• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Adni vagy nem adni

2005.12.14. /
Lassan országszerte minden város bedugul a vásárlóerő év végi hadműveleteitől, a köztereken pedig felbukkannak az árusok speciális terméküket: „ajándékot” kínálva.

Tavaly karácsonykor igazi meglepetés ért az egyik csomag kibontása után: azt a mívesen festett, egyedi díszítésű üvegmécsest találtam benne, amit négy-öt évvel ezelőtt magam adtam ajándékba egy közeli jóbarátnak. Nem tőle, hanem egy másik ismerőstől kaptam vissza: kis fejtöréssel, hálózatkutatási ismeretekkel sikerült felfejteni köztük a három lépést, amelyeken keresztül az ajándék visszatért hozzám. Négy ember adta tovább a mécsest – másvalaki ugyanezt tapasztalta, igaz, csak két lépésben és mécses helyett asztali porszívóval.

Beszédes történet ez az ajándékozással kapcsolatos hozzáállás – jegyezzük meg: örvendetes – megváltozásáról. Az illem azt diktálná, hogy ajándékot ne adjunk tovább, mégis örültem, hogy visszakaptam a szép mécsest, sőt mi több: jövőre talán újra továbbadom. Mint ahogy sok egyéb tárgyat is, amire attól a pillanattól nincs szükségem, hogy megpillantom őket a fa alatt.

Csupán néhány évtizede szaladt meg a karácsonyi ajándékozás léptéke a jóléti országokban, ám a növekedés nagyobb mértékű, mint például a jövedelmek vagy a lakások területének növekedése. Az ajándékok ára – amelyeket muszáj megvenni és elfogadni is – sokkal magasabb, mint amit megengedhetnénk magunknak, és tíz év után egy átlagos családi és baráti kör mellett az átlagos magyar otthonban minden polcot beborítanak a plüss, a kerámia és az egyéb csecsebecsék.

Pedig mennyi mindent adhatnánk szeretteinknek, amiknek hasznát vennék!

Kaphatnának szezonális fogyóeszközöket: karácsonyi gyertyát, szalvétát, díszeket. Adhatunk karácsonyra finomságokat is: egy-egy finom üveg bor, pikáns szósz vagy egyéb csemege kivételessé teheti az ünnepet, és nem porosodik évekig a polcon vagy a szekrény alján. A csemegék készülhetnek saját kezűleg is: bárki könnyen összeállíthat házilag, akár többeknek, nagyobb mennyiségben is fűszer- vagy teakeverékeket, ízesített salátaecetet vagy -olajat. Recepteket tucat számra találunk az interneten, és az év közben felszaporodó, izgalmasabb formájú üvegek sorsa is megoldódik. Mindegyiket lehet csoportosan készíteni: a munka tartalmas együttlétnek sem utolsó. Mivel magunk vásárolunk minden hozzávalót, ezért olcsón állíthatunk elő garantáltan tiszta, adalékmentes, akár kizárólag biokészítményekből álló finomságokat.

Magasabb árkategóriába tartoznak, de a környezetvédelem és társadalmi felelősség szempontjából ugyanilyen megbízható ajándékok a jegyek, belépők. A színház- vagy hangversenyjegyek, az egy vagy több alkalomra szóló beutalók szaunába vagy lovaglásra egyfelől élményt adnak a megajándékozottnak, másfelől személyességet: feketén-fehéren kiderül, mennyire ismerem az ízlését, mennyi energiát szántam arra, hogy az ajándék valóban telitalálat legyen.

Adhatunk pénzt is karácsonyra – miért ne? – de akkor adjunk zöld pénzt! Az egyre jobban terjedő kölcsönös segítségnyújtás jegyében (LETS – Local Exchange Trade System) már hazánkban is sokfelé kialakultak a szolgáltatások, amelyeket ingyen, pontosabban egy másik szolgáltatás felkínálásáért vehetnek igénybe mindazok, akik részei egy ilyen hálózatnak. Ebből az elvből kiindulva kínáljunk bátran karácsonyra házilag készített „csekkeket”: ezeket tehetségünkhöz és képességeinkhez mérten, meghatározott időre szóló gyerekvigyázásról, talpmasszázsról, svédről dánra történő fordításról, számítógép-javításról vagy bármi egyébről is kiállíthatjuk. Egy kötelező továbbképzésen részt vevő barátnőmnek tavaly két évfolyam-dolgozat megírásáról szóló zöld csekket állítottam ki, közeli ismerősöm pedig nepáli vacsorát (beszerzéssel, főzéssel együtt) ajándékozott a családomnak.

A zöld pénz értéke a „jegy-ajándékokhoz” hasonlóan kapcsolaterősítő hatásában áll: ezekkel az utalványokkal információt is adunk szeretteinknek: arról, milyen elképzeléseink vannak a vágyaikról, szükségleteikről, illetve – és ez talán még sokkal fontosabb – hogy mi magunk mihez értünk, miben tudunk segítséget nyújtani egymásnak. Az ilyen információ értékesebb az ólomkristály vázáknál, hiszen személyes viszonyrendszerünket gazdagítja, árnyalja. Egy, német nyelvből műfordító barátnőm például hajvágásról és színezésről ad zöld csekket karácsonyra nőismerőseinek, és munkája alaposabb, mint amire a drága fodrászatban számíthatunk – ráadásul házhoz is jön.

Visszatérve a visszatérő ajándékra: a jelenség tömegessé válása sokakat már annyira irritál, hogy számos iskolában és munkahelyen kifejezetten az így felgyűlt, hasznavehetetlen tárgyakat lehet intézményesített – és sokszor a bevételt jótékony célokra felhasználó – formában, karácsonyi börzéken eladni, cserélni vagy egyszerűen csak otthagyni.

Vannak tárgyak, amelyek – nem tagadva a részrehajlást – mindig remek ajándéknak számítanak. A könyv megbízható tipp, és sokkal egyszerűbben visszacserélheti, aki elégedetlen a tartalmával (vagy már megvan neki), mint egy pink színű pomponokkal díszített sálat.

***

Alternatív ajándékötletünk: küldj ajándékvásárlás alóli felmentést, vagy együtt töltött értékes időre szóló ajándékutalványokat a tudatosvasarlo.hu karácsonyi képeslapjai közül!







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében