A csecsemő étrendjébe 10 hónapos kor körül építjük be a tejkészítményeket, így a tejes babapépeket (kivéve az orvos által felírt kiegészítő tápszereket) szintén csak 10 hónapos életkortól javaslom. Ezek közül sem ajánlottak a különböző aromákkal, fűszerekkel ízesítettek, vagy az oly divatos „valamilyen ízű” pépek. Például egyre gyakoribb a perubalzsam-érzékenység, ami sok ételben, vagy fűszerben, például a vaníliában is megtalálható. Az allergiás betegségek fontos jellemzője, hogy minél korábbi életkorban kapja a gyerek az illető allergiára hajlamosító ételt (vagy egyéb anyagot), annál könnyebben kialakulhat az allergia. A csecsemő bélrendszere ugyanis még nem rendelkezik olyan védelmi rendszerrel, ami szelektálja az egyes alkotórészek felszívását, elősegíti lebontását, hatástalanítását. Tehéntejre érzékeny, vagy allergiás gyerekek esetében nagyon fontos, hogy ha a készítményt vízzel kell hígítani, az még nem jelenti azt, hogy tejmentes pépről van szó, mert az alap tartalmazhat tejport. Ezért mindig részletesen nézzük meg a készítmény tartalmát.

A boltban kapható tejtermékek közül csecsemőkorban egyáltalán nem javaslom a csábító gyümölcsös joghurtokat, fűszerezett túrókrémeket, és egyéb tejes ínyencségeket. Aki csak egyszer is készít otthon gyümölcsjoghurtot, látni fogja, hogy nem ördöngösség (kell hozzá egy turmixgép, egy pohár natúr joghurt, egy kis cukor, és valamilyen gyümölcs). Nagyon finom, személyre szabottan lehet ízesíteni, viszont általában csúnya szürke színű lesz. Hát ez az, ami a legjobb bizonyíték arra, hogy a kész termékek csábító rózsaszínjét, pirosát és halványzöldjét bizony mesterséges anyag, vagyis ételfesték biztosítja. Ezek a készítmények általában még állományjavítókat és tartósítószert is tartalmaznak, valamint fűszerezettek (vanília, szegfűszeg stb.) Mindig olvassuk el a termék tartalmát! Minél több E-betű van rajta, annál kevésbé javasolt. Bár ezek az adalékok emberi fogyasztásra engedélyezettek, nem csecsemőnek valók.

A boltban kapható bébiételek hasznosak lehetnek, de véleményem szerint akkor és arra jók, amire a felnőtteknek való konzerveket is kitalálták. Jó, ha van otthon néhány darab, ha éppen nincs víz, gáz, villany, vagy elutazunk, vagy valami miatt éppen nem tudunk főzeléket készíteni. Rendszeres használatukat nem javaslom. A csecsemők nem szeretik a változatosságot, és ha a baba megszokja a kész bébiétel ízét, sok esetben elutasítja az otthon, általunk készített ételt. Ez előbb vagy utóbb probléma lesz, hiszen mindenki szeretne főzni a gyerekének, és persze az egyre nagyobb főzelékadagok fogyasztása nagyon megterhelő lehet a pénztárcánknak is. Az ételféleségek bevezetésénél sem célszerű, hiszen általában több komponenst tartalmaznak.

Ha vásárolunk, mindig nézzük meg az összetételét, ne bízzunk meg vakon abban, hogy a gyártó cég melyik korosztálynak javasolja! (4-6 hónapos kortól javasolt, aprómagvas gyümölcsöket tartalmazó desszertek, bébiételek is kaphatók, miközben ezeket csak 2 éves életkor után javasoljuk…)

Örökzöld téma a babapiskóta kérdése. Piskóta nincs tojás és liszt nélkül, ennek ellenére a legtöbb készítményt 6 hónapos kortól javasolják, pedig csak egy éves kor után adhatjuk a tojást, vagy a tojásos ételeket, és 8 hónapos kortól a lisztet. A rágás megtanulására sem ajánlható, mert törik, morzsálódik, ezért könnyebben fennáll a félrenyelés veszélye, mint a kenyérhéjnál.

Ha az anyukának nincs ideje főzni, akkor az a legjobb megoldás, ha egyszerre elkészít egy nagyobb adag komplett főzeléket, azonnal lehűti, és megfelelő adagokra szétosztva a mélyhűtőbe teszi. A főzelék kiolvasztható mikrohullámú sütőben.

(Folytatjuk)

dr. Kovács Ágnes gyermekorvos, A doktor néni könyve szerzője.