Fizettek valami plusz szemétdíjat vagy valami fajta környezetvédelmi díjat azért, mert a vásárlókon keresztű annyi szemetet juttattok a környezetbe?

Tudomásom szerint nem. A mostani kormány tervezte beépíteni a gyorséttermi termékek árába egy hasonló jellegű költséget (hamburger adó), de nem tudom, hogy ez megvalósult-e. Egyébként a csomagolóanyagok mindegyike papír, kivéve a szívószálas zacskót, a szívószálat, valamint a salátás tálakat, az evőeszközöket és a poharak tetejét. A többi csomagolóanyag, pohár, zacskó mindegyike papírból készül.

Egy egyszerű menü: Pohár + szívószál + burger csomagoló + krumplis tasak + ezeknek külön zacsi: min 2 db (szívószálnak is) + szalvéta + ezek egy nagy zacsiba.

 

Mennyire biztos, hogy az allergiatáblázatban szereplő termékben biztos nincs pl. egy bizonyos allergén?

Fogalmam sincs. Akinek étel allergiája van, annak célszerű észnél lenni, tájékozódni, és végiggondolni, mit is eszik egy gyorséteremben.

 

Mennyire keverednek az alapanyagok?

Ezt a kérdést nem egészen értem. A szendvicsekbe kerülő alapanyagok külön polikarbonát tálban vannak előkészítve az egyes étkezési időszakokhoz szükséges mennyiségben. Felhasználás előtt 2 órával kihozzák a konyhára a nyersanyagokat (majonéz, saláta, hagyma, paradicsom stb.), hogy felvegyék a szoba, azaz a konyha hőmérsékletét (18-29 C), hogy ne hűtse le majd az elkészülő szendvicset. Nagy általánosságban 2+2 óra a felhasználhatósági idejük ezeknek a nyersanyagoknak (2 óra felmelegedés+2 óra felhasználhatóság). De van olyan alapanyag, amit tovább is fel lehet használni, mint például a hagyma (2+4) óra. A szendvicsbe az alapanyagok egymást követően, egymásra kerülnek.

 

Mindenhez ugyanazt az olajat használják sütéshez (pl. sültkrumpli és nuggets)?

A legtisztább olajat használják a sültkrumplihoz (általában 2 burgonyás kád van egy étteremben), majd a régebbi sötétebb olajat használják a különböző más termékek sütéséhez (hagymakarika, csirke-, hal filé, nuggets, csirkeszárny stb.) Az olajat így rotálják.

Egy minőségjelző tesztminta segítségével illetve digitális készülékkel ellenőrzik a sütőolaj minőségét. Este zárás után leszűrik az olajat. Szükség esetén lecserélik. Tehát friss olaj mindig a burgonyás kádba kerül. A burgonyás kádban lévő olaj pedig a multikádakba, azaz az összes többi termék sütésére szolgáló kádba kerül, ha az megfelelő minőségű. Általában 2-3 nap, ami alatt ki kell cserélni az olajat, de nyilván ez forgalomfüggő is.

 

Mennyi idő alatt ürül ki a szervezetemből egy gyorséttermi hamburger?

Nem tudom.

 

Tényleg nem sütik át eléggé a hamburgerben lévő húst, hogy gyorsabban kint legyen a vásárló előtt?

Ez hülyeség, ha nem lenne átsütve a hús, komoly fertőzést okozna. Az E. colli. gyerekeknél és idősebbeknél akár halált is okozhat.

 

Láttad a Supersize Me c. filmet?

Láttam.

 

Milyen minőségű az étel tápanyag-összetételi szempontból?

Szénhidrátban dús, azaz hizlal. (Menü: szénsavas üdítő, szendvics, sültkrumpli.)

 

Előfordult, hogy használtak romlott alapanyagot?

Ez elvileg tilos. Csak élelmiszerbiztonságilag megfelelő minőségű termékeket lehet felhasználni. Ugyanakkor fordult már elő olyan, hogy leállíttattak bizonyos gyártású számú húspogácsa használatát az étteremben, amelynek a sorsa megsemmisítés lett. Kvázi ettek belőle emberek. Ilyen esetekben nem szokták közölni az étterem menedzsmentjével, és dolgozóival, hogy mi volt a probléma…

 

Rendszeresen ettél anno a gyorsétteremben. Ha igen, milyen gyakran?

Igen, heti 5-ször, legalább egyszer, de ritkán kétszer.

 

Mit adnál a gyerekednek a gyorséttermi kajákból, és mit nem?

Marhahúst abszolút nem. Chicken whopper, és chicken junior igen.

 

Vannak törzsvendégek? Ha igen, akkor milyen gyakran járnak oda?

Egy étterem forgalmának 60-70%-át a törzsvendégek adják. Persze ez erősen étterem-specifikus. Nyilván egy pályaudvar mellett, vagy egy autós étteremben az átmenő forgalom a döntő.

Egyébként meg ugyanazok a vendégek jönnek, akár a hét minden napján. Attól függően, hogy meg tudják-e engedni maguknak. Aki megteheti, az minden nap.

 

Behatárolható, hogy inkább melyik korosztály jár oda?

A 20-30 évesek. De inkább a 30-as korosztály a döntő. Természetesen a többi korosztály is bemegy, de nem ők a jellemzőek.

 

Mit szerettél és mit nem a munkában?

Szerettem a fizetésemet és a bónuszomat. Azt, hogy én osztottam be az időmet, én döntöttem el, hogy mikor és melyik nap dolgoztam. Én állítottam össze a csapatomat.

Amit nem szerettem, az az állandó megalázás a feletteseimtől (igazgatóság), amit el kellett viselni addig, amíg el lehetett.

 

Mi történik a valóságban az aznapi maradékokkal?

Szendvics, burgonya, lesütött filék: kuka.

Fel nem használt nyersanyagok: zsömle, saláta stb.: raktár, hűtő.

 

Elvben ki kéne-e cserélni a burgeremet, ha véleményem szerint nagyon el van sózva vagy ha nyersnek érzem benne a húspogácsát? (Gyakran előfordul.)

A szendvicsbe nem tesznek sót. A Mekiben igen, ott külön fűszersóval meghintik a húspogácsát. De a Burger Kingnél nincs ilyen.

A szendvicseket minden további nélkül ki kell cserélni, még akkor is, ha a vendégnek nincs igaza.

Ha nem így van, akkor a varázsszó a vásárlók könyve. Ki van adva utasításba, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne írjon be rosszat a vendég a panaszkönyvbe. Ha nyers a húspogácsa, az nagyon nagy baj, és több mulasztás eredménye.

 

Ha az eladó kellemetlenül viselkedik, ér valamit, ha panaszt teszek rá vagy tökmindegy a cégnek? (Ritkán fordul elő.)

Panaszt tenni lehet, a legcélszerűbb, ha beír a panaszkönyvbe, amit a bent lévő vezető helyben meg is tud válaszolni. Azonban „a panaszt teszek az igazgatóságnál” nagyon kétélű dolog. Rám is tettek panaszt elbocsátott dolgozók bosszúból, csak sajnos olyan nap érkezett a panasz, amikor nem is dolgoztam.

 

A kérdéseket köszönjük az Olvasóinknak, válaszokat a nyilatkozónak. Az interjú lebonyolítását Majoros Tímeának.

Kép [cc] chichacha