• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Beszédes címkék – A hidratálókról

2006.11.02. /
Aki tényleg fiatalabb és egészségesebb bőrt szeretne, inkább arra figyeljen, mivel táplálja a testét belülről. Persze jó tudni azt is, esetenként mit kenünk rá.

A hidratálók feladata alapvetően az, hogy fenntartsák a víz egyensúlyát a bőr legfelső rétegeiben. Ez a bőrréteg, amely „stratum corneum", más néven szarurétegként ismert, olyan sejtekből épül fel, amelyek folyamatosan lehámlanak, helyükre pedig új sejtek kerülnek a bőr mélyebb rétegeiből. A szaruréteg körülbelül harminc százaléka víz, amelynek kétharmad része szövetekhez kötődik, és a bőr olyan súlyos elváltozásaitól eltekintve (például az ekcéma vagy a pikkelysömör) mennyisége általában állandó. A fennmaradó víz mennyisége a környezetben zajló események függvényében változik - hatással van rá például a száraz időjárás, a túlzott mosdás, a központi fűtés vagy légkondicionálás, illetve bizonyos vegyszerekkel való érintkezés is.

A hidratáló összetevők kétféle módon segítenek a vízvesztés folyamatának lassításában. A nedvesítőszerek, mint például a propilénglikol (propylene-glycol) és a karbamid (urea) vízmágnesként működnek: elvonják a levegő nedvességtartalmát, és a bőr közelében tartják. Ezzel szemben a bőrpuhító-szerek, amelyek többnyire zsírok, olajok és viaszok, a bőr felületén képeznek védőréteget. A hidratálókrémek és testápolók hosszú ideig olyan bőrpuhító összetevők segítségével hozták létre ezt a védőréteget, mint a lanolin vagy az ásványolaj. Napjainkban azonban gyakoribb a szintetikus növényi olaj származékok, mint például az izopropil-palmitát (isopropyl palmitate), a hexil-laurát (hexyl laureate), vagy a szintetikus „filmbevonat-képzők", így a szilikon, vagy a PTFE (politetrafluoretilén) - közismertebb nevén a teflon - használata.

 

Hatásosak?

A hidratálók tulajdonképpen olaj és víz keverékéből állnak. Azért, hogy ez a két, egymással össze nem férő anyag elegyet alkothasson és minél hosszabb ideig megőrizze minőségét, a krémek és testápolók egy csomó emulgeálószert, stabilizátort és tartósítót tartalmaznak. Hogy használatukat kellemesebbé tegyék, illatanyagokat és színezékeket is hozzáadnak a keverékhez. Ha egy krémnek egyéb pozitív jellemzőket is tulajdonítanak, például ránctalanító hatást, akkor szükségszerűen további összetevőket is tartalmaz. Így az, ami egy egyszerű emulziónak indult, könnyen káros összetevők keverékévé válhat. És itt van a kutya elásva. A bőrpuhítók felszívódást elősegítő szerként is működnek - elősegítik más, károsabb anyagok felszívódását a bőrbe, végső soron pedig a véráramba.

Ezek után nem meglepő, hogy a hidratálókrémek gondot okozhatnak, s okoznak is: többek között allergiás reakciót, bőrirritációt és kontakt ekcémát (dermatitis), amely bőrpírral, viszketéssel, égető és maró érzéssel jár. Huzamosabb használat során akár épp, hogy azt a problémát válthatják ki, aminek a kezelésére szolgálnak - vagyis a bőr vízvesztését segítik elő.

 

Mérgező összetevők

Egyes hidratáló anyagok azonban már önmagukban is károsak. Az ásványolaj - a benzin nyersolajból történő lepárlásának mellékterméke - a bőrnek azt a képességét gátolja, amellyel lélegzik, megköti a nedvességet és méregtelenít. Lassíthatja a sejtek megújulását, ezáltal elősegíti a bőr korai öregedését. Ezen túlmenően bármilyen ásványolaj-származék rákkeltő policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH-ok) tartalmazhat.

A nedvesítőszerek, mint az alfa-hidroxisavak, így a tejsav vagy a glikolsav - (lactic-/glycolic acid) vegyi hámlasztóként fejtik ki hatásukat: elvékonyítják a szaruréteget és gyorsítják a vízvesztés folyamatát. Sok nedvesítőszer megköti a szennyeződéseket és az izzadtságot a bőr alatt, néhány másik pedig, például a petrolatum, leépíti a bőr természetes védekező rendszerét, így az sebezhetőbbé válik a baktériumokkal és vírusokkal szemben.

A filmréteget alkotó összetevők, mint a PTFE (teflon) és a dimetikon (dimethicone), manapság rutinszerűen kerülnek a testápoló termékekbe annak ellenére, hogy semmilyen átfogó tanulmány nem igazolja azt, hogy biztonságosak lennének. Ezek közül egyik anyag sem bomlik le biológiailag.

A teflon potenciálisan rákkeltő perfluorooktán-savat (PFOS) tartalmaz, egyes szilikonokról pedig köztudott, hogy elősegítik a daganatok kialakulását, felhalmozódnak a májban és a nyirokcsomókban.

A legújabb hidratálók már olyan nanorészecskéket is tartalmaznak, amelyek átjutnak a bőr sejtjeinek résein, mielőtt leadnák hatóanyagaikat. Mindeddig semmilyen kutatást sem folytattak, amely kimutatta volna, hogy ennek a „technológiának" köszönhetően a hatóanyagokból mennyi szívódik fel a véráramba. Ha el akarjuk kerülni ezeket az összetevőket, keressük a címkén a „liposzóma" és „nanoszóma" kifejezéseket, és ne vegyünk ilyen termékeket.

 

Mit tehetünk?
Töltsd le a mellékelt dokumentumot és ellenőrízd táblázatának segítségével, otthoni krémeid tartalmazzák-e a felsorolt kémiai összetevőket. Ha igen, írj kedves márkáid gyártóinak és kérdezd meg vevőszolgálatuktól, miért használják termékeikben ezeket az anyagokat, amikor rendelkezésre állnak hasonlóan hatékony, természetes és nem mérgező hidratálószerek is.

Valóban szükség van hidratálókra?

Bár a szépségipar hangosan igyekszik világgá kürtölni a hidratálók előnyeit, a csodálatos hatások jelentős része megalapozatlan vagy átmeneti. Valójában az egészséges bőr belül kezdődik, és amit a bőrünkre kenünk, az sohasem lehet olyan hatékony, mint a megfelelő étrend, alvás, stressz-szint és környezet kialakítása. Hacsak nincs olyan kóros bőrbetegségünk, ami orvosi felügyeletet igényel, valószínűleg nem szükséges a hidratálók rendszeres használata.

Ha a bőrünk időnként kiszárad, használjunk természetes olajokat fürdés vagy mosakodás után, amelyek átmenetileg lekötik a nedvességet. Szükség esetén bárki készíthet hatékony házi hidratálót növényi vagy biológiai olajok (kókusz-, jojoba-, mandula- vagy emuolaj), növényi „vajak" (shea-, vagy mangóvaj), víz és glicerin egyszerű keverékéből. Kis gyakorlattal könnyen el lehet készíteni a test különböző területeinek és a bőr szezonális igényeinek megfelelő keverékeket (például télen nehezebb, nyáron könnyebb olajokkal).

A természetes olajok előnye, hogy minden olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek általában az adott növényben vagy állatban megtalálhatók. Közülük több is, mint például a jojoba- és az emuolaj, meglepően hasonlít az emberi bőrben megtalálható olajokra, ezért nincs irritáló hatásuk, nem tömítik el a pórusokat, és mélyen táplálják a bőrt.

 

Megjelent a The Ecologist 2006 májusi számában. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította: Németh István.







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében