Naponta körülbelül 150 liter vizet fogyasztunk el fejenként, amiből mindössze 3-4 liternyi megy el ivásra és főzésre. Legalább 70 litert használunk el viszont olyan célokra, amelyekre teljesen felesleges a drága pénzen kitermelt és hozzánk eljuttatott ivóvizet pazarolni: WC-öblítésre, mosásra, locsolásra, takarításra és autómosásra. Pedig mindezeket sokkal olcsóbban megoldhatnánk egyszerű esővízzel.

Mindenhol jó

Esővizet begyűjteni gyakorlatilag bármilyen megfelelő dőlésszögű burkolt felületről lehet, csak a tisztítási igények és felhasználhatósági korlátok különbözőek. Egy komplexebb rendszerrel akár a lakásba is bevezethetjük a megtisztított esővizet, ahol WC-öblítésre, mosásra és takarításra is használhatjuk. Ha nem akarunk ilyen komoly beruházást, akkor locsolásra, kerti bútorok és egyéb kinti tárgyak lemosására egy egyszerű szűrés és tisztítás után a teraszról és a tetőről összegyűjtött esővíz is felhasználható. Minél nagyobb lakó- és zöldterület esik egy lakosra, annál érdemesebb némi energiát szánni az esővíz gyűjtésére. És nemcsak a családi házakban, hanem a kertvárosi környezetben lévő iker- és sorházas, egy-két szintes lakóparkokban is. Kis összefogással például közös esővíztározó tavakat is ki lehet alakítani a közös kertekben. Még a komolyabb befektetési munkálatok is megtérülnek 3-4 év alatt, de ha valamilyen egyszerűbb módszerrel csak öntözésre fogjuk fel az esővizet, már azzal is sokat tettünk a környezetünkért, na meg a pénztárcánkért. Az alábbiakban egy ilyen, öntözésre használható fahordót mutatunk be. Előnye, hogy olcsó, a hozzávalók szakkereskedésekben könnyen beszerezhetők, és egy kis lelkesedéssel akár házilag is összebarkácsolható.

Egyszerű gyűjtő készítése

A 105 centi átmérőjű, 135 centi magas hordó 900 liter esővizet tud tárolni. Az ideális állapot az, amikor a lefolyócsövön keresztül a lehető legnagyobb tetőfelületről tudjuk gyűjteni a vizet. Azon a ponton, ahol a függőeresz csatorna csatlakozik a lefolyócsővel, a lefolyócsőbe tegyünk fel egy lombfogót (1).  Ezt mi is könnyen elkészíthetjük, a mellékelt ábra egy 130 mm átmérőjű félkör ereszcsatornába beilleszthető lombfogó tervét mutatja. Utána készítsünk egy úgynevezett „vízlopót” szintén bádogból, ezzel fogjuk bevezetni a levelektől és bogaraktól megszűrt esővizet (2). A vízlopó magasságát úgy határozzuk meg, hogy a tárolóba a csapadékvíz-bevezetés magassági tengelye a hordó aljától 120 cm-re legyen.

Elő kell készítenünk a hordó aljzatát is, hiszen a mázsás súlyt nem helyezhetjük közvetlenül a talajra. 30 cm mélységben ássuk ki alatta a talajt, de ha még ez alatt is van termőréteg, akkor azt is szedjük ki. 20 cm-es rétegben terítsünk homokos kavicsot a hordó alá, tömörítsük, majd készítsünk egy kb. 15-20 cm magas talpat fagyálló – sok cementet tartalmazó – betonból. Ennek felületét híg, fagyálló cementhabarccsal simítsuk el. Mikor ez megkötött, jöhet a hordó beállítása. A legjobb erre a célra az égetett belsejű akácfa hordó (3). Saját kezűleg készíthetünk finom szitaszűrőt (4), amely ideális az esővíz mechanikus leszűrésére Az esővizet ezen a szűrőn keresztül vezetjük be a tartály belsejébe egy gumicsővel (5), melynek hossza legalább 40 cm legyen. A hordó aljától kb. 15 cm magasságban építsünk be egy félcolos, tömlővéges kerti csap kifolyót (6), így locsolócsővel, illetve vödörrel is használható lesz majd. A túlfolyás ellen is biztosítsuk a tárolót, azaz ha a tárolt víz eléri a kívánt szintmagasságot, engedjük a többletet kifolyni a csapadékhálózatba vagy a szikkasztóba. Erre a célra egy kisállat elleni védelemmel is ellátott szifont (7) kell beépítenünk, amely a felszínre felúszó különböző lebegőanyagokat – például olajfoltokat – egy flexibilis műanyag csövön keresztül (8) a szikkasztóba juttatja. A 25-30 mm közötti szifont a hordó aljától kb. 110 cm-es tengelymagasságnál vezessük be a hordóba vízhatlan tömítéssel. A hordón átmenő csövek tömítésére minden esetben ügyeljünk, kiváló tömítőanyagok kaphatóak a barkácsboltokban.

Legvégül ki kell alakítanunk egy olyan fedőt, amely vízzáróan csatlakozik a hordó tetejére (9). Ehhez használjunk gumitömítő profilt, amelyet a teljes felületen ívesen végigrögzítünk a csatlakozási élnél. A rögzítés általában vízálló ragasztóval elkészíthető. Szereljünk rá lakatzárat, főleg a gyerekek védelme miatt. A hordó fedelét is tartósítani kell hőkezeléssel, erre a legjobb megoldás a PB-gáz-palackos „pörkölő”.

A hordót csak nyáron használjuk, télen tegyük el olyan helyre, ahol nem tud szétfagyni, magyarán kivesszük a kifolyócsövet (5) és a szitaszűrőt (4), levesszük a flexibilis csövet (8) és a locsolócsövet, leengedjük belőle az összes vizet, és a hordót egy fedett tárolóhelyiségbe vagy a pincébe szállítjuk. A használati időszak alatt a szűrőket, az esővíz-becsatlakozót, a túlfolyószifont és a kifolyócsap előtti szűrőt gyakran – legalább havonta – tisztítsuk meg.

Még egy jó tanács az alapanyagok beszerzése előtt: legyünk agilisak, ne engedjük lebeszélni magunkat a barkácsboltban arról, hogy mi magunk szeretnénk elkészíteni a saját esővízgyűjtőnket!

A szerző építész.

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 22. számában. 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!