• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Bio közétek –csak az elit nőhet fel ezen?

2010.01.18. /
A közétkeztetés legjellemzőbb közönsége a gyerek, és a gyerek sokat közétkezik. A gyerekbe kéne a legkevesebb vegyszer. A bioélelmiszerekben van a legkevesebb vegyszer. A közétkeztetésben meg legkevesebb a bioélelmiszer.

Egy vizsgálat a bioélelmiszerek és a közétkeztetés kapcsolatáról lehet akár igen rövid: a fenti bevezető megfogalmazza a tanulságot. Tulajdonképpen egyetlen céget találtunk, akik klasszikus közétkeztetés keretében minősített bioételeket főznek.

A Biogastro Kft. a bio- és a minőségi közétkeztetés vélt igényére 2007-ben alapult családi vállalkozás, törökbálinti székhellyel. Jelenleg öt óvodának szállítanak bionyersanyagból főzött ebédet. Mind az öt magánóvoda - egy törökbálinti és négy budai.

Bio főttételeket, közétkeztetésen kívül, persze több cég készít. Néhány példa:

  • Nagyjából bioételek házhozszállításával foglalkozik a Biochef (Biokonyha Kft., Pomáz). Ők a felhasznált alapanyagok 90%-át minősített biotermelőktől szerzik be, de a maradék 10% okán nem minősített készételt hoznak (lássuk be, ez egy januári paradicsomsaláta esetén ésszerű lemondás) - a közétkeztetést most készülnek felvenni a palettára.
  • Itt van aztán a Visontai Kft., akik csomagolt, minősített bioételt - ezen belül is főként vega vonalat - kínálnak, ám mára már csak üzletek, piacok beszállítójaként.
  • A Hubai és Társa Kft. pedig a karcagi Nimród Bioszállodában bioéttermet üzemeltet, kizárólag minősített fogásokkal az étlapon.
  • Említést érdemel még itt az Országos Onkológiai Intézet, ahol érthetően nagy szerepet kap a vegyszermentes nyersanyagokra építő diéta, de ez igen speciális példa.

A közétkeztetéssel kapcsolatban beszédes mementó volt A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány Bioélelmiszert a menzákra című kezdeményezése. Ennek keretében 400 óbudai óvodás kapott biouzsonnát - a terheket az alapítvány állta.

Hosszú távú célkitűzésük volt, hogy törvény írja elő a vegyszermentes gyermekétkeztetést. Az elképzelést támogató aláírások 2008 márciusában landoltak az Országgyűlés előtt és az Oktatási és Kulturális Minisztériumban. Ők azóta is fontolgatják, mi legyen...  Támogatottság hiányában semmiféle érdemi fórum elé nem jutott el a beadvány.

 

Az ár nagy úr

Mármost a kérdés az, hogy a gyerekek érdekeit a napi gyakorlatban képviselő óvodák és önkormányzatok körében miért ugyanilyen nagy az érdektelenség egy ennyire fontos, tetejébe attraktív témában. Sáfárné Vernes Ibolyát, a Biogastro Kft. ügyvezetőjét kérdeztük, vajon az árak vagy a macerás beszerzés miatt ilyen szűk a hazai példatár:

„Ha az a cél, hogy bioételek készüljenek, bizonyos raktárméret fölött egy konyha simán megoldja a beszerzést. Azért kell nagy raktár, mert fagyasztatlan biohúst rendszeresen, nagy mennyiségben keríteni igen költséges dolog. Mi csirkecombból, csirkemellből dolgozunk, illetve hetente egyszer mangalicavirslit főzünk. A többi alapanyag, talán a sóska kivételével, lehetővé teszi, hogy az étlap szinte ugyanolyan legyen, mint bármely óvodában. A reggeli és az uzsonna más kérdés. Ugyan "tömegében" jóval kisebb az ebédnél, de a friss biotej vagy pékáru beszerzése már problémásabb.

Az árról nem lehet egy mondatban beszélni. Ha egy átlagos óvodai ebéd árát összevetjük a mi főztünkével, a százalékos különbség elrettentő. De ha azt mondom, hogy ötszáz forint - azaz kb. kétszáz forinttal drágább nálunk egy kétfogásos ebéd, mint egy átlagos árú és minőségű másutt - viszont vegyszermentes, kiváló minőségű és megfelelő mennyiségű alapanyagból készül, az kicsit másként hangzik, ugye?

Ehhez tegyük hozzá, hogy az alapanyagokon túl maga az elkészítés sem a gyenge menük világát idézi. Törekszünk arra, hogy ne főzzük ki az alapanyagokból az értékes összetevőket, pl. a rántotthúst is pároljuk.

Persze lehet kerekíteni a sarkokon. Egy budaörsi pályázatunk koncepciója az volt, hogy a gyerekek nem kizárólag bioebédet kapnak, hanem az aktuális árviszonyok függvényében a lehető legtöbb bioalapanyagot építjük be a menübe, versenyképes áron. A második legjobb ár volt a miénk."

Ezek szerint a kínálati oldal képes lenne a jelenleginél nagyobb arányban szerepet kapni az óvodák és iskolák ebédszünetében. Nézzük akkor a keresletet.

Az óvodák és iskolák étkeztetéséről az üzemeltető önkormányzat közbeszerzési pályázatot ír ki. A közbeszerzési eljárás során a döntést befolyásoló tényezők közül jelenleg messze a legerősebb a pucér árajánlat. (Ezzel kapcsolatban idézhetnénk jó néhány közszájon forgó történetet, amelyek rámutatnak, gyakran mi határozza meg, hogy kinek a kije mit és mennyiért tesz a bográcsba, de ez egy másik cikk témája.)

 

Fennáll a mócsing-veszély

Az ennyire szögletesen az árra koncentráló eljárás pedig diszfunkciós. Hiszen elég egy "az vagy, amit megeszel" típusú közhelyet beszúrnunk, hogy világos legyen, mennyire nem a legolcsóbban elérhető alapanyagoknak kell az apróságok tányérján kikötni. Sőt az ilyen kontraszelektív kockarendszer éppen hogy mócsinggal fenyeget.

Erre a szerkezetre a szokásjogon kívül csak a takarékosság kényszeríti az önkormányzatokat, hiszen a kiírás pontos célját, súlyozását, a kiírás szövegét és a döntést lényegében ők maguk fogalmazzák meg.

Érdemes elmerengeni, min is takarékoskodunk. Persze nem biztos, hogy egy-egy konyha pusztán a silány minőség árán tud jó árakat diktálni. Ugyanakkor szomorú, de nyilvánvaló, hogy nem kevés olyan család vagy település van, akiknél számít a gyermekenként napi két-háromszáz forintnyi pluszköltség... (A gyerekek étkeztetésében a költségeket a szülők és a település 50-50%-ban állják.)

A bioétkeztetés mindenképp újhullám, az újhullámot pedig jellemzően fiatalok, de legalábbis frissek játsszák. Viszont egy standard közétkeztetési pályázat olyasmikre kérdez, mint a múltban/jelenben étkeztetett valahány fő referenciája, a működés kezdete, ilyesmi. De egy induló cég valószínűleg úgy tud majd referenciákat felmutatni, ha előbb megrendeléshez jut.

További hátráltató körülmény lehet egy település gyerekétkeztetésének életében, ha hosszú távú szerződés köti az ebet a karóhoz. Az EU-csatlakozás óta kötött szerződések legfeljebb öt évre szólhatnak, de a csatlakozás előtti köteleződések ennél jóval kiadósabb betevőt is biztosíthatnak - a szakácsnak.

Ilyen szerződéssel a farzsebben egy konyha könnyen gondolhatja úgy, hogy nem kötelező kifogástalan kosztot tenni az asztalra. Hiszen a szerződések lejárat előtti felmondása különböző, jogszabályban és a szerződésben foglalt követelésekre jogosítja fel a sértett séfet.

 

 

Bio és nem bio együtt

A fenti kerékkötőkre kínál megoldást a Biogastro ötlete, miszerint a szülők választhassanak bio és nembio menü között. Első pillantásra a gordiuszi csomó átvágásának tűnik. Tetejébe a közbeszerzési pályázatot így partnerként írhatják a régi csumisok és a valamivel drágábban, de jobbat adók. A többszázas-ezres csuminak igen megerőltető külön biokonyhát nyitni, aki viszont kisebb nagyságrendben erre koncentrál, alvállalkozóként értékes opcióval gazdagítja a pályázatot.

Ám, ha belegondolok, még az sem esett volna jól óvodáskorban, ha én eszem jobbat, mint mellettem Takács Zoli. Fordítva meg egyenesen vérlázító. És sokan így vagyunk ezzel felnőtkorra is - ami nem biztos, hogy baj.

Magyarázat persze mindenre van. A budakeszi önkormányzat életében viszont felbukkant két elszánt szülő, akik fejükbe vették, hogy a gyerekek silány koszton élnek, és nem muszáj ennek így maradnia. Nem részletezem azt a szélmalomharcot, amit vívniuk kellett, csak hogy egymás mellé kerüljön két friss árajánlat, ami már bioételekre vonatkozott.

A történteket felelevenítő szereplő szerint a régi szolgáltató ajánlata étkezésenként 300 Ft-tal volt drágább, mint az új konyháé - erre az önkormányzat, rámutatva a drágább(!) ajánlatra, kijelentette, hogy ez túl sok. A történet olyan állatorvosi ló, amelybe minden felvetett nyavalyát belenézhetünk. És hogy pontosan mi is történt? Semmi. De az majdnem. Máshol talán más szülőknek sikerül...

 

Mi a bioétkeztetés?

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. állásfoglalása:

"Az ökológiai gazdálkodást az EU tagállamaiban, így hazánkban is, 2009. január 1-től új rendelet szabályozza. Ezt megelőzően más uniós szabály volt érvényben, amelyből nem derült ki, hogy hatálya kiterjed-e a közétkeztetésre. Az unió tagállamai ezt különbözőképpen értelmezték, így volt olyan, aki szerint hatálya alá tartozott, volt, aki szerint nem. Mi az előbbiek közé tartoztunk, az étkeztetést az élelmiszer feldolgozás szabályai szerint ellenőriztük és tanúsítottuk.

Tavaly tíz körül volt azon vállalkozások száma, akiknek ilyen jellegű tevékenységre tanúsítványt adtunk ki. A bioételek készítésénél 2009. január 1. előtt és most is az ökológiai élelmiszer feldolgozás előírásait vettük alapul, vagyis az étkeztetésnél is a jogszabály szerinti három élelmiszer jelölési kategóriába soroljuk az ételeket:

  • bio
  • bio összetevőt tartalmazó
  • halászati/vadászati terméket és bio összetevőt tartalmazó

1. Bio jelölésű lehet: mezőgazdasági összetevők 95%-ának bionak kell lennie, maradék 5% csak a jogszabályban felsorolt mezőgazdasági alkotók közül kerülhet ki; nem lehet benne bioként és nem bioként ugyanaz az összetevő. A jogszabályban engedélyezett adalék- és segédanyagokat, enzimeket, ízesítőket szabad használni; GMO és GMO származék használata tilos. Nem lehet egyik összetevő sem ionizáló sugárzással kezelt.

2. Bio összetevőt tartalmazó

Ha a bio-nem bio összetevők aránya nem felel meg a fentieknek és/vagy olyan mezőgazdasági összetevőt tartalmaz, amely nincs a listán, akkor a névben nem lehet benne az ökológiai termelésre való utalás, és a bioságot csak az egyes összetevőknél lehet jelölni. (Itt is érvényes: a jogszabályban engedélyezett adalék- és segédanyagokat, enzimeket, ízesítőket stb. szabad használni, GMO és GMO származék használata tilos, nem lehet egyik összetevő sem ionizáló sugárzással kezelt.)

3. A halászatból és vadászatból származó termék soha nem lehet bio, de ha az ételben ezen kívül csak bio összetevők vannak, és egyebekben megfelelnek a fenti előírásoknak, akkor a bio jelölés benne lehet a termék nevében, pl. vaddisznósült bio zöldségmártásban.

Az új jogszabály egyértelmű helyzetet teremtett, hiszen kimondja, hogy "A tömegétkeztetési tevékenységek azonban nem tartoznak e rendelet hatálya alá. A tömegétkeztetési tevékenységekből származó termékek címkézése és ellenőrzése tekintetében a tagállamok nemzeti szabályokat, vagy - azok hiányában - magán feltételrendszereket alkalmazhatnak." Értelmezésünk szerint abban az országban, ahol egyik típusú előírást sem alkalmazzák, ott egyáltalán nem lehet közétkeztetésben az ökológiai gazdálkodásra hivatkozni, ezért a Biokontroll megalkotta erre vonatkozó saját feltételrendszerét, amely jelenleg felügyelő hatóságunknál, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál van elismerés alatt."

 

Kép [cc]  kalima









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében