• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Beszédes címkék: Flora pro.activ

2008.07.09. /
Az ételeknek elvileg a javunkat kellene szolgálniuk – így aztán sokunk elhiszi azt is, hogy a funkcionális élelmiszerek, így például a koleszterinszint-csökkentő margarin is „jó dolog”. De tényleg az?

Mindenki az egészségesebbet keresi, ezért egyre többen fordulunk a funkcionális ételek és italok - vagy ahogy ezen a területen nevezik őket a gyógyhatású élelmiszerek, azaz nutriceutikumok -, mint például a koleszterinszint-csökkentő margarin, a Flora pro.activ felé, hogy ezekkel egészítsük ki étrendünket.

A Flora pro.activ nagy százalékban tartalmaz növényi alapú olajokat, azaz növényi szterolokat, amelyekről orvosi kutatások kimutatták, hogy csökkentik a „rossz" vagyis alacsony sűrűségű, artériánkat elzáró lipoprotein (LDL) koleszterin szintjét.

A szterolok olyan vegyületcsoporthoz tartoznak, amelynek tagjai az ösztradiol, egyéb szteroid hormonok, a D-vitamin (kolekalciferol) és a koleszterin is (érdemes megfigyelni, hogy mindegyik vegyület „-ol"-ra végződik, ami a hasonló kémiai szerkezetre utal [angolul a koleszterin „cholesterol" - a ford.]). Egy átlagos nyugati étrend igen kevés növényi szterolt tartalmaz, körülbelül napi 250-500mg-ot. Ebben a mennyiségben úgy tűnik, hogy nincsenek nagy hatással a koleszterinszintre. Nagyobb mennyiségben, rendszeres bevitel mellett azonban csökkentik a koleszterin bélből való felszívódását, és ezzel együtt jár a vér koleszterinszintjének csökkenése.

A szterolok előnyei első pillantásra meggyőzőek. Naponta körülbelül 3 gramm képes néhány hét alatt csökkenteni az LDL koleszterinszintet, átlagosan 14%-kal - ez több, mint amennyi egyszerű diétával elérhető. Ha azonban a növényi szteroloknak kizárólag a koleszterinszintet csökkentő hatására koncentrálunk, akkor lehet, hogy átsiklunk néhány probléma felett, amely használatukból adódhat.

 

Hormonok

A növényi szterolok olyan növényi olajokból nyerhetőek, mint a szója, a repce és a napraforgó (így van a Flora esetében), de származhatnak a cellulózgyártás melléktermékéből is. Ez utóbbi ugyan alapvetően jóval mérgezőbb lehet, de ahogy nő a kereslet a szterol mint adalékanyag iránt, egyre több élelmiszergyártó választja ezt az alapanyagot.

Így vagy úgy, a kencénkben lévő szterolok nem természetes formájukban vannak jelen. Mivel közvetlenül nem oldódnak olajokban és zsírban, a szterolokat először hidrogénezik, aztán észterezik más zsírsavakkal (általában repcemag-olajjal), hogy jobban elkeveredjenek a kencében.

Érdemes foglalkozni a szterolok hormonszerű hatásaival. Nem sokkal azelőtt, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (Food and Drug Administration, FDA) először engedélyezte a szterolok használatát élelmiszerekben, egy 1998-as svéd tanulmány dermesztő, de igazából nagyrészt figyelmen kívül hagyott megfigyelést tett, amely szerint „további vizsgálatok szükségesek a [szterolok] fitoösztrogén és endokrin hatását, illetve a fejlődésben lévő gyermekekre, különös tekintettel a fiúk későbbi termékenységére gyakorolt hatásait illetően".

Az embereken végzett vizsgálatok még mindig váratnak magukra, és a rendszeres fogyasztás során kialakuló lehetséges hormonális hatásokat vizsgáló kutatások is elmaradtak. A szterolok támogatói azt állítják - nagyrészt állatkísérletek eredményeiből következtetve -, hogy a növényi szterolok ösztrogénszerű hatása gyenge és jelentéktelen.

Még 1975-ben azonban egy kutatás szerkezeti hasonlóságot fedezett fel a növényi szterolok és egy másik „gyenge" ösztrogénféle, a terhesség alatt előforduló reggeli émelygés ellen alkalmazott dietil-stilbösztrol (DES - szintetikus ösztrogén) között, amit születési rendellenességekkel és a női szaporítószervek rákos elváltozásaival is összefüggésbe hoztak. A kísérleti laborokban használt és a természetben is előforduló növényi szterolokról is bebizonyosodott, hogy az állatok esetében a mell rákos sejtjeinek növekedését idézik elő, s megváltoztatják a nemi hormonok szintjét. A papírgyárak alatti folyószakaszokon élő halakról gyakran bebizonyosodik, hogy a vízbe kerülő szteroltartalmú melléktermékek hatására nemet váltanak.

Mivel sok a bizonytalanság az emberi szervezetre gyakorolt ösztrogénszerű hatásával kapcsolatban, a Flora és más szteroltartalmú termékek csomagolásán kötelező figyelmeztetni a fogyasztókat, hogy „terhes illetve szoptató kismamáknak és kisgyermekeknek nem ajánlott", illetve hogy nem javasolt napi 3g növényi szterolnál többet bevinni a szervezetbe (ez a Flora pro.activ esetében napi három 20 grammos adagot jelent).

Egy másik jelentős és nagyságrendileg jellemezhető gond a növényi szterolokkal kapcsolatban, hogy csökkentik néhány létfontosságú, zsírban oldódó vitamin felszívódását, különösen a béta-karotinét. Bár több gyümölcs és zöldség fogyasztásával ellensúlyozhatjuk ezt, a nagy mennyiségű gyümölcs és zöldség fogyasztás azonban önmagában is csökkenti a koleszterinszintet, így viszont feleslegessé válik a koleszterin-szintet csökkentő funkcionális élelmiszerek, jelesül a Flora pro.activ használata! Említésre méltó, hogy a Flora pro.activ extra adag béta karotint, E- és D-vitamint is tartalmaz, de ez nem valamiféle egészségünket óvó ráadás, hanem az aktív összetevők vitaminkiürítő hatásának ellensúlyozása.

 

Nincs megoldás

Bár a növényi szteroloknak van néhány előnye, mégis úgy tűnik, hosszú távon semmire nem kínálnak megoldást, fogyasztásuk pedig semmivel sem járul hozzá a valóban egészséges étkezéshez. A növényi szterolok bevitelét az összes szteroltartalmú élelmiszer fogyasztásának fényében kell értékelnünk - figyelembe véve például a kukorica, búza, rozs, zab, az olívaolaj, a sör és a bourbon whiskey, vagy az olyan nutriceutikumok, mint a szója, esetleg az egyre nagyobb választékban kapható gyógyhatású készítmények, így vad yamból, fűrészpálmából, afrikai szilvafa kéregből (pygeum), ördögköröm gyökérből, a gingko bilobából, a panax és a szibériai ginzengből készült készítmények fogyasztását - ezek mindegyike ugyanis részben növényi szteroltartalmának köszönheti jótékony hatását.

Mivel a szterolok egyre több élelmiszerben megtalálhatóak, a véletlen túladagolás előfordulásának esélyei - és az ezzel járó egészségügyi problémák - egyre nagyobbak.

 

Szterolforrások

A Flora pro.activot használva hatékonyabban csökkenthetjük a koleszterinszintünket, mint amennyire a diétás értrend önmagában képes, de nem jobban, mint amit egészséges diéta és rendszeres mozgás segítségével elérhetünk. Ráadásul az étkezési szokások megváltoztatása és a testmozgás hatása hosszú távú, ezzel szemben a növényi szterolok hatása csak addig tart, amíg fogyasztjuk őket. Amint valaki abbahagyja a Flora pro.activ fogyasztását, koleszterinértékei visszaállnak a korábbi szintre.

Az ember szervezetében soha nem lép fel szterolhiány, kis odafigyeléssel és helyes étrenddel mindannyian hozzájuthatunk a megfelelő növényi szterolmennyiséghez. 100 gramm friss zöldség átlagosan 5 és 40 milligramm között tartalmaz növényi szterolokat. Ugyanennyi friss gyümölcsben 2-30 milligrammnyit találunk. A szterolban leggazdagabb források a dió és mogyorófélék, valamint a magok. A csírázó magvak 100 grammonként akár 120 milligramm növényi szterolt is tartalmazhatnak.

Szterol és szterin: a két kifejezés ugyanazt az anyagot jelöli. Az angol termékcímkén szterol, a magyaron szterin szerepel. Mindkét kifejezés használható, a szterol kémiai értelemben korrektebb (ezért cikkünkben végig ezt használtuk). (A szerk.)

A szterolok gyümölcsökben és zöldségekben való előfordulása bizonyítékul szolgálhat arra, amit sok táplálkozási szakember évek óta bizonygat, miszerint a nagy mennyiségű növény és mag fogyasztásával járó vadászó-gyűjtögető életmód étrendje az, amit az egészséges embereknek valójában be kellene tartania.

 

Flora pro.activ margarin (az Unilever terméke)

Összetevők: víz, növényi olajok és zsírok, növényi szterin észter (12,5%), módosított tápióka keményítő, étkezési só (0,6%), írópor, emulgeáló szerek (zsírsavak mono -és digliceridjei, napraforgó lecitin), tartósítószer (Kálium-szorbát), savanyúságot szabályozó (citromsav), E-vitamin, aroma, B6-vitamin, folsav, színezék (Béta-karotin), A, D, B12 vitaminok.

 

Név

Funkció

Káros mellékhatások

Egyéb

Növényi olaj

alapanyag

A legtöbb növényi olaj, amelyet feldolgozott élelmiszerekben találunk, kukorica vagy napraforgó olaj, ami omega-6 zsírsavakban gazdag. Az omega-6 túladagolását összefüggésbe hozzák a rákkal, az immunrendszer károsodásával, a hormonháztartás felborulásával, szívbetegségekkel és az agyérgörccsel (stroke).

A címkén szereplő leírás, miszerint „napraforgó olajat tartalmaz" azt sugallja, hogy a Flora különböző olajok keveréke. Ez a keverék gyártási tételenként változhat, az egyes olajok piaci ára szerint. A Flora pro.activ gyártója, az Unilever kérdésünkre elmondta, hogy a Flora pro.activ margarinban a növényi olajokhoz repce-, napraforgó- és lenolajat használnak.

 

Növényi szterol-észterek

koleszterinszint-csökkentő adalékanyag

Megzavarja a zsírban oldódó vitaminok felszívódását, főként a karotinokét. Potenciális hormonkárosító: gyermekek és terhes nők számára nem bizonyult biztonságosnak.

 

Módosított tápióka keményítő

térfogatnövelő, stabilizátor

 

A módosított étkezési keményítő olyan keményítő, amelyet fizikailag vagy kémiailag kezeltek annak érdekében, hogy egy vagy több tulajdonsága megváltozzon. Ez az univerzális térfogatnövelő maniókagyökérből vagy jukkából származik, és margarinok készítésénél ugyanúgy alkalmazzák, mint ragasztókban, robbanóanyagokban, a papíriparban és textilek kikészítésénél. Ez az anyag a természetben nem található meg, nem járul hozzá az élelmiszer tápértékéhez és nincs semmilyen információnk egészségügyi hatásairól.

(Ld. még E-szám adatbázisunk adatlapját a módosított keményítőkről >>>)

Zsírsavak mono- és digliceridjei (E471), napraforgó lecitin

emulgeálószerek

 

A margarin olaj és víz keveréke, amelyet az emulgeálószerek tartanak össze. A zsírsav észtereket gyakran használják gyorséttermi ételekben a kiszáradás ellen. A génmanipulált szójához kapcsolódó fogyasztói aggodalmakra válaszolva a Flora napraforgó-lecitint használ. A napraforgóból készült termékek általában genetikai módosításoktól mentesek.

Aroma

ízesítő anyag

Ugyanazokat az idegmérgeket, rákkeltő anyagokat és allergéneket tartalmazzák, amelyek a parfümökben is megtalálhatóak.

Az ízanyagok több szintetikus vegyi anyag keverékei lehetnek. Más néven valójában parfümök, amelyeket petrolkémiai eljárással állítanak elő.

Vukics Viktória, a TudatosVásárló.hu gyógyszerész szakértőjének megjegyzései a cikkhez:

  • A cikk állításával ellentétben, igenis történtek vizsgálatok a fitoszterolok mellékhatásait (hormonhatás stb.) illetően. Nagyon sok vizsgálat zajlott, állat- és emberkísérletek egyaránt. Az egyik, 2003-ban publikált humán vizsgálatban 180 ember egy éven át naponta fogyasztott szteroldús margarint. Nem találtak semmi káros hatást. Bár ezt a vizsgálatot egy érdekelt fél, az Unilever támogatta, nem hiszem, hogy az eredmények kétségbe vonhatóak lennének. Sajnos, mivel ezek a vizsgálatok emberi erőforrás-igényük miatt rendkívül drágák, finanszírozásukat csak a nagy cégek engedhetik meg maguknak.
  • Az eredmények viszont csak 35-64 év közötti egészséges önkéntesekre vonatkoznak, tehát az nem bizonyított, hogy gyerekekre, várandósokra nem káros a szteroldús margarin!
  • Véleményem szerint az első választás természetesen az egészséges táplálkozás, vagyis a túlzott koleszterin-fogyasztás kerülése. De ha mar megvan a baj (és a magyar felnőtt lakosság nagy része túlsúlyos, egészségtelenül táplálkozik stb.), a szteroldús margarin fogyasztása segítség lehet, mert bizonyítottan csökkenti a koleszterinszintet, és ezáltal több szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának valószínűségét.
  • Bár Egészséges? táplálkozás - táplálék-kiegészítők c. cikkünkben erősen kritizáltunk bizonyos funkcionális élelmiszereket, nem hiszem, hogy általánosítani lehetne. Inkább a korlátokra kell felhívni a figyelmet: koleszterinbetegek és egészségtelenül táplálkozók fogyaszthatnak szteroldús margarint kiegészítő terápiaként (annyival is kevesebb gyógyszerre van szükség - persze ha erről az orvos is tud, és a beteg rendszeresen jár kontrollra), de mások ne használják a terméket felelőtlenül megelőzésre. Gyerekeknek pláne miért lenne rá szükségük? Persze a legjobb az lenne, hangsúlyozom, ha mindenki egészségesen táplálkozna...

 

A The Ecologist 2006. november-decemberi számában megjelent cikk fordítása. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította Németh István.







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében