A brit kutatók 3, illetve 8-9 éves
gyermekekből álló csoportokat vontak be vizsgálataikba, melyben a gyermekek
körében kedvelt élelmiszerek (italok, édességek, jégkrémek) gyártásában
felhasznált mesterséges élelmiszer-színezékek, illetve a nátrium-benzoát
együttes fogyasztásának hatását vizsgálták két adalékanyag-keverék formájában.
Az “A” keverék a tartrazin (E-102), narancssárga S (E-110), azorubin (E-122),
ponszó (E-124) és nátriumbenzoát (E-211), míg a “B” keverék a narancssárga S
(E-110), kinolinsárga (E-104), azorubin (E-122), allúrvörös (E-129) és
nátriumbenzoát (E-211) adalékanyagokat tartalmazták. A vizsgálatban tesztelt
valamennyi adalékanyag engedélyezett, elsősorban édességek, finompékáruk és
üdítőitalok gyártásában használatosak.

A Southampton Egyetem kutatásait az FSA
felügyelte, az eredményeket az élelmiszerekben, fogyasztói termékekben és a
környezetben előforduló kémiai anyagok toxicitásával foglalkozó, független, brit,
tudományos szakértőkből álló tanács értékelte.

A vizsgálat eredményei arra hívják fel a
figyelmet, hogy a tanulmányban felhasznált adalékanyag-keverékek fogyasztása
szerepet játszhat a gyermekkori hiperaktivitás, illetve hiperkinetikus zavar
kialakulásában. Az, hogy a viselkedési zavarok kialakulása egy-egy
színezőanyagnak, vagy azok együttes hatásának tudható be, jelenleg még nem
ismeretes.

A hiperaktivitás kialakulásában számos
tényező (pl. genetikai tényezők, koraszülött, környezeti hatások) együttesen
játszik szerepet, ezért a mesterséges élelmiszerszínezékek étrendünkből való
végleges törlése önmagában nem jelent teljes garanciát a viselkedési zavarok
kialakulásának megelőzésére, azok megszüntetésére. Azáltal azonban, hogy a
szülő nem vásárol “problémás” mesterséges színezéktartalmú
élelmiszert gyermekének, a kiváltó okok számát, ezáltal pedig az előfordulás
valószínűségét csökkentheti. Mivel valamennyi forgalomba kerülő élelmiszer
esetén köteles a gyártó feltüntetni az előállítás során felhasznált
összetevőket, így a színezékeket és egyéb adalékanyagokat (nevesítve vagy
E-számmal) is, vásárláskor érdemes figyelni a termékek címkéjét.

Az Európai Unióban engedélyezett valamennyi
élelmiszer-adalékanyagra, így a tanulmányban szereplő színezékekre vonatkozó
korábbi kockázatbecslések egyenkénti felülvizsgálata jelenleg is folyamatban
van az EFSA-nál. A korábban már engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok ismételt
kockázatbecslése során az élelmiszerszínezékek vizsgálata elsőbbséget élvez,
miután ez volt az első olyan adalékanyag-kategória, melynek engedélyezése
európai jogszabályokkal történt. Az adalékanyagok kockázatbecslését először kb.
30 éve végezték el, azóta azonban újabb tudományos eredmények váltak ismertté,
melyeket a felülvizsgálat során most figyelembe vesznek.

E vizsgálatsorozat keretében az EFSA
elsőként a Vörös 2G nevű színezékről adott ki állásfoglalást. Legközelebb,
várhatóan még az idén, az allúr-vörös színezék kapcsán jelentet meg tanulmányt,
míg 2008. végéig valamennyi színezék ismételt kockázatbecslését el kívánja
végezni.

A most közzétett brit tanulmány részleteit
az EFSA Élelmiszeradalékok, ízesítők, segédanyagok, élelmiszerrel érintkező
anyagok panelje (AFC) – figyelembe véve a színezékekkel és a viselkedési
problémákkal kapcsolatos rendelkezésükre álló valamennyi tudományos ismeretet –
szeptemberi rendes ülésén értékeli majd. Az EFSA állásfoglalása alapján ezt
követően az Európai Bizottság és az egyes tagállamok hatóságai együttesen
döntenek majd arról, hogy a fogyasztók egészsége érdekében milyen
intézkedésekre van szükség.

Forrás: MTI