fbpx

| Bán Dávid

Azbeszt a házban: mit lehet tenni?

Sokáig népszerű építőanyag volt, ma inkább szabadulnánk tőle. Az ipari használat mellett lakó- és középületek tömegeiben lelhetők fel a tüdőrák kialakulásában vezető szerepet játszó szigetelőanyagok, a különböző azbesztszármazékok. Mit kell tudni róla, és hogyan szabaduljunk meg tőle?
 

A neves színész és lelkes autóversenyző, Steve McQueen tüdejében 1979-ben daganatos betegséget diagnosztizáltak. Az orvosok rájöttek, hogy a megbetegedésért elsősorban a versenyzéshez használt védőöltözet azbeszt szigetelése a felelős.

Az azbeszt és különböző származékai alapvetően kikristályosodott kőzetek, amelyek használatáról már legalább 4500 évvel ezelőttről vannak régészeti leleteink Kelet-Finnországból, ahol főzőeszközök, edények készültek azbesztkerámiából. Ipari felhasználása nagyjából a 19. század közepére nyúlik vissza, majd a 20. században, leginkább a II. világháború utáni újjáépítések során lett roppant népszerű.

Az azbesztet kitűnő hőszigetelő tulajdonságának köszönhetően használták fel fékbetétek, tűzvédelmi kesztyűk és ruhák gyártásakor. A legnagyobb méretekben azonban az építőiparban alkalmazták, különösen a 20. század második felében. Az azbeszt palatetők és azbeszt cementcsövek mellett az úgynevezett szórt azbesztet (cement, víz és azbeszt keverékét) használták fel.

A lapokból főleg víz- és szennyvízcsöveket, illetve tetőpalát gyártottak. Ugyanakkor az ipar más területein is előszeretettel használták. A gépjárműiparban a fékrendszerekben és szigetelőként, de hasznos anyag volt az elektronikában vagy a magas hőmérsékletű berendezések hőszigetelésénél is, a tűzvédelem számára pedig szinte megkerülhetetlen volt.

Az 1970-es évektől terjedt el a szórt azbeszt használata a középületek és ipari létesítmények esetében, így iskoláktól kezdve irodaházakon át egészen a panelszerkezetű lakásokig számos helyen alkalmazták a különböző azbesztszármazékokat.

Az azbeszt az említett jó tulajdonságai mellett költséghatékonysága miatt világszerte sokáig igen közkedvelt építőanyagnak számított. Népszerűsége csúcsán, a 70-es, 80-as években a világ azbeszttermelése nagyjából évi 4,5 millió tonnára volt tehető.

A legnagyobb termelők: Oroszország, Dél-Afrika, Kína, Brazília, Kazahsztán és az azbesztbányászattal nemrégiben teljesen felhagyó Kanada volt. Ez utóbbi hely fénykorában a 3. legnagyobb azbeszttermelő volt, csak Québecben több mint 300 bányával, ahol az országban utolsóként, 2012-ben hagytak fel a kitermeléssel.

Magyarországon is népszerű volt

“A magyarországi épületek – főként dunántúli lakótelepek – még összesen közel 150 ezer négyzetméter azbesztet tartalmaznak” – mondta Six Éva, az azbesztmentesítési vizsgálatokban is részt vevő Wessling Hungary Kft. azbesztlaboratóriumának vezetője.

A negyvenes években épült lakóépületek közül sok helyen a fal és a vakolat közé építették be szigetelésként az azbesztet, de nem csak ezek az épületek érintettek, hiszen a födémekben, a födémáttörésekben, a strangnál (fővezeték), illetve jellemzően a garázs- és pincefödémeknél, és számos más, a 60-as, 70-es, 80-as években épült panelépületben is előfordul.

Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének elnöke szerint nagyjából 1970 és 1990 közé tehető azoknak az épületeknek az épülési vagy felújítási ideje, amelyeknek a különböző szigetelő felületein szórt azbesztet használhattak.

A Győri Házgyár előszeretettel alkalmazta ezt a technikát, így még ma is nagy számban lelhetők fel azbesztfelületek Győr, Sopron, Komárom, Tatabánya, Nyergesújfalu panelházaiban. A szórt azbeszttel leginkább a kapubejáró födémét, az alagsori (gyerekkocsi)tároló helyiségeket, illetve lakásokban is átfutó strang csatornák környezetét szigetelték.

A lakóházak mellett sok ipari létesítmény, irodaház, köz- és oktatási intézmény dolgozói és látogatói töltik mindennapjaikat azbeszttel szennyezett környezetben. Magyarországon kormányzati becslések szerint a beépített összmennyiség – az említett lakóépületetekkel együtt – mintegy 400 000–450 000 négyzetméterre tehető. Ezek felmérése és mentesítése mindenképpen a tulajdonos, illetve a fenntartó felelőssége. Létezik olyan elegáns, kiemelt kategóriás szálloda is, aminek azbesztmentesítése közel 10 évet is igénybe vett.

Olcsó, cserébe rákkeltő

Az azbeszt egészségkárosító hatása későn vált ismertté, mivel azt a hosszan tartó, akár több évtizedes lappangási idő miatt nehezen lehetett bizonyítani. A tudományos kutatások lassan jutottak el a konkrét eredményekhez, amelyek egyértelműen bebizonyították, hogy a levegőbe kerülő azbesztpor és -származék belélegzése már kis mennyiségben is maradandó károsodáshoz vezethet. Az azbesztszármazékok szervezetbe kerülésével gyógyíthatatlan betegségek: azbesztózis, tüdőrák, gégerák, mesothelioma alakulhatnak ki. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) tanulmánya szerint napjainkban a tüdőrák miatt kezeltek közel felénél az azbeszt közvetlenül felelős a betegség kialakulásáért, a halálozási arány is egyre nő.

A veszély egyértelmű kimutatása után a fejlett ipari országok csak igen lassan szánták el magukat a megfelelő ellenlépésekre. Először 1983-ban Izlandon tiltották be az azbeszt legtöbb formájának felhasználását. Magyarországon, közvetlenül a Skandináv országok után, már viszonylag korán elkezdtek foglalkozni a kérdéssel, így 1988-ban betiltották az amfibolt, de a teljes azbeszthasználat-tilalmat csak 2005-ben, az Európai Uniós szabályozásoknak megfelelően terjesztették ki.

Amikor 1997-ben Franciaország betiltotta az azbeszt mindenfajta használatát, Kanada, a világ egyik vezető termelője eljárást indított a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO) a szabad kereskedelmi jogok és a gazdasági érdekek csorbulása miatt.

Háromévnyi vita és pereskedés után a WTO kimondta, hogy a bizonyított egészségkárosító hatás miatt Franciaország lépése jogszerű, mivel joga van megvédeni polgárainak egészségét. Laurie Kazan-Allen, a Brit Azbeszt Hírlevél szerkesztője szerint a WTO döntése fontos mérföldkő volt, mert ez indította el az EU-t az egységes fellépés, majd a 2005-ös átfogó tilalom felé.

Megszabadulni is veszélyes

Az azbeszthasználatot a legtöbb fejlett ipari ország betiltotta az elmúlt két évtizedben. “Hazánkban 2005 óta tilos felhasználni az építőiparban, sőt az épületek bontásakor a törvények előírják a kötelező azbesztazonosítást  és a szórtazbeszt-mentesítést ellenőrző levegőtisztasági méréseket” – mondta el Six Éva. Az utóbbi két évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az épületek azbesztmentesítésére, ez azonban – ellentétben az anyag eredeti használatával – költséges és nehézkes eljárás.

“Az azbesztet csak megfelelő módon, a környezetétől elzárva lehet eltávolítani úgy, hogy a bontáskor felszabaduló por ne kerülhessen a légtérbe. Ez különösen nagy odafigyelést igényel, mivel az esetek nagy részében zárt építésű, sűrűn lakott városi környezetben kell végezni a munkálatokat. A bontást végző munkásoknak megfelelő szakértelemre és védőfelszerelésre van szükségük. A nem szakszerű mentesítési eljárás „duplán veszélyes, mert a környezetszennyezésen túl a munkavállaló is súlyos következményekkel járó egészségkárosodást szenvedhet, hiszen a költségtényezők miatt sok esetben inkább eltitkolják, mint deklarálják az azbeszt jelenlétét” – mondta el Borsody Gábor.

A szórt azbesztnél talán kevésbé veszélyesek az azbeszttartalmú táblák, a tetőpalák és hullámpalák. Ezek eltávolítása szakértő bevonásával ugyan, de könnyebben elvégezhető, védelemre csak a törött, csorbult táblák esetében van szükség. Ha családi házunk azbeszttartalmú födémjétől kívánunk megszabadulni, a szakszerű szállításnál és lerakásnál komoly nehézségekbe ütközhetünk. Érdemes előre érdeklődni a lerakás feltételeiről, a beszerzendő igazolásokról és árakról, mielőtt a nehezen megtalált lerakóhelyre (például a dunaújvárosi Dunaferr Ferromark Kft. telepére) szállítjuk a veszélyes hulladéknak számító anyagot. 

A fejlett országok szakmai szervezetei, reagálva a megbetegedések egyre növekvő számára, azt a célt tűzték maguk elé, hogy az Európai Unió tekintélyének felhasználásával nyomást gyakorolnak az egyes tagállamok kormányaira, párbeszédet kezdeményeznek szakmai szervezetekkel, munkáltatókkal, egészségügyi és a megelőzésben szerepet játszó intézményekkel, és 2023-ig azbesztmentessé teszik Európát.

Alternatívák

Az azbeszt veszélyeinek ismeretében néhány hasonló összetételű anyagot kezdtek újra bevizsgálni és esetleges helyettesítésként használni. Így került ismét előtérbe a korábban veszélyesnek gondolt üveggyapot, amelyet 2011-ben levettek a rákkeltő anyagok listájáról, azóta pedig ismert szigetelőanyag lett. Sikeresen próbálkoznak szén-, cellulóz- és kerámiaszálakkal, valamint számos organikus anyaggal is. Nagyobb felületekre, így tetőfedésre pedig a szálas cementlapok vagy az eternitlapok bizonyultak használható megoldásnak, amelyekből nem szabadul fel belélegezhető szállópor.

Mit tegyünk?

Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének elnöke tanácsai alapján.

  • A cementkötéses azbeszttartalmú anyagok, azaz a palatetők, hullámpalák, vízelvezető csövek esetében addig nincs semmi teendőnk, amíg az adott felületek törésmentesen a helyükön maradnak. Probléma csak az anyagok sérülésekor (törés, fúrás stb.) keletkezik, ekkor a lapok eltávolításához, cseréjéhez, szakszerű lerakásához mindenképp hívjunk szakembert.
  • Azt, hogy lakóépültünk tartalmaz-e szórt azbesztet, nehéz megállapítani. Ha társasházunk nagyjából 1970 és 1990 között épült vagy újították fel, nagyobb eséllyel fordulhat elő benne azbesztes szigetelés, mint a korábban vagy később épülteknél.
  • Az azbeszt tényleges meglétét szakértő mintavétellel, laboratóriumi vizsgálattal tudja kimutatni.
  • Társasházunk, lakásunk azbesztmentesítését a jelenlegi szabályozás értelmében a tulajdonosnak kell állnia. 2005-2006-ban ugyan létezett egy nagyszabású, a kormányzat által is támogatott azbesztmentesítő program, ami a költségek közel 95%-át átvállalta, de jelenleg nincs ilyen támogatási rendszer. A Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége reméli, hogy az Európai Parlament által elfogadott direktíva hatására idővel az azbesztmentesítés költségeinek támogatása beépülhet a panel-felújítási programokba is.
  • Az azbesztmentesítés ára nagyjából négyzetméterenként 30.000-40.000 Ft, ami még nem tartalmazza a szigetelőfelület korszerű anyagokkal történő pótlását.
  • Jogosultsággal rendelkező szakértők listáját megtalálható a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének honlapján, a szövetség minden egyéb tanáccsal is rendelkezésre áll

Kép: flikr(CC), rgbstock, azbesztmentes

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-13-C-0003 pályázat keretében valósult meg.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás