Bankbetétbe vagy állampapírba fektessünk?

Sorozatunk előző részéből megtudhattad, hogy milyen életkorban milyen típusú megtakarítás ajánlott. Most a bankbetétekkel ismerkedhetsz meg. Bankbetéthez első lépésként általában bankszámlát kell nyitni. Ha a bankszámládon lévő pénz egy részére bizonyos ideig nincs szükséged, azt bankbetét formájában érdemes lekötni. Ez a legegyszerűbb rövid távú megtakarítási forma, amely már kisebb forint vagy devizaösszegek elhelyezésére is alkalmas. 

Amit a bankbetétről tudni érdemes...

• Pénzed betétként történő lekötésével lemondasz arról, hogy az adott összeget bármikor felhasználd, ezért cserébe a bank magasabb kamatot ajánl.
• Szinte bármikor hozzáférhetsz, de fontos tudnod, hogy a lejárat előtti pénzfelvételnél a bank általában nem, vagy csak alacsony kamatot fizet.
• Egyik legfőbb előnye, hogy biztonságos, hiszen védelmét - jelenleg 50 ezer eurónak (kb. 13-14 millió forint) megfelelő összegig - az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garantálja. A részletekről tájékozódj a www.oba.hu honlapon.

Miről kell döntened betétlekötéskor?

• A különböző futamidőkre a bank általában eltérő kamatokat fizet. A kamat mértéke gyakran függ a lekötött pénz nagyságától is: minél több pénzt helyezel el, annál magasabb a kamatláb.
• A különböző betéttípusok kamatlábának összehasonlításában az EBKM (egységesített betétikamatláb-mutató) lehet segítségedre, amely éves szinten százalékban határozza meg a betétek tényleges hozamát.
• Betétlekötésre lehetőséged van személyesen a bankfiókokban, vagy - amennyiben bankod erre lehetőséget ad - az interneten vagy telefonon keresztül is.

Figyelj arra, hogy

• akciós betétek esetében a magasabb kamat általában csak az első időszakra és gyakran csak a bankhoz újonnan érkező megtakarításokra vonatkozik,
• az EBKM nem tartalmazza a pénz elhelyezésének vagy felvételének költségét,
• „kombinált" betétek esetében a kamat mértéke attól is függ, hogy igénybe veszel-e más terméket (pl. életbiztosítás, befektetési alap). E termékeknek külön költségei is vannak, és magasabb kockázatúak is lehetnek, mint a bankbetét.
• a betétből származó kamatjövedelmet jelenleg 20%-os kamatadó terheli,
• Ha elfeledkezel a betét lejáratáról, és nem rendelkezel újra lekötésről, a bank nem, vagy csak alacsony kamatot fizet. Ha megbízod a bankodat, hogy a betétet (az addigi kamatokkal együtt) - azonos időtartamra - automatikusan ismét lekösse, a bank az új lekötés első napján érvényes kamatot fizeti, ami lehet magasabb és alacsonyabb is, mint az előző időszaké.

Amit az állampapírokról tudni érdemes...

Az állampapírok a kötvénypiac legnagyobb és legismertebb szereplői. Amikor állampapírt vásárolunk, tulajdonképpen az államnak adunk kölcsönt. Az állam által kibocsátott értékpapírok a világon mindenhol a biztonságos befektetés jelképei, hiszen a befektetett tőke és a kamat visszafizetéséért az állam garanciát vállal. 

Az állampapírokat több szempont szerint lehet csoportosítani, ezek közül a legfontosabb a futamidő és a kamatozás szerint történő megkülönböztetés.

Futamidő:

• Rövid, azaz egy évnél rövidebb lejáratú állampapírok (pl. kamatozó és diszkont kincstárjegy).
• Közép- és hosszú, azaz egy évnél hosszabb lejáratú állampapírok (pl. államkötvények).

Kamatozás:

Diszkont értékpapírok

Nem kamatot fizetnek, hanem névértékük alatt (pl. 95%-on) vásárolhatók meg, és lejáratkor a névértéket (100%) fizetik ki. A kettő közötti különbség a befektető nyeresége. Pl. diszkont kincstárjegy.

Fix kamatozású állampapírok

Előre rögzített összegű kamatot fizetnek. Pl.: fix kamatozású államkötvények, egyéves lejáratú kamatozó kincstárjegyek.

Változó kamatozású állampapírok

A kamatozás a futamidő alatt időről időre, előre meghatározott feltételek szerint változik. Pl.: változó kamatozású államkötvények, kincstári takarékjegy.

A cikk a PestiEst Megtakarítások különszámában jelent meg 2009 októberében a GVH, MNB és a PSZÁF közös gondozásában. Átvéve engedéllyel.

Kép [cc] daniel