• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Aludj eleget, és maradj karcsú!

2011.08.04. /

Az elegendő zöldterület, sportlétesítmény és játszótér létrehozása, egyszerű eszközök lehetnek a gyermekek mozgásra való ösztönzésére, a gyerekkori elhízás megelőzésére. Emellett az se mindegy mit eszik és mennyit alszik a csemeténk.

Az Európai Bizottság által finanszírozott IDEFICS (Táplálkozás és Életmód Indukálta Hatások Meghatározása és megelőzése Gyermekeknél és csecsemőknél) projekt a táplálkozás, az életmód és a szociális környezet egészségre gyakorolt hatásait vizsgálja 2-10 éves, európai gyermekek körében. A kutatás célja, hogy csökkentsék a táplálkozással és életmóddal összefüggő megbetegedések gyakoriságát. A kutatásban összesen 16224, 2-10 éves gyermek és szüleik vettek részt a következő országokban: Belgium, Svédország, Észtország, Németország, Magyarország, Spanyolország, Ciprus és Olaszország. A kutatók számos vizsgálatot végeztek a gyermekekkel és szüleikkel, az étkezési szokásaikat felderítő egyszerű kérdőívek kitöltetésétől kezdve, a testtömeg- és vérnyomásmérésen át, a vér- és vizeletvizsgálatig és genetikai vizsgálatig terjedően.

 

Az Európai Bizottság IDEFICS nevű többéves kutatása kimutatta, hogy megközelítőleg ötből egy gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Általánosságban véve Európában a 10 év alattiak között több a lány, mint a fiú elhízott. A tapasztalatok alapján Európa déli részén gyakoribb az elhízás, mint északon, ez egybeesik a TV nézés közbeni gyakoribb étkezéssel, ami Dél-Európában jellemzőbb. Míg a svéd gyerekek csak mintegy negyede néha vagy gyakrabban tesz így, addig az olasz gyerekek háromnegyede eszik a TV előtt.

A felmérés azt mutatta, hogy a svéd gyerekek issznak a legkevesebb cukrozott italt, illetve szintén kevés (heti 3) cukorkát, kekszet és süteményt fogyasztanak. A megkérdezett svéd gyerekek majdnem 40%-a eszik friss gyümölcsöt naponta legalább egyszer, és egyúttal nekik volt a legmagasabb nyers zöldség fogyasztásuk: 60%-uk heti legalább 1-3 alkalommal eszik ilyet.

 

A gyermekkori túlsúly és elhízás gyakorisága az IDEFICS beavatkozási országaiban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A vizsgált 6 év alatti európai gyerekek mintegy fele eszik főtt zöldséget legalább egyszer naponta, kivétel Ciprus és Olaszország, ahol ez az érték csak 20% volt. Érdekes tény, hogy a főtt zöldség fogyasztása a kor előrehaladtával csökken.

 

Nem mindegy mennyit alszanak a gyerekek

Az IDEFICS tanulmány egyik fontos eredménye, hogy szoros kapcsolat van az alvásidő és a túlsúlyossá válás kockázata között. Azok az óvodába készülő gyerekek, akik éjszakánként kevesebb, mint 9 órát aludtak, nagyobb eséllyel válnak túlsúlyossá. Azoknak az iskolába készülő gyerekeknek, akik kevesebb, mint 11 órát alszanak, 40%-kal nagyobb az esélyük a túlsúlyossá válásra, és ez a kockázat háromszorosára nő, ha 9 óránál kevesebbet alszanak. A potenciális alvásidőt rendszerint TV nézéssel vagy videojátékokkal töltötték, ami különösen igaz volt a fiúk esetében.

 

Testedzésbarát környezet

Az IDEFICS tanulmány jelezte, hogy azok a gyerekek, akik többet mozogtak (sportoltak vagy gyalog/kerékpárral jártak iskolába) és azok, akik hetente kevesebb, mint 14 órát töltöttek képernyő előtt, kisebb valószínűséggel voltak túlsúlyosak vagy elhízottak.

Fizikai erőnlétük meghatározása érdekében, egy futóteszt elvégzésére is megkérték a gyerekeket: a 6 és 9 éveseket összehasonlítva, a fizikai erőnlét szintje mind a fiúknál, mind a lányoknál a korral csökkent.

Kutatók emiatt Németországban megvizsgáltak 344 iskoláskorú gyereket, hogy kiderítsék, napi aktivitási szintjük kapcsolatban áll-e környezetük mozgatóképességével. A mozgatóképesség meghatározása az utcák kapcsolódásán, a gyalog- és bicikliutak sűrűségén, a játszóterek, a zöldterületek és sportlétesítmények mennyiségén és távolságán alapul. Szüleik szerint, azok a gyerekek, akik nagy mozgatóképességű (a játékhoz és a szabadtéri testgyakorláshoz való jó hozzáférés) területeken élnek, átlagosan 15 perccel többet töltenek szabadtéri tevékenységgel, mint az alacsony mozgatóképességű területeken élők.

Ez fontos információ az önkormányzatok/törvényhatóság politikai szereplői és azok számára, akik új lakóterületeket terveznek. Ha nagyobb fizikai aktivitásra akarjuk ösztönözni a gyerekeket, olyan környezetet kell biztosítanunk, amely ezt megkönnyíti számukra.

 

A család szerepe

Az alvást és a testmozgást a családi háttér követi, mint a gyerekek túlsúlyosságának és elhízottságának kialakulásával kapcsolatos fontos tényező. A szülők iskolázottsága és jövedelme egyértelműen összefügg a gyermek testtömegével: az alacsony jövedelmű szülők gyermekeinek, a magas jövedelműekéhez képest 50%-kal nagyobb az esélye az elhízásra. Ez a hatás részben magyarázható az alacsony jövedelmű családok rosszabb minőségű táplálkozásával. Továbbá, a (be)vándorló családi hátterű gyerekek nagyobb valószínűséggel elhízottak, habár a kutatás ezt nem minden európai országban erősítette meg.

Mindenekelőtt, a kétszülős családok gyerekeihez képest, az egyszülős családok gyermekei sokkal hajlamosabbak az elhízásra. Ráadásul, a legalább egy túlsúlyos vagy elhízott szülővel bíró gyermekek valószínűbben lesznek maguk is túlsúlyosak vagy elhízottak.

 

Kapcsolat a testtömeg és az ízpreferencia között

Az IDEFICS kutatói 1575, 6-9 éves gyerek ízpreferenciáját értékelték ki. Minden egyes gyereknek egy párból álló ételmintát adtak, majd választaniuk kellett, hogy a kettő közül melyiket szeretik jobban. Minden egyes alkalommal a pár egy alapételből (normál sós keksz vagy almalé), és egy módosított ételből állt. A módosított élelmiszerek extra zsíros, extra sós, vagy nátrium-glutamátos keksz; illetve cukrozott vagy ízesített almalé voltak.

Úgy találták, hogy a túlsúlyos vagy elhízott gyerekek inkább a hozzáadott cukros gyümölcslevet és a hozzáadott zsiradékkal készült kekszet részesítették előnyben. Azok a gyerekek, akik a magasabb zsírtartalmú sóskekszet részesítették előnyben, a hét folyamán is több magas zsírtartalmú élelmiszert fogyasztottak.

 

Korán kell kezdeni a szívvel való törődést

A fiatal gyermekeknél előforduló túlsúlyosság, vagy elhízás későbbi életükben hatással lesz a szívbetegségek előfordulásának gyakoriságára. A legtöbb elhízott gyermek felnőttkorában is elhízott marad. Ugyanakkor, ezek a gyerekek gyakran jönnek szívbetegséggel érintett családokból. Ezért fontos már gyermekkorban meghatározni a később fellépő szívbetegség kockázatát.

Az IDEFICS kutatói kifejlesztettek egy csoportosított kockázati pontrendszert, amely figyelembe veszi a gyermek vérnyomását, vércukorszintjét, vérzsírszintjét és testtömegét. E pontrendszer segítségével még gyermekkorban megbecsülhető a később kifejlődő szívbetegség kockázata.

A kutatóknak feltűnt, hogy a szívbetegség számos kockázati tényezője már megjelent a kutatásban vizsgált gyermekek egy jelentős hányadánál. Ez azt jelzi, hogy a gyermekek elhízásának megelőzését korán el kell kezdeni, ami végső soron segíthet megelőzni a későbbi életükben fellépő szívbetegséget.

 

Forrás: EUFIC

Kép [cc] wizardhat









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében