fbpx

| Nagy Zsuzsanna

Amit az új élelmiszerekről tudni kell

Öregedéslassító kenyér, koleszterincsökkentő margarin, ragadásmentes rágógumi – néhány példa az új élelmiszerek kínálatából. Közös bennük, hogy egészen az utóbbi időkig nem szerepeltek rendszeresen a tányérunkon, és piacra jutásuk szigorú engedélyekhez kötött Európában.

2010 nyarán klónozott marhából származó húsáruról szóló hírek hozták lázba a brit közvéleményt. Az élelmiszer-biztonsági hivatal (Food Standards Agency, FSA) vizsgálata megállapította, hogy noha nem bizonyítható a klónozott állatok fogyasztásának káros egészségi hatása, és mindössze három marha húsa jutott a piacra, árusításuk törvénybe ütköző. A klónozott állatokból származó termékek ugyanis úgynevezett új élelmiszernek minősülnek, így szigorú engedélyezési eljárások vonatkoznak rájuk. Ugyanaz az európai uniós szabályozás, mint a nanotechnológiával vagy a génmódosítással készült élelmiszerekre és összetevőkre.

Az EU-ban új élelmiszernek tekintik azt az ételt vagy összetevőt, amelyet a tagállamok lakói bizonyíthatóan nem fogyasztottak jelentős mennyiségben 1997 májusa előtt. Ide tartoznak az olyan enni- és innivalók, amelyek kémiai szerkezete új vagy szándékosan megváltoztatatták. Ide soroljuk továbbá azokat is, amelyeket azóta állítottak elő valamilyen növényből vagy állati eredetű anyagból, illetve korábban nem alkalmazott technológiával, és mindez jelentősen megváltoztatta az élelmiszer kémiai összetételét, szerkezetét, befolyásolva annak alapvető tulajdonságait.

Magyarországon az új élelmiszerek közül jelenleg talán legismertebb a fitoszterinekkel dúsított margarin, a Flóra (a fitoszterin a növényekben fellelhető hatóanyag, amely képes meggátolni a koleszterin felszívódását, így hozzájárulhat a koleszterinszint csökkenéséhez – a szerk.). Ebben a fitoszterin minősül új élelmiszernek, amelyet külön engedélyeztettek.

Az egészséges életmód hívei és a bioboltba járók biztosan találkoztak már nonis termékekkel. A noni, vagyis a Morinda citrifolia L. nevű növény gyümölcstermése is új élelmiszer. 2003-ban engedélyezték is a noni gyümölcslevet, más formátumú terméket azonban nem. Így fordulhatott elő, hogy 2005-ben a Gazdasági Versenyhivatal megbírságolta az Ökonet-Európa Kft.-t, mert engedély nélküli nonikapszulákat forgalmazott, ráadásul vérnyomás-szabályozást és a cukorbetegség kezelését ígérte a bogyókkal. 2009-ben pedig az Üstöki Kft. könyvelhetett el tetemesebb bírságot, mert nem tudta igazolni az általa forgalmazott Tahiti Noni Juice-ról hirdetett gyógyhatást.

A likopin a paradicsom színét adó és az öregedést lassító vegyület. Paradicsomot és vele likopint természetesen hosszú ideje majszol az európai lakosság, de a paradicsomból oldószerekkel kivont vagy más forrásból (például algából) kinyert, esetleg mesterséges úton előállított likopint nem vettünk magunkhoz az ominózus 1997-es esztendő előtt. Azóta azonban háromféle likopin hozzáadását engedélyezték zöldség- és gyümölcslevekhez, sport- és diétás italokhoz, reggeli gabonakészítményekhez, öntetekhez, levesekhez, kenyerekhez és élelmiszer-kiegészítőkhöz.

A kiélezett élelmiszer-piaci versenyben az egészség ígéretével még mindig új fogyasztókat lehet megnyerni, így az új élelmiszereket nagyrészt a kedvező egészségi hatások miatt forgalmazzák vagy adják hagyományos élelmiszerekhez. Az újdonság nagy vonzerőt jelenthet, és valóban jól is jövedelmezhet, csakhogy előbb meg kell bizonyosodni arról, hogy a szóban forgó termék nem veszélyezteti-e az egészségünket.

Az olyan élelmiszerek, amelyek biztonságos fogyaszthatóságáról nincsenek adataink, csak úgy kerülhetnek az EU piacára, hogy előtte részletes és szigorú ellenőrzésnek, értékelésnek vetik őket alá. „Az új élelmiszereknek bonyolult, drága és hosszú engedélyezési eljáráson kell átesniük” – mondta lapunknak dr. Lugasi Andrea, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) igazgatóhelyettese.

A genetikailag módosított élelmiszerek kapcsán fogalmazódik meg a legtöbb félelem: az új élelmiszerek között szerepelnek például géntechnológiával módosított kukoricából származó élelmiszerek és összetevők is. Az áru címkéjén azonban jelölni kell, ha kilenc ezreléknél több GMO-alapanyagot tartalmaz – ellentétben a többi új élelmiszerrel (összetevővel), melyekre nem kell külön figyelmeztetni.

 

Nem könnyű a fogyasztó helyzete

Európában csak a minden szempontból bizonyítottan biztonságos új élelmiszer kap engedélyt, és a papír kizárólag az adott cég adott termékére (összetevőjére) vonatkozik, továbbá azt is szabályozzák, hogy milyen formában lehet forgalmazni. A biztonságosságot igazoló vizsgálatokat a kérelem benyújtása előtt kell a kérelmező cégnek elvégeztetnie. Az eredményeket az engedélyező hatóság rendelkezésére kell bocsátania abban a tagállamban, ahol a terméket először piacra kívánja dobni. Ezt követheti a teljes EU-ra kiterjedő engedélyezés.

Az új élelmiszereket az engedélyezést követően a legtöbb esetben korábban megszokott élelmiszerek formájában árulják (például margarin). Ezek azonban már nem engedélykötelesek és nem bejelentéskötelesek, így dr. Lugasi Andrea szerint nem tudni, hogy mely engedélyezett új élelmiszerek, illetve új élelmiszer-összetevőt tartalmazó termékek vannak a hazai piacon. „Amint az engedély megszületett, a terméket a többi élelmiszerrel azonos módon kell kezelni, s ez vonatkozik a jelölésre és a reklámra is” – magyarázza a szakértő. Hogy az adott élelmiszer jogszerűen került-e forgalomba, és a reklámozás, árusítás kapcsán nem tévesztik-e meg a fogyasztókat, azt a fogyasztóvédelmi vagy a versenyfelügyeleti hatóságoknak kell kideríteniük. Ezek a szervek természetesen állampolgári bejelentésre is vizsgálódnak.

 

A sztívia kiesett

Több olyan termék létezik, amelynek forgalombahozatali kérelmét a kontinensen elutasították. A sztívia vagy jázminpakóca nevű fűszer- és gyógynövény engedélyeztetését az elsők között kérelmezték. Leggyakrabban édesítőszerként alkalmazzák (levélkivonatának egy adagja a hagyományos cukornál 300-szor édesebb!), de például étrend-kiegészítőkben is gyakran megjelenik feltételezett vérnyomáscsökkentő, méregtelenítő hatása miatt. Az Európai

Bizottság szerint azonban az engedélyezéshez bemutatott tanulmányok nem bizonyították a növény veszélytelenségét, és arra hivatkozva, hogy a sztívia esetleg genetikai károsodást okozhat, visszadobták a kérelmet.

Nincs még engedélye a REV-7 nevű alapanyagnak sem, amely kevéssé ragadóssá tenné a rágógumikat. Az új összetevőnek köszönhetően könnyebb lenne eltávolítani az elhagyott vagy kiköpött rágómaradványokat a kövezetről, a bútorról vagy a ruháról. A kétségtelenül praktikus tulajdonságok mellett azonban a feltalálók nem tudták cáfolni az anyag esetleges káros egészségi hatásaival kapcsolatos aggályokat.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 20. számában.

Kép [cc] cremo

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás