fbpx

| Tudatos Vásárló

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Az adatvadász előbb tudja, hogy jön a baba, mint az anyád

„Kipipál, rákattint és reméli a legjobbakat” − a Fogyasztóvédelmi Világszervezet elnöke szerint a tudatos fogyasztók ennél nagyobb beleszólást akarnak adataik kezelésébe.

 

A fogyasztók számára a következő nagy lépés az lehet a digitális korban, hogy az adatmegosztással kapcsolatos beleegyezés az egyén döntésévé válik, nem pedig a szolgáltatóé. Amanda Long, a CI főigazgatója, ezt így magyarázza. 

 

A Tudatos Vásárlók Egyesülete a CI tagszervezete, ezért alább közli a bejegyzés magyar változatát.

 

Legutóbb az Uber adatvédelmi beállításai körül volt nagy vihar, s egyre többen aggódnak amiatt, hogy a tech-ipar hogyan is kezeli az adatainkat. A célzott reklámok általában mindenkit idegesítenek, a személyes adataink biztonságának kérdése azonban már komoly nyugtalanságot okoz. Arról már nem is beszélve, hogy egyre gyakrabban csorbítják szabadságjogainkat – lehet is nyugtalankodni, hogy ki fér hozzá adatainkhoz, és mit is kezdhet velük.

 

Az Egyesült Államokban a fogyasztók 86%-a már kísérletezik azzal, hogy hogyan tudja minimalizálni az ún. digitális lábnyomának láthatóságát. Európában a fogyasztók 55%-a tart attól, hogy csalás áldozatává válik, amennyiben online tranzakciókban megadja a személyes adatait, miközben a brit fogyasztók 68% ijesztőnek találja, ahogyan a cégek felhasználják a velük kapcsolatos információkat.

 

Ezt a nyugtalanságot csak fokozza, hogy teljesen átláthatatlan, hogy ki is kaphatja meg adatainkat, kivel osztják meg, hogyan használják őket, és milyen célokra. 

 

Vegyük például az Axciomot, a világ egyik legnagyobb adatbrókerét. Beszámolók szerint az érintettek tudta nélkül világszerte több mint 500 millió emberről több mint 1,500 különböző adattal rendelkeznek, s ez lehetővé teszi, hogy 3000 reakciófajtát előre jelezzenek a különböző márkák és marketing technikák tekintetében.

 

Az efféle adatkereskedelemmel foglalkozó cégek számos online (és offline) forrásból gyűjtenek információkat rólunk, s gazdag, bár nem teljes és eléggé kontextus nélküli személyes profilokat állítanak össze, amelyeket alapján ki tudják szolgálni klienseik adatigényeit. Ezek a cégek egy multimilliárdos iparághoz tartoznak.

 

Az így összegyűjtött adatokat arra használják föl, hogy egyre különösebb és különösebb módokon próbáljanak eladni nekünk mindenféle holmikat.

 

 

Személyre szabás

 

2012-ben például az amerikai kiskereskedelmi óriás, a Target, túl akart túltenni a vetélytársain a jó anyagi helyzetű „újdonsült szülő” rétegek elérésében. Kifejlesztettek egy algoritmust, amelyben a korábbi vásárlási adatokat arra használták fel, hogy megjósolják: a női vásárlóik közül ki lehet éppen terhes. Ezek után személyre szabott kedvezményes ajánlatokat küldtek kismama és kisbaba termékekre azoknak a nőknek, akikről úgy vélték, hogy már a második trimeszterükben lehetnek. Ennek az eredménye ma már az adatszegmentálás-folklór része.

 

Az elmúlt évben a londoni hatóságok kénytelenek voltak leállítani az olyan „okos-kukák” kihelyezését, amelyek össze tudtak kapcsolódni a járókelők mobil-telefonjaival, és annak alapján küldtek nekik célzott hirdetéseket, hogy éppen merre jártak.

 

A brit kereskedelmi óriás, a Tesco arc-felismerő technológiát kezdett alkalmazni, amely aszerint tud célzott hirdetéseket mutatni, hogy az éppen a képernyő előtt álló emberek milyen korúak, illetve neműek.

 

Az olyan marketingújítók, mint a Ditto, arra használják a képfelismerő szoftvereket, hogy végigpásztázzák a közösségi média-hálózatokat és kielemezzék, hogy az egyes márkák milyen kontextusban jelennek meg azokon a képeken, amelyeket az emberek megosztanak egymással.

 

Ez csak egy kis ízelítő a személyre szabott marketing területén kibontakozó „fegyverkezési harcból”. Ez egy olyan verseny, amely várhatóan felgyorsul, amint megtesszük a következő nagy digitális lépést a „dolgok internete” felé.

 

Egy dán fogyasztóvédelmi szervezet kihagyhatatlan filmje: a bolti eladó olyan privát dolgokat kérdez a vásárlóitól, amilyeneket az appok szoktak “begyűjteni”. Angolul és dánul van

 

A behódolás

Közismert tény, hogy a használati feltételek, végfelhasználói licenc-megállapodások, vagy adatvédelmi nyilatkozatok – vagyis azok a mechanizmusok, amelyek által „hozzájárulunk” ahhoz, hogy az adatainkat felhasználják – túl hosszúak, bonyolultak és rugalmatlanok. Ironikus módon, ahhoz képest, hogy a célzott reklámozást szolgálják, kifejezetten személytelenek. Egy 2008-as felmérésben kiszámolták, hogy 76 munkanap kellene ahhoz, hogy ténylegesen átolvassuk azokat az adatvédelmi nyilatkozatokat, amelyek egy év során utunkba kerülnek az interneten.

 

Nem meglepő tehát, hogy az átlag idő, amit a fogyasztók a különféle licenc-feltételek átolvasásával töltenek, pusztán 6 másodperc. A felhasználók 70%-a 12 másodpercnél kevesebb időt tölt el egy engedélyezési oldalon; és nem több mint 8% mondhatja el magáról, hogy tényleg végigolvasta az egyes Felhasználási feltételek szövegeket.

 

Mégis, minden nyugtalanság ellenére, a legtöbb fogyasztó simán kipipálja az „beleegyezem” dobozkát és „beleegyezik” abba, hogy átadja az adatait. Vajon ezt tudatosan és szándékosan teszi? Határozottan kimondhatjuk: nem.

 

Mivel a választás egy egyszerű „kell, vagy nem kell”-re van redukálva, és semmi lehetőség sincs a személyes preferenciák megjelenítésére, a mostani Általános Szerződési Feltételek rendszerében a fogyasztói „beleegyezés” inkább egyfajta „behódolás”. Nincs más választásunk, mint hogy kipipálunk, rákattintunk és reméljük a legjobbakat.

 

Ez már odáig elment, hogy a Világgazdasági Fórumon egy kialakulóban lévő „bizalmi válságról” beszélnek. Ez abból fakad, hogy úgy használják fel a személyes adatainkat, hogy az összeegyeztethetetlen az egyéni preferenciákkal és elvárásokkal.

 

Ahhoz, hogy erre egy jobb megoldást találjunk, olyan mechanizmusokat kell kifejleszteni, melyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztók megfogalmazhassák saját feltételeiket egyszerű és könnyen kivitelezhető módokon, s nem egy egyoldalú, egy-kaptafás beleegyezési modell alapján történik mindez.

 

Bíztató módon, egyre több jel mutat arra, hogy van esély a változásra.

 

Már visszaüt

2014 szeptemberében a Financial Times arról írt, hogy „már visszaütnek az adatvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos viták, és hullámokat indítottak el … a Szilikon Völgyben.”

 

Ez évben az USA Szövetségi Kereskedelmi Bizottságának saját vizsgálata az adatkereskedelmi ipar működéséről szintén megállapította, hogy „az adatbrókerek működése teljesen átláthatatlan”.

 

A GlobalWebIndex kutatása szerint a világ online felhasználóinak több mint egynegyede használ valamilyen eszközt arra, hogy leplezze a valódi kilétét és valós tartózkodási helyét.

 

Márciusban, a Web atyja, Tim Berners Lee egy online Aranybulla megalkotására szólított fel – ami egy olyan joggyűjtemény lenne, mely garantálná az internet függetlenségét, védené az emberek magánéletét és biztosítaná a személyes adatok védelmét.

 

És még a tech óriások is elkezdték magasztalni a magánélet védelmét. Ez látható például a Microsoft globális reklámkampányában, mely kifejti, hogy „Mi gondoskodunk az Ön magánéletének védelméről”. De abban is, hogy az Apple vezérigazgatója úgy érezte, kötelessége kiadnia egy nyíltlevelet, melyben kijelentiaz Önök bizalma mindennél többet jelent számunkra”, s melyben felvázolja a cég „szigorú adatkezelési politikáját”. Mindezt pont akkor, amikor az Apple óriási nyomulásba kezdett az egészségi és pénzügyi szolgáltatások terén – azaz két olyan területen, ahol az emberek tényleg nagyon érzékenyek a személyes adataik védelmére.

 

Elemzők szerint az adatvédelem komoly versenyelőnnyé válhat, lendületet adva a következő „gyilkos app” kifejlesztéséhez. Már olyannyira megnövekedett a nyomás arra hogy valami újat, valami jobbat kitaláljanak, hogy úgy tűnik a váltás elkerülhetetlen.

 

Az újgenerációs tech-vállalatok már olyan eszközöket fejlesztenek ki, melyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztók visszavehessék az irányítást.

 

Például, már 40 millió ember használja a Ghostery-t – egy olyan kereső-bővítményt, mely lehetővé teszi, hogy a felhasználók felismerjék és blokkolják azokat a cégeket, amelyek követni próbálják őket, amikor felkeresnek egy-egy honlapot. Kialakulófélben vannak az ún. személyes adat-trezor szolgáltatások, melyek lehetővé teszik, hogy  a fogyasztók saját feltételeik alapján gyűjtsék össze, tárolják, kezeljék, és tegyék hozzáférhetővé adataikat.

 

A „ragadós” adatengedélyezési eljárások a fogyasztó engedélyéhez kötik az adatszolgáltatást. „Az adatok több adatkezelő között forognak. Ezek az adatengedélyezési eljárások lehetővé teszik, hogy a fogyasztók ellenőrzés alatt tartsák saját személyes információikat”.

 

Természetesen ahhoz, hogy hatékonyan működjön a személyes engedély-beállítás, a fogyasztóknak tényleg tudniuk kell, mire adnak engedélyt. Abban is vannak új kezdeményezések, hogy hogyan lehet bonyolult szerződéseket és feltételeket „emberi nyelven”, sőt akár érdekes módon előadni.

 

 

Feladat a fogyasztóvédőknek

A Fogyasztóvédelmi Világszervezet és tagjai döntő szerepet játszhatnak abban, hogy mindezek a változások megvalósuljanak.

 

Sokat kell dolgoznunk azért, hogy a jogszabályok mögött ott legyen a megfelelő elvi háttér is. A Fogyasztóvédelmi Világszervezet ezért követeli, hogy dolgozzák át az ENSZ Fogyasztóvédelmi irányelveit úgy, hogy bekerüljenek olyan passzusok, amelyek megvédik a fogyasztókat a személyes adatok engedély nélküli gyűjtésétől, felhasználásától, vagy átadásától

 

A Fogyasztóvédelmi Világszervezet együttműködésben a német, a brazil, és kínai kormányokkal, nemrég elindította a magánéleti és adatvédelmi kezdeményezését – egy olyan magas szintű párbeszédet, melyben a világ összes internet felhasználójának több mint egyharmada érintett.

 

Támogatnunk kell az olyan eszközök és szolgáltatások kifejlesztését, melyek elősegítik, hogy a felhasználók rendelkezhessenek saját személyes adataik felett. Ahol szükséges, segíteni kell abban, hogy ezek az eszközök széles körben hozzáférhetővé váljanak. Át kell emelnünk a fogyasztóvédelmi szervezetek tesztelési szakértelmét a digitális korba, hogy segíteni tudjunk a fogyasztóknak beazonosítani azokat a minőségi szolgáltatásokat, amelyek legjobban szolgálják az igényeiket.

 

A fentiekből következően, a fogyasztóvédelmi szervezeteknek kulcsszerepe van egy olyan infrastruktúra kialakításában, amely magabiztosságot ad a fogyasztóknak, hogy maguk rendelkezhessenek saját adataik fölött, és tisztában legyenek azzal, hogy ennek mi az értéke a digitális gazdaságban.

 

A nyomás tehát az irányban nő, hogy a fogyasztók adatkezelése számukra sokkal kedvezőbb feltételek mellett történjen. Ez a nyomás számos forrásból érkezik: kormányok, szabályzók, tech-óriások, netes guruk, fogyasztói testületek, és ami a legfontosabb – egyre inkább maguk a fogyasztók felől.

 

Néhány szereplő természetesen megpróbálja majd ezt fékezni. Ám akik ténylegesen odafigyelnek a fogyasztóik érdekeire, azoknak üdvözölniük kell ezt lendületet és változtatási szándékot. Így hát induljunk el egy olyan digitális jövő felé, ahol a fogyasztóké az elsőbbség.

 

Az írás Amanda Longnak a Huffington Post-ban 2014. november 26-án megjelent cikkének bővített változata.

 

Fotó: frankieleon, Flickr

 

 

 

Tetszett a cikk? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

 

   

 

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 2500 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

 

 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás