• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A bambusz a jövő környezetbarát alapanyaga?

2011.03.23. /

Konyhai eszközök, padlók, bútorok és szövetek is készülnek belőle. Természetes, gyorsan növő és rendkívül sokoldalú növény. A bambusz lenne használati tárgyaink „zöld aranya”? Az Ecologist és az Emagazin összegyűjtötte a pro és kontra érveket.

A zöld megoldás…

Ennek a pázsitfűfélék családjába tartozó csodálatos növénynek több mint 5000-féle felhasználási módja ismert, az állványozástól a szörfdeszkáig, az üzemanyagtól a bútorokig. Sőt, hangszerek, ételek, kozmetikumok, afrodiziákumok és gyógyszerek formájában is alkalmazzák.

A Föld lakosságának több mint a fele számára a mindennapi élet részét jelenti, és összesen több mint egymilliárdan élnek bambuszházakban.

A bambusz nagyon gyorsan nő, és annyira jól alkalmazkodik a környezetéhez, hogy a sarkvidéken kívül mindegyik kontinensen megél.

Az építészek és a tervezők is nagyra tartják ezt a növényt. „A bambusz erős, rugalmas, tartós és gyönyörű”- mondja egy amerikai építész, Gale Beth Goldberg. Simon Velez columbiai építész, aki már több sportstadion és hatalmas gyár tetejét is megépítette bambuszból, természetes acélnak nevezte a növényt.

A bambusz egyébként könnyebb, mint az acél vagy a beton, és azokkal ellentétben természetes rugalmasságának köszönhetően jobban átvészelhet egy földrengést vagy egy hurrikánt. „A bambusz finom, hajlékony és szívós. Igazi túlélő. Hajlik, de nem törik” – állítja Goldberg.

  • Az óriásbambusz naponta akár több mint egy métert is nőhet, magassága meghaladhatja a 30 métert, átmerője pedig a 25 cm-t. Egy piacra termelt, 18 méter magas bambusz kivágása után mindössze 59 nap alatt újranő, míg egy tölgyfának 40-70 év kell, hogy újra elérje eredeti nagyságát.
  • Egy bambuszültetvény 35%-kal több oxigént juttat a levegőbe, és legalább négyszer több szén-dioxidot köt meg, mint egy faültetvény.
  • A bambusz már 3-5 évnyi növekedés után begyűjthető, és felhasználható építkezésre, míg egy erdőnél ez 10-20 évig is eltarthat. A bambusz hozama akár 25-szöröse lehet egy erdő hozamának.
  • A bambusz betakarításával nem ölik meg a növényt, így azt nem kell újraültetni, hanem később magától újra kinő.
  • A talajnak is jót tesz, mivel a bambusz kiterjedt földalatti gyökérhálózattal rendelkezik, ami megakadályozza a talajeróziót. A bambusz olyan talajon is képes megélni, amely korábban erózió, túllegeltetés vagy intenzív gazdálkodás miatt tönkrement, ráadásul termesztéséhez trágya és rovarirtó használata sem szükséges.
  • Nagy ellenálló képessége miatt termesztéséhez nem kell rovarirtót használni, valamint vízigénye is csekély.

 

…vagy mégsem?

A legnagyobb akadálya annak, hogy a bambuszt valóban környezetbarát alternatívának tekinthessük, hogy építkezéshez vagy más feldolgozáshoz csak a vastag, trópusi bambusz alkalmas, ráadásul nagy mennyiségben. [Ne feledkezzünk meg a nagy távolságról történő szállítás környezeti hatásairól sem. Szerk]

Az Európában felhasznált bambusz nagy része Kínából érkezik. Ott már évezredek óta termesztik, és igazi mesterei a hasznosításának. És bár néhány cég, például a UK Bamboo Supplies maga gyártja a termékeit, a legtöbb esetben külföldön történik a feldolgozás. „Az itthoni gyártás költségei csődbe vinnék az üzletemet” – magyarázza David Burns, a brit Panda Flooring vezetője.

A feldolgozatlan növény többféle eljárás (pl. laminálás, fehérítés) során alakul át végső termékké. A padlódeszkákhoz alkalmazott kötőanyagok közül néhány mérgező formaldehidet tartalmazhat, bár a Panda Flooring és az UK Urbane Living is nem mérgező alternatívákat alkalmaz.

Úgy tűnik, a mérsékelt égövi területeken talán mégsem a bambusz lesz a jövő öko építőanyaga. Azonban nehéz jobbat találni ennél, mert nemcsak esztétikus és termesztését tekintve fenntartható, hanem sok területen helyettesítheti a fát, a fémet és műanyagot. Akár élő növényként csodáljuk, akár textília, parketta, bútor vagy kerítés formájában használjuk, mindenképp kijelenthetjük, hogy a bambusz csodálatos növény.

A Federal Trade Commission (FTC, amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság)







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében