• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Aki válaszol: Wittich Tamás, a Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője

2009.02.03. /
Decemberben Wittich Tamástól, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatójától kérdezhettetek a hatóság és saját munkájáról, személyes meggyőződéséről. Íme a válaszok!

Mi véleménye szerint a legnagyobb fogyasztóvédelmi probléma ma Magyarországon? Mit tesz ellene az NFH? És mi lesz Ön szerint a legnagyobb probléma mondjuk tíz év múlva?

Ma Magyarországon a legnagyobb problémának a bizalom hiányát látom. A fogyasztók nem bíznak a vállalkozásokban, a kereskedőkben, a szolgáltatókban, de sokszor kritikusak a hatósággal szemben is. Talán természetes, de nem kellene, hogy így legyen: a vállalkozások sem bíznak a hatóságban, jóllehet az utóbbi időszak ellenőrzései során is egyértelművé tettük, hogy az ellenőrzések és a szankciók sohasem öncélúak, nem a bírság a lényeg, hanem az, hogy általánossá váljon a jogkövető magatartás a fogyasztás világában.

A bizalom hiánya ugyanakkor megvan a vállalkozások részéről a fogyasztók irányába is: sokszor azért óvakodnak a jogszabályi kötelezettségeken felüli többletjogok biztosításától, mert úgy vélik, a fogyasztók esetleg visszaélnek velük.

A bizalom megteremtésének alapja a párbeszéd. Ennek érdekében a hatóság korábban is tett már lépéseket, az együttműködés intézményes formái pedig a tavalyi évben jöttek létre: megalakult a Fogyasztóvédelmi Tanács, és elkezdődött a Fogyasztóvédelmi Charta megalkotása.

A lényeg, hogy a vállalkozások, a civil szervezetek és a szakmai szervezetek megállapodjanak a fogyasztóvédelem alapkérdéseiben, tisztázzák, hogy mik a minimumelvárások, azokban az ügyekben pedig, ahol a hatósági szigor kiemelten fontos, ott mindenki fogadja el a fellépések szükségességét.

Mindezekhez képest tartalmilag és témakörök alapján a legfontosabb megoldandó feladatok között említeném a termékbiztonság ügyét, a szolgáltatások területén egy átlátható, a fogyasztói jogokat sokkal inkább szem előtt tartó szerződési(kötés)i gyakorlat kialakulását, valamint a feketegazdaság, a feketekereskedelem kifehérítését. Ennek eszközei között egyenrangúnak érzem a párbeszéd szerepét és a következetes, egységes és visszatartó erejű hatósági szankcionálás rendszerét.

A mai tempójú világban nehéz megmondani, mi lesz tíz év múlva a legnagyobb probléma, inkább azt várom, hogy a vázolt gondok megszűnjenek, és a ma még kisebb hangsúlyt kapó szempontok, úgymint a társadalmi felelősségvállalás, vagy a fenntartható fejlődés nagyobb szerepet kapjanak a vállalkozások, a gazdálkodó szervezetek és természetesen a fogyasztók mindennapjaiban.

 

Mennyiben gondolja magát Wittich úr tudatos vásárlónak? Vannak olyan termékek, szolgáltatások, amiket etikai megfontolások alapján vásárol? Van fogyasztóvédelmi munkájának, a hatósági tapasztalatoknak hatása életvitelére, hétköznapi döntéseire?

Mióta a hatóság munkáját irányítom, óhatatlanul tudatosabban hozom meg döntéseimet, alaposabban megfontolom nem csupán egy vásárlás, hanem egy szerződéskötés részleteit is. A hatósági tapasztalatok elsősorban abban segítenek, hogy észrevegyek olyan dolgokat, amelyek korábban esetleg fel sem tűntek, és elkerülhessem az olyan szituációkat, amelyekkel munkatársaim - sajnos - nap mint nap találkoznak.

Ezeket a tapasztalatokat ugyanakkor úgy látom, mindenképpen „vissza kell forgatni" a munkába, fontosnak érzem ugyanis, hogy ezeket az ismereteket minden fogyasztó megkaphassa, egy állampolgár ne azért ismerje a jogait, mert egy hatóság munkatársa. Igyekszem tehát a magánemberként tapasztalt visszásságok megakadályozását hatósági feladatként megfogalmazni, és azon vagyok, hogy a legfontosabb ismeretek minden fogyasztó számra hozzáférhetők legyenek.

 

Hányszor írt be a panaszkönyvbe mielőtt a fogyasztóvédelemmel elkezdett foglalkozni? És azóta hányszor?

Nem volt jellemző, de az utóbbi időben kis összegű megkárosítás esetén is - főleg a nehéz anyagi helyzetben lévők miatt - végigállom a sort a vevőszolgálatnál.

 

Mi volt mostanában a legnehezebb tudatos vásárlói döntése?

A karácsonyi ajándékozás.

 

Hogyan reklámozhatnak a bankok olyan reklámokat, amelyben arra buzdítanak, hogy az ember mindent részletre vásároljon pl. számítógépet, s hetente törlesszen? Hogy lehet az, hogy a bankok kérés nélkül, jövedelemigazolás nélkül felemeli a hitelkártya összegét?

A karácsony előtti ellenőrzés-sorozatba idén először kapcsolódott be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, többek között annak érdekében, hogy a jogszerűség szempontjai alapján figyelje a hitelintézetek hirdetési tevékenységét. A hatáskör tehát a PSZÁF-nál van, annyit azonban magam is elmondhatok, hogy a társhatóság minden eszközt bevet annak érdekében, hogy a hitelekkel kapcsolatos tudatosságot növelje, és a bankok együttműködését elnyerje a felelőtlen hitelfelvételek visszaszorítása érdekén.

 

Miért nem tüntetik fel a pékárukon (kenyéren), a cukrászsüteményeken az összetételükre vonatkozó információkat? Hiszen ezek is olyan áruk, mint a többi boltban kapható élelmiszerek, csak nincsenek becsomagolva.

Az egyszerű válasz: azért, mert a jogszabály nem teszi kötelezővé. Tapasztalatból mondom ugyanakkor, hogy ezen a területen is nagy különbségek vannak, hiszen az összetevők a tudatos vásárlás szempontjából nagyon fontos információk, tehát alapvető versenyeszköz lehet, aminek jeleit lehet tapasztalni.

 

Mit gondol a bojkottról a Főigazgató Úr? Hatásos eszköz lehetne a tisztességtelenül viselkedő cégekkel szemben? Volt már rá példa, hogy csatlakozott valamilyen bojkotthoz? Jelenleg bojkottál valamilyen terméket, márkát, szolgáltatást? Miért?

A modern piacgazdaságban, a fogyasztás világában a fogyasztó egyik legnagyobb „szabadsága" a választás lehetősége. Az óriási árukínálatban nem egyszerű eligazodni, mint ahogy az sem könnyű, hogy jól megválasszuk vásárlásunk helyszínét. Ha a vásárló valahol nem azt az elbánást tapasztalja, mint amit megfelelőnek vél, ha úgy érzi, jogai csorbulnak, fontos, hogy reklamáljon, hiszen a tudatos fogyasztók okos észrevételei hozzájárulhatnak akár egy cég teljes üzletpolitikájának újragondolásához. Ha ez nem megy, a fogyasztó „lábbal" szavaz, azaz nem megy újra abba az üzletbe, ahol nem látja biztosítottnak a jogok érvényesülését.

A szervezett bojkottnak is meg lehet a maga szerepe a „civil ellenállásban". Ez esetben fontos, hogy az ilyen típusú akció valódi problémára reagáljon, hiszen a szubjektív ítéleten nyugvó „büntetés" nem biztos, hogy feltétlenül jogos szankció. Fontos tehát a szervezettség, és úgy vélem, mindenképpen fontos egy bojkottot megelőzően a probléma tárgyalásos rendezésének megkísérlése.

Magam is jártam már olyan üzletben, ahová nem mentem vissza többet, és természetesen - fogyasztóként - én is találkoztam már olyan termékkel, amit (vagy amihez hasonlót) biztosan nem veszek többet. A fogyasztóvédelmi hatóság vezetőjeként azonban nincs lehetőségem ezeket konkrétan nevesíteni, hiszen óhatatlanul hatósági álláspontként is olvashatók az általam elmondottak. Inkább azt javasolom, hogy a hatósági határozatokat böngésszék a látogatók, amelyekből kiderül, kik azok, akiket a felügyelőségek jogsértésekért szankcionáltak.

 

Van-e olyan cég, aminek a termékét/szolgáltatását Wittich Úr azért nem vásárolja, mert a hatóság csúnya ügyet tárt ott fel? Ha van ilyen, melyik ez a cég/termék, és mi volt az ügy?

Ilyet konkrétan nevesíteni nem tudok, de természetesen eszembe sem jutna olyan árut vásárolni, amelyről a hatóság megállapította, hogy a rendeltetésszerű használat is élet- vagy balesetveszélyt okoz. Erről bárki tájékozódhat, hiszen honlapunkra valamennyi ilyen áruféleség felkerül (feltéve, hogy nem-élelmiszer termékről van szó, hiszen az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések a mezgazdasági szakigazgatási hivatalok hatáskörében vannak). [Ld. az NFH veszélyes termék-keresőjét >>> - a szerk.]

Mindenkinek javaslom a tájékozódást, hiszen a közzétett adatokból az is kiderül például, hogy hol történt a mintavétel, tehát a tudatos vásárló arról is felrajzolhat magának egy térképet, hogy hol nem érdemes vásárolni.

Az már szinte közhely, hogy elektromos hálózatról működtetett terméket utcai árusnál, piacon ne vásároljunk (és nem csak azért, mert ezeken a helyeken egyébként is tilos az árusításuk), de sajnos még ma is sokan gondolják, hogy a megspórolt forintok valódi megtakarítást jelentenek. Ha viszont belegondolunk abba, hogy ha a termék elromlik, nem tudjuk jogainkat érvényesíteni, sőt még balesetet is okozhatnak, beláthatjuk, hogy az olcsó sokszor sokkal drágább lehet.

 

Milyen terméke(ke)t vásárol rendszeresen etikai megfontolások miatt?

Vásárlásaim során terméktől függetlenül szeretem (szeretném) tudni, hogy az előállítás teljes vertikumában tisztességes körülmények valósultak meg. (Pl. biztos nem veszek olyan terméket, amelyről feltételezhető, hogy az előállítás során gyermekmunkát alkalmaztak.)

 

Hol szokott élelmiszert vásárolni? Miért ott?

Általában a legközelebbi boltban, de hétvégén egy jó kenyérért akár nagy távolságokat is megteszek.

 

Van-e étterem/kávézó, ahova fogyasztóvédelmi okok miatt többé nem teszi be a lábát?

Passz.

 

Monda László: Körülbelül 3 hete él a DohanyzoBuszsoforok.hu szájt, amit én készítettem. Több embertől kaptam pozitív visszajelzést ezzel kapcsolatban, de egy jogi problémára nem tudom a megoldást. A törvények alapján a dohányzó buszsofőröket meg kellene büntetni több tízezer forintra. Az érdekelne, hogy ezt a büntetést hogyan lehet betartatni, ugyanis ennek híján a közlekedési társaságok nem veszik kellően komolyan a dohányzási tilalmat, és csak egy standard válaszlevelet küldenek, így érdemben nem változik a helyzet.

Az NFH hatásköre a dohánytermékek forgalmazására, valamint a figyelmeztető feliratok meglétének ellenőrzésére terjed ki. A dohányzási tilalmak és korlátozások betartatása az ÁNTSZ feladata, mindezzel együtt a problémák jelzését a közlekedési társaságnak megfelelő indításnak érzem az Ön által vázolt probléma megoldására.

 

Mit tesz azért, hogy csökkentse saját környezeti lábnyomát?

Rendszeresen igénybe veszem a szelektív hulladékgyűjtőket, de megnézem azt is, hogy például egy új mobiltelefonhoz használható-e a régi töltő.

 

Autóval jár vagy BKV-val?

Is-is.

 

Ha egy dolgot beültethetne a vásárlók fejébe, mi lenne az?

Ismerje jogait, és fogyasztói döntései során viseljen felelősséget a környezetért, a jövő nemzedékéért.

 

Volt újévi fogadalma az NFH vezetőjeként?

Szeretnék mindent megtenni annak érdekében, hogy az idei év - a korábban már szóba hozott - bizalom megteremtésének éve legyen.

 

Van-e a fogyasztóvédelmen túl olyan ügy, amit személyesen fontosnak tart? Mit tesz érte?

Az értelmes párbeszédet, a megoldást célul tűző közös gondolkodást az élet bármely területén.

 

Mit válaszol, amikor barátai, ismerősei egyéni fogyasztóvédelmi problémáikkal (pl. levált cipőtalp) kapcsolatban kérik a segítségét?

Igyekszem pontos tájékoztatást adni számukra, hogy az adott esetben milyen jogaik, lehetőségeik vannak problémáik megoldására.

 

Kinek adná Az év legrosszabb vállalata címet? Miért? És kinek adná Az év legjobb vállalata díjat? Miért?

Mint az előzőekből látható, erre a konkrét kérdésre nem fogok válaszolni, de azt hiszem, hogy a fogyasztók tájékoztatásának fontos része, hogy ne csak a rossz példákról, a botrányokról szerezzenek tudomást, hanem a jó példák is nyilvánosságot kapjanak. Ez utóbbira azonban nem vevő a média.

 

Mi a kedvenc hazai üdülő/pihenőhelye?

Tekintettel 35 éves kempinges múltamra, az ország legszebb tájain lévő kempingek.

 

Mondjon egy jó viccet!

„Egy tudatos döntés":

- Jean, hány fok van a szobában? - kérdezi a gróf az inast.

- 20 fok, uram.

- És hány fok van kint?

- 4 fok uram.

- Akkor nyissa ki az ablakot, és engedje be azt a négyet is!

 

A válaszokat köszönjük Wittich Tamásnak, a kérdéseket kedves olvasóinknak, a „távinterjú" levezénylését és a Hatósággal való kapcsolattartást pedig Újlaki-Vátz László újságírónak.

Néhány gyakorlatias, esetleg „lapzárta" után érkezett kérdést a kérdezz! válaszolunk. rovatban válaszol(t)unk meg.

Kép [cc] NFH

 









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében