• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A divat és ami mögötte van

2019.04.28. /

A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) két, egymásra épülő kerekasztal-beszélgetéssel jelentkezett április 23-án, amelyek témája a méltányos munkakörülményeket támogató, etikus és fenntartható divatipar.

Az első IMPACT TALK panelben Gulyás Emese, a TVE munkatársának moderálásával a divatipar különböző szereplőinek szemszögéből járták körbe azt, hogy mit tehetnek az iparág szereplői az etikus és fenntartható gyártásért és milyen lehetőségei vannak a magyar divatiparnak. Arról szintén Emese mesélt, hogy mi alapján nevezhetőek fenntarthatónak a márkák, továbbá, hogy a különböző, ruháinkon látható minősítések védjegyei mire jelenthetnek garanciát a fogyasztók számára.

Mennyire kapnak méltányos bért a hazai varrónők?

Sok hazai varroda dolgozik bérmunkában: ez azt jelenti, hogy a márkák a termék kivitelezését, vagy azok egy részét kiadja alvállalkozónak.  Varga Éva, az iparban dolgozó munkavállalókat képviselő BDSZ alelnöke szerint a dolgozók bére a minimálbér körül van, és összességében nem beszélhetünk rossz munkakörülményekről, viszont a nem hivatalos keretek között működő „garázsvarrodákra” nincs rálátásunk. A nemzetközi márkákkal együttműködő, technikai ruházatra specializálódott PI-ER Technical Kft. számos olyan márkával dolgozik, aki tagja a Fair Wear Foundation-nek (FWF). Arról a cég ügyvezetője, Pild István mesélt, hogy a Helly Hansen vagy a Terra közülük saját etikai kódexszel rendelkeznek, és bármikor ellenőrizhetik a partnereiket, de a FWF Magyarországon nem tart auditokat. Varga Éva arról számolt be, hogy van olyan márka, amely szakszervezetet is megkereste, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a ruháikon dolgozók megkapják a minimálbért. Közben megjegyezte azt is, hogy több varrodában technikai okok, a dolgozók összetétele és a norma (nem) teljesítése miatt van olyan, hogy a minimálbért sem viszik haza a dolgozók, de egyetlen esettől eltekintve nem fordult elő olyan, hogy ne fizették volna ki időben a munkavállalókat.

Több hazai varroda rendelkezik a környezeti fenntarthatóságot biztosító OEKO-TEX tanúsítvánnyal, ráadásul sok márka csak akkor áll szóba velük, ha ezekkel rendelkeznek, ellenben nem fizetnék ki a tanúsítás megszerzését. A kitörési lehetőséget a kormányzati támogatásban és egyértelműen a bérmunkából való kitörésben, az innováció kihasználásában látja Hannauerné Szabó Anna is, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) Textil és Ruházatipari Szekció Elnöke és a protektív textilanyagok kifejlesztésével foglalkozó INNOWEAR-TEX Kft. ügyvezető igazgatója.

Az egészségünk, a környezetünk és a címkék

Az Európai Unióban a REACH-rendelet megszabja (ill. tiltja) a termékek előállításához használható (káros) vegyi anyagokat, addig a Távol-Keleten készített termékek esetében a ruháink tartalmazhatnak olyan vegyületeket, amelyek például bizonyítottan rákkeltőek. Számos kedvező árú terméken is megtalálható az OEKO-TEX [1]100-as minősítése, amely a termékek előállításának körülményeire is kitér. „Sokan nem tudhatják, hogy egy fenntarthatóként hirdetett bambuszból készült zokni előállítása sokkal környezetszennyezőbb, mint egy lyocellből készült terméké” – mesélte Dr. Kokasné Dr. Palicska Lívia, a textileket bevizsgáló, OEKO-TEX védjegy kiadására jogosult INNOVATEXT Zrt. vezérigazgatója és a Magyar Könnyipari Szövetség elnöke.

 Abban egyetértettek, hogy a vásárlói magatartás sarkalatos pont, hiszen „a pénzünk szavazat” nyomást gyakorolhat a márkákra.

 

Mit tehetnek a fenntarthatóságért és az etikus divatért a kortárs tervezők?

A második, BALANCED FASHION kerekasztal-beszélgetést Mengyán Eszter, a fenntartható divattal foglalkozó HolyDuck blog alapítója moderálta. Témája: hogyan viszonyulnak a hazai divattervezők a fenntartható és etikus divathoz. A lokális gyártás egyértelműen közös a márkáknál. Lébényi Anna az újrahasznosítást, zero waste szabást és újrafelhasználást is támogató Printa üzlet munkatársa. Szilágyi Andrea, NES cipőmárka tervezője környezetbarát anyagokkal dolgozik; cipőit egy fenntarthatóan működő, elítélteket is foglalkoztató gyárban készítik. Az esemény alatt többször is előkerültek az organikus, növényi anyagokban rejlő lehetőségek. Ivanics Anna a kenderből készült termékekkel foglalkozó Trip Hemp Fashion képviselője, kutatja is a növényben rejlő környezettudatos alternatívákat. Vetlényi Alma darabjai pedig zerowaste szabással, természetes anyagokból készülnek. Konsánszky Dóra, Konsanszky divatmárka tervezője, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatójaként a képzési oldalt képviselte.

 

Addig jó, amíg kicsik a márkák?

Természetesen jó lenne, ha mindenki tetőtől-talpig hazai márkák termékeit viselné, a dizájn mellett azonban az anyagi lehetőségek is döntőek a hazai vásárlóknál. Számos külföldi országban már kialakult a „hazai” termékek vásárlásának kultúrája, nekünk is erre kell törekednünk: akár egy használt ruhát is kombinálhatunk egy hazai, tervezői darabbal. Ahogy Anna is említette, a Printa ruhái árban megegyeznek a Zara darabjaival. Bár a kis márkák esetében könnyebb fenntarthatónak és etikusnak lenni, a 100 százalékos fenntarthatóságot nehezen tartják megvalósíthatónak: kihívás például a megfelelő kellékek, akár organikus cérna, vagy minősített alapanyagok beszerezhetősége és ezek ellenőrizhetősége. Amolyan ellentétként jegyzi meg Konsánszky Dóra is a vállalkozások méretét (és a minél nagyobb nyereségre való törekvést): „ha már befektetői vannak az embernek, az már egészen más történet: fordítottan gondolkodnak, eltérő szemléletet képviselnek.”

 

Mit tartogat a jövő?

Abban mindannyian egyetértettek, hogy trendivé kell tenni a fenntartható, etikus divatot, és fontos szerepet játszik ebben a média, a szakma, a bloggerek, de a vásárlók is, akik példát mutatnak a saját közösségüknek. Alma a fennmaradás lehetőségét a nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódásban látja, Andrea pedig az innovatív megközelítésben és a sorozatgyártásban. Elmaradhatatlan az is, hogy megfelelően reagáljanak a fellépő igényekre, az organikus anyagok keresletére és a textilipar fejlesztésire, továbbá, hogy több lábon álljanak: Ivanics Anna a lakástextilekre is szeretné kiszélesíteni a jelenlegi kínálatot, a Printa pedig szeretne több külsős megrendelést a stúdiójuknak is. A legfontosabbnak mindannyian a vásárlókat tartják, és az oktatásukat, amire a közösségi média felületeiken is törekednek a tervezők: nem csak ruhát, de tudást, tudatosságot is adnak.

 A beszélgetések a FashionRevolution (átlátható divatiparért küzdő mozgalom) hét részeként kerültek megrendezésre a Budapesti Metropolitan Egyetem Auditóriumában a

 a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával valósult meg.

 
 







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében