséért, tudományos kutatási adatok meghamisításáért a
termék-promóció érdekében, és mert kétes módszerekkel anyákat csecsemőik
bizonyítottan egészségtelen táplálására vettek rá. A WHO becslése szerint évente
másfél millió csecsemő hal meg a szoptatás hiánya miatt; a Nestlét
figyelmeztetésben részesítette az Advertising Standards Authority (ASA,
Reklámozási Irányelvek Hatósága). Mégis, Mike Aaronson, a Save the Children
(Mentsük meg a gyerekeket!, Nagy-Britannia) igazgatója szerint a Nestlé
folytatja a mesterséges táplálás reklámozását a szoptatás rovására: a cég
bébiétel-marketingje a nyereséget előbbre valónak tarja az egészségnél. A Baby
Milk Action koordinálja a tizennyolc országban zajló nemzetközi
Nestlé-bojkottot. Azért koncentrálnak a Nestlére, mert ez a cég uralkodik a
gyermektápszer világpiacának 40 százalékán, és hatalmát arra használja, hogy a
marketingtevékenységek ellenőrzését ellehetetlenítse. A megfigyelések szerint
világszinten a Nestlé vezeti a marketing-kódexek megsértőinek ranglistáját. A
Nestlé elleni bojkottot Nagy-Britanniában több mint 100 egyház, egészség- és
fogyasztóvédelmi csoport, több mint 90 vállalat, 80 diákszervezet, 17 helyi
hatósági szerv, 12 szakszervezet, 74 politikus és politikai párt és sok-sok
híres ember támogatja.


Ami elég, az elég!
A legtöbb országban az élelmiszeripar továbbra is
korlátlanul hozzáférhet a gyerekekhez. Több országban azonban felismerték, hogy
az élelmiszer-reklámozást korlátozni kell, szükség van a gyerekek védelmének
valamilyen formájára, és törvényi szabályozást vezettek be, vagy állami
ajánlásokat tettek a megerősített önkéntes ellenőrzésre. Az alábbiakban az
utóbbi évek csupán néhány kampányát soroljuk fel, bemutatva, hogy a szervezett
cselekvés hogyan tudja hasznosítani az ébredező állampolgári támogatást a
gyerekek táplálkozása és egészségük javítása érdekében.


Iskolákban…
Sok, a zsíros, cukros
ételeket és azok reklámjait az iskolai automatákból és menzáról kiűző iskola
került a címlapokra.
– Japánban az iskolák hirdetésmentes zónák, itt
nincsenek kereskedelmi promóciók. A Japanese Offspring Fund nevű
fogyasztóvédelmi csoport jelentése szerint az állami iskolákban „sem reklámok,
kuponok, sem marketinganyagok nem kerülnek kiosztásra a tanárok, a diákok vagy a
szülők között”.
– New Yorkban az iskolai menzák nemsokára alacsony zsír-
és sótartalmú ételeket fognak kínálni. Az automatákban a cukros üdítőitalokat
gyümölcslevekre és vízre cserélik.
– San Francisco a gyorsételek és
szénsavas üdítőitalok betiltását tervezte az iskolákban a 2003-2004-es tanévtől
kezdődően. Sacramento és Buffalo City hasonló döntéseket fontolgat.
– A
Los Angeles-i iskolakerület – amely több mint 700 000 diákjával az egyik
legnagyobb Amerikában – iskoláiban betiltották a gyorsételek és szénsavas
üdítőitalok árusítását.
– Seattle-ben a Citizens’
Campaign for Commercial-Free Schools (Állampolgári Kampány a Reklámmentes
Iskolákért) nevű szülőcsoportosulás sikeresen lobbizott a reklámozás
betiltásáért a kerület iskoláiban. Jelenlegi céljuk e szabályozás kiterjesztése
egész Washington államra.


Törvényi
szabályozások…
– Belgium flamand régiójában nem engedélyezett a
reklámozás öt perccel a tizenkét éven aluli gyermekeknek szóló műsorok előtt és
után.
– Dániában a gyerekműsorokat nem lehet reklámokkal megszakítani,
2000-ben önkéntes tilalmat vezettek be a gyerekreklámokra (amely 2002-ben
megbukott).
– Norvégia a gyerekprogramok előtti, közbeni és utáni
reklámozás betiltását tervezi.
– Bizonyos folyóiratok szűk körétől
eltekintve a kanadai Québec tartomány a tizenhárom évesnél fiatalabb gyerekeket
célzó reklámozást teljesen megtiltotta az elmúlt két
évtizedben.
– Svédországban nem megengedett a tizenkét éven aluli
gyermekeknek szóló reklámozás, a gyerekműsorok megszakítása reklámokkal és
hirdetések sugározása gyerekprogramok előtt és után.
– Ausztráliában
tiltanak mindenfajta reklámozást az iskoláskornál fiatalabb gyereknek szóló
műsorok ideje alatt.
– Hollandiában korlátozták a gyerekműsorok során
sugárzott reklámok hangerejét.
– Finnországban a McDonald’s
hirdetéseiben nem szerepeltetheti az ingyenes játékokat.
– Dániában, Finnországban és Hollandiában a
gyerekműsorok szereplői vagy tévébemondói nem jelenhetnek meg a
hirdetésekben.


A cikk a Tudatos Vásárló 2-3. számában jelent meg,
2004. júliusában.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás