Dr. Fazekas Ildikó szerint,
aki 1998-ban a Magyar Reklám Szövetség
alelnöki posztját cserélte fel az Önszabályozó
Reklám Testület főtitkári pozíciójára, a hirdetők nem szeretik a valós
tartalom nélküli egyesületeket, azaz a piac kontroll alatt tartja a
marketingnek ezt a fajtáját. A reklámszabályozás ma már nagyon komoly, a
fogyasztónak tudatában kell lennie, ha reklámhatás éri – teszi hozzá.

2006-ban az Európai Unió
szigorú élelmiszerdirektívája is helyben hagyta a termékek egyesületi
ajánlását, tehát a jelenség maga nem szabálytalan vagy etikátlan – válaszolja a
közgazdász végzettségű reklámszakember a TudatosVásárló.hu kérdésére. Az ajánló
azonban csak egyesület lehet – élelmiszereken nem szerepelhet például egyedi
orvos ajánlása -, az egyesület pedig maga döntheti el, hogy milyen reklámhoz
adja a nevét, mi fér bele az imidzsébe.

Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke
szerint egyenesen hasznos, ha a vásárló szakember tanácsa alapján vásárol,
természetesen ehhez az kell, hogy a szakember valódi legyen. A MAVE ajánlása
valóban fel is tűnik néhány bébiételen és babaápolási terméken, de mint az
elnöknő elmondja, sokkal többen keresik meg őket, mint ahány céggel aztán
szerződést kötnek. Az elmúlt tíz év során csak 2-3 vállalattal egyeztek meg,
ötször ennyit viszont elutasítottak.

A védőnők egyik sikerét
is megemlíti Csordás Ágnes: egyéves tárgyalás után elérték egy őket megkereső cégnél,
hogy az egyesület által is jó minőségűnek ítélt bébiételük receptúráját
hozzáigazítsák a szakmai módszertani levélben foglaltakhoz, a dobozára pedig
ráírták, az a legjobb, ha 6 hónapos koráig csak anyatejet fogyaszt a gyermek. A
bébiétel ugyanis szabadpolcos termék, és sokszor egyszerűbbnek tűnik a babát
azzal etetni. A szoptatás a legegyszerűbb táplálási mód, de nem mindig
zökkenőmentes 6 hónapig (és azon túl) fenntartani – teszi hozzá a védőnő -,
csak a kismamák kevéssel több mint a fele tudja betartani, hogy fél évig kizárólag
anyatejjel táplálja gyermekét.

Az egyesület megvizsgálja
a hozzájuk folyamodó cégek termékeinek szakmai hátterét, a gyártási
technológiát, valamint azt, hogy az összetevők megfelelnek-e a szakmai
kollégium protokolljában rögzített elveknek. Minden céggel – millió forintos
nagyságrendű – egyedi szerződést kötnek, amiben rögzítik, hogy az azonnali
hatállyal felbontható, ha időközben a termékről új kutatások fényében kiderül
valami kedvezőtlen tény. Ilyenre azonban Csordás Ágnes elmondása szerint eddig
nem volt példa.

A talán legtöbb
termékajánlót kiadó Magyar Dietetikusok Országos
Szövetsége is komolyan utánanéz a nála pályázó cégeknek. Antal Emese, a
szövetség elnöke elmondja, hogy minden esetben összehívnak egy ad hoc szakértői
csapatot, amelynek összetételét a vizsgált termék szabja meg, így lehet benne
dietetikuson kívül orvos, élelmiszerkémikus vagy agrármérnök is.

A szakértők bekérik a
cégtől a termék specifikációját, gyártmánylapját, utánanéznek a kutatási
eredményeknek, és mint az elnöknő elmondja, csak a kérelmezők harmada-negyede
kapja meg a jogot az MDOSZ-logó feltüntetésére. Általában egy évre kötnek
szerződést, ezalatt folyamatosan tartják a kapcsolatot a cégekkel, akik ha
változtatnak a terméken, kötelesek az új terméklapot is beküldeni a
szövetségnek. A szerződések anyagi oldaláról Antal Emese nem kívánt
nyilatkozni.

Vannak azonban olyan
vállalatok is, amelyek fantomszervezetek ajánlásával hirdetik termékeiket, vagy
létező szervezetek nem létező ajánlásával. Így például érdemes tudni, hogy ha egy árun vagy egy szolgáltatás
hirdetésén a Magyar Orvosi Kamara (MOK)
ajánlása szerepel, az hazugság. Mint Gyenes Géza, a MOK főtitkára
kifejti, a kamarának nem dolga, nincs is hozzá joga, hogy efféle minősítést
adjon ki. Aki ilyesmit állít, az meg akarja téveszteni a fogyasztót, és be kell
perelni – teszi hozzá.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság nem foglalkozik a
termékajánlók ellenőrzésével, a konkurencia azonban igen. Egy ilyen
bejelentésre indított pert a Gazdasági Versenyhivatal a Colgate-Palmolive Kft.
ellen, aminek eredményeképp – mint arról beszámoltunk – a társaság 2006
februárjában 257 millió forintos bírságot kapott. Az indoklás szerint: „a
teljes fogorvosi szakma véleményét sugalló állítások, mint például a Colgate
Total. A fogorvosok választása., illetve a Colgate Total. A fogorvosom
választása. alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére. E két
kijelentés a mindennapi értelemben azt jelenti, hogy a szakértelemmel
rendelkező fogorvosok többsége a Colgate Total fogkrémet választja, holott a
Colgate által készíttetett felmérés szerint is csak kb. 1/6-uk ajánlja a
Colgate Total fogkrémet pácienseinek, illetve kb. 1/4-ük használja maga is a
Colgate Total fogkrémet. Ebből következik, hogy kb. 5/6-uk más fogkrémet ajánl,
és kb. 3/4-ük más fogkrémet használ.”

Hasonló álláspontra
jutott a GVH A magyar fogorvosok által leggyakrabban használt és ajánlott
fogkrém. állítás vonatkozásában is. A Colgate-Palmolive Kft. egyéb
állításait sem tudta bizonyítani – versenyhivatali per esetén az állítás
valóságtartalmát a cégnek kell igazolnia -, sőt azt a szabályt is áthágta,
miszerint kozmetikai terméknek tilos gyógyhatást tulajdonítani. A Fővárosi
Bíróság idén februárban első fokon teljes egészében helybenhagyta a GVH
döntését.