alap kinézet

System Messages

Az ország jelentős részén jó minőségű a csapvíz, egy üveg ásványvíz pedig legalább 200-szor annyiba kerül, mint másfél liter vezetékes víz. Ennek ellenére az ásványvízfogyasztás egészen a legutóbbi évekig folyamatosan nőtt. Húsz évvel ezelőtt négy liter ásványvizet kortyoltunk el fejenként egy évben, ma több mint száztízet. A növekvő piacon egyre több és nagyobb cég tevékenykedik, aktuális Cégmércénkben ezek működését értékeljük a már ismert környezeti, társadalmi és etikai szempontok alapján.

Az értékelési szempontok összesítése során mindegyik cég 10 pontról indult, ehhez adtunk hozzá (zöld) vagy ebből vontunk le (piros) pontokat. A cégnevek mellett feltüntettük az egyes cégek által forgalmazott márkákat, hiszen a vásárló inkább ezekkel találkozik a boltokban.

Összességében egyik cég sem ért el kiemelkedő, 10 pont fölötti értékelést. 9 ponttal a Szentkirályi Kft. lett az első. A második helyezésen 8,5 ponttal a Germán Ásványvízgyártó Zrt., illetve az Euro-Drink Hungary Kft. osztozik. A dobogó harmadik fokán szintén megosztottan, fél pont lemaradással a BUSZESZ Zrt. és az ÉLPAK Zrt. foglalhat helyet. A középmezőny cégei egységesen 7-7,5 ponttal végeztek.

További Cégmércéinket itt tekintheted meg.

A cégmérce sereghajtói között szerepel a Kékkúti Ásványvíz Zrt., a Visegrádi Ásványvíz Kft., a Pet-Pack Kft. (mindhárom 5,5 pont). Öt pont alatt kritikus a cégek etikai minősítése. Ez alatt a szint alatt a Fővárosi Ásványvíz Zrt. (4,5 pont) és a Coca-Cola (3,5 pont) lettek.

A Cégmérce a vállalatok utóbbi öt évben nyújtott teljesítményére vonatkozó adatokat értékeli, de a www.cegmerce.hu-n ennél régebbi ügyek is megismerhetők. Az adatgyűjtés során megkerestük a vállalatokat, az érintett hatóságok adatbázisaiból tájékozódtunk, valamint civilszervezetektől, a hazai és a nemzetközi sajtóból gyűjtöttünk információkat.

 

Nem sokat tesznek a környezetért

Az ásványvízgyártás, például a bányászathoz képest, nem kifejezetten környezetkárosító tevékenység, de már a Magyar Tudományos Akadémia is hangsúlyozta, hogy az ipari méretű ásványvíz-kitermelés Magyarországon meghaladja a mélységi vízkészletek megújuló képességét. Jó lenne, ha a vízkivételből nyereséget felhalmozó vállalatok tennének is valamit a környezetért.

A cégek önmagukról készített környezeti jelentései elvileg azt mutatják be, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a tevékenységük során keletkezett környezeti problémák, károk megoldására, enyhítésére. Az általunk megvizsgált tizenöt cég egyike sem tartotta fontosnak, hogy honlapján közzétegyen ilyen beszámolót – ezért minden versenyző egy mínuszponttal indult. Mi pedig kénytelenek voltunk más források után kutatni, hogy információkat szerezzünk. Környezetvédelmi bírságot két cégre szabtak ki az utóbbi időben. A Fonyódi Ásványvíz Kft.-t 2009-ben 75 ezer forint levegővédelmi bírsággal büntette a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, amiért nem adta le kötelező éves jelentéseit, a Visegrádi Ásványvíz Kft. tulajdonában lévő Pet-Pack Kft.-re pedig ugyanez a hatóság 50 ezer forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki.

Olvasd el az ásványvíz- és csapvíztesztünket is!

Nemcsak a gyártó cégeket, hanem az anyavállalatokat is megvizsgáltuk: a Coca-Colát, amely a Naturaquát gyártja, a Fővárosi Ásványvíz- és Üdítőipari Zrt.-t  üzemeltető Pepsi Colát (Margitszigeti, Gellérthegyi Kristályvíz) és a Theodora tulajdonosát, a Nestlét. A New Internationalist című globalizációkritikus havilap 2009. novemberi száma szerint például a Coca-Cola vízkivételi tevékenysége nyomán India bizonyos szárazsággal sújtott területein a helyi közösségek nem jutottak elegendő vízhez. A lap szerint egy, a Coca-Cola által finanszírozott tanulmány végül igazat adott a helyi közösségek panaszainak, a cég mégsem költözette át más helyre az üzemét, és nem tért át más vízbázisok használatára sem.

Az is sokat elmond egy vállalat környezeti hozzáállásáról, hogy van-e környezetközpontú irányítási rendszere, gyárt-e környezetbarát termékeket, használ-e ózonkárosító vagy biológiailag felhalmozódó vegyi anyagokat, és milyen mértékben vesz igénybe megújuló energiaforrásokat. Ezek vizsgálata során sikerült egy jó pontot is kiosztanunk: a Szentkirályi Kft. 2006 októberében integrált minőségirányítási rendszert vezetett be, amely együttesen tartalmazza az általános minőségirányítási, környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági szabványok előírásait a termelés, a beszerzés, az áruszállítás és a kereskedelem teljes területére.

 

Etikátlan és szabálytalan reklámok

A társadalmi felelősségvállalás számonkérése során ismét előkerültek a nagy nemzetközi üdítőipari cégek ügyei. A fogyasztókkal kapcsolatosan – nem meglepő módon – megint a Pepsit és a Coca-Colát érte a legtöbb kritika. A Pepsi (Margitszigeti Kristályvíz) például vállalta, hogy 2012-ig világszerte kivonja az iskolákból cukrozott üdítőitalait, a jelenlegi állás szerint azonban ennek csak részben fog eleget tenni, ráadásul a középiskolákra nem is vonatkozik a szép ígéret. A Coca-Cola még korábban bejelentette, hogy a jövőben csak akkor árusít iskolákban cukrozott termékeket, ha ezt a szülők külön kérik. Ez azonban csak a közvetlen értékesítésre vonatkozik, a büfékben továbbra is hozzáférhetőek az édes üdítők.

Nem etikus, ha haszonszerzési céllal ösztönöznek vásárlásra olyan embereket, akik még elvileg sem képesek a kereskedelmi üzenetek értelmezésére, értékelésére, megalapozott fogyasztói döntések meghozatalára. Ezért a Cégmércében pontlevonás jár a gyerekeket célzó reklámokért. Az élelmiszeripar viselt dolgaival foglalkozó brit újság, a The Food Magazine egyik cikkében arról ír, hogy a Coca-Cola és a Pepsi hirdetéseiben olyan ismert sztárok szerepelnek – például Britney Spears, Beyonce, David Beckham, Madonna és Kylie Minogue –, akikért rajonganak a gyerekek, és szerepeltetésükkel a reklámozott termékek is vonzóvá válnak számukra. A két cégnek a magyar hatóságokkal is meggyűlt a baja. A Coca-Colát például 2006-ben 10 millió forintra bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal, mert megtévesztették fogyasztóikat a Naturaqua vízkinyerési helyéről. A következő évben ugyanilyen okból az Aquarius-Aqua Kft.-nek 2 millió forint büntetést kellett befizetnie, mert reklámjaiban túl jó színben tüntette fel a termékét.

 

Cégek és alkalmazottaik

A munkavállalókkal kapcsolatos magatartást vizsgálva a munkaügyi felügyelőségek adatai között böngésztünk. Munkavédelemmel vagy szerződéssel kapcsolatos jogsértések miatt a BUSZESZ Zrt.-nek 2010-ben 400 ezer, a Pet-Pack Kft.-nek 2009-ben 250 ezer, a Coca-Colának egy évvel korábban pedig 200 ezer forint bírságot kellett fizetnie. Az AVE Ásványvíz Kft. munkaszerződés nélkül foglalkoztatott embereket, melyért viszonylag súlyos, 1,2 millió forintos bírságot kapott.

A három multinacionális versenyzőtől a foglalkoztatással kapcsolatos, más országokban tapasztalt problémák miatt vontunk le pontot. A Coca-Cola több országban korlátozza a szakszervezetek működését, a Margitszigeti Kristályvíz és Gellérthegyi Kristályvíz anyavállalata, a Pepsi egyik lengyel leányvállalatánál pedig tanúk előtt íratták alá a szakszervezetből való kilépésüket. A Nestlé gyerekmunkabotrányokba keveredett.

 

Bojkottok

A cégek ellen hirdetett bojkott miatt a Coca-Cola és közvetetten a Nestlé (Kékkúti) kapott levonást. A brit Ethical Consumer magazin Cégmércénkhez hasonló Corporate Critic adatbázisa szerint a Sinaltrainal nevű kolumbiai élelmiszer-ipari szakszervezet a Coca-Cola elleni bojkottra szólított fel, mert szerintük a cég összefüggésbe hozható nyolc szakszervezeti vezetőjük meggyilkolásával és több aktivistájuk elrablásával, megkínzásával vagy elűzésével. A Baby Milk Action nevű szervezet pedig a Nestlét bojkottálja már több évtizede, mert az véleményük szerint felelőtlen marketinggel a szoptatás elhagyására ösztönzi a kismamákat.

 

Génmódosítás

Génmódosított összetevők használatáért leányvállalataikon keresztül a Nestlének és a Pepsinek adtunk fél-fél büntetőpontot. Az előbbinek ugyanis bizonyos tejtermékeiben, az utóbbinak pedig – a Greenpeace Valódi Élelmiszert Most! (www.truefoodnow.org) honlapja szerint – az Egyesült Államokban forgalmazott üdítőitalaiban találhatók génmódosított összetevők.

 

Etikai kódex, adóelkerülés, helyi termék

Az egyéb társadalmi szempontok számbavételekor olyan tényezőket értékeltünk, mint például hogy van-e a cégeknek etikai kódexük, céghálójukban vannak-e adóelkerülésre alkalmas offshore cégek, és van-e érdekeltségük diktatórikus országokban. Valamelyik szempont mindegyik cégnél hibádzott, ezért minden céget pontlevonásban részesítettük. Például az általunk vizsgált cégek közül egyikük honlapján sem találtunk magyar nyelvű etikai kódexet. A legtöbben adatkérő levelünkre sem válaszoltak.

Végül pedig összehasonlításunkban egy pluszponttal díjaztuk, ha egy cég magyar tulajdonban van. Ezek: a Szentkirályi Kft., a Germán Zrt., az Euro-Drink Kft., a BUSZESZ Zrt., az Aquarius-Aqua Kft. és a ”FIRE-97” Pénznyerő Automatát Üzemeltető Kft. tulajdonában lévő AVE Ásványvíz Kft.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 22. számában.

Kép [cc] ntr23



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében

Smink