• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

50 kilométeres diéta – Piacolj, főzz, blogolj!

2010.10.20. /

Az 50 kilométeres diéta legelszántabb résztvevői vállalják, hogy október 10-től kerek egy hónapig csupán 50 kilométeren belül előállított élelmiszereket fogyasztanak. A kampányt a Tudatos Vásárlók Egyesülete is támogatja.

Az 50 kilométeres diéta egy alternatív demonstráció, amelyet a 100 mérföldes diéta illetve a Locavores Kalauz c. könyve ihletett. A diétának környezetvédelmi, éghajlatvédelmi üzenete van, ha csak az élelmiszer önrendelkezésre vagy a klímavédelemre gondolunk.

A Messzelátó Egyesület egy kísérletre invitál minden érdeklődőt. Együtt, közösségben szeretnék kipróbálni, lehetséges-e csupán helyi termékeket fogyasztva táplálkozni. A részvételnek számos különböző szintje van. Kezdőnek elég csupán heti 3-4 főétkezést teljesítenie, s ehhez használhat távolabbról érkezett sót, lisztet is. A haladó szinten a kávé és a tea is kizárva.

Együtt könnyebb! - vallják a szervezők, ezért a diéta saját blogján tapasztalatokat, recepteket cserélhetnek a résztvevők, akiket ismert gasztro-bloggerek látnak el receptjeikkel.

A szervezők azt ígérik, hogy lesz csoportosan piacmustra és közös főzések. Az 50 kilométeres diéta tehát csapatot épít: csökkenti a városokban tapasztalható elidegenedés mértékét és a téli depresszió tüneteit is! A heti programokról tájékozódni és a diétához csatlakozni a   www.messzelato.hu/50km honlapon lehet.

 

Miért jó a helyi?

A helyi élelmiszerek fogyasztása több szempontból fontos. Ezáltal kiküszöbölhető, hogy a saját országunkban termelt burgonyát más országban mossák, csomagolják, majd több ezer kilométert megtéve, több ezer liter üzemanyagot elhasználva lássuk viszont az üzletláncok polcain. Ha keveset utazik egy termék, nem kell a kicsiket egyre nagyobb dobozokba csomagolni, nem termelődik több tonna szemét a csomagolóanyagból. Minél közelebbről érkezik az élelmiszer, annál kevesebb tartósítószerre van szükség annak frissen tartásához.

Másik fontos érv, támogassuk a hazai termelőket, hogy a külföldi országoknak profitot termelő üzletláncok mesterségesen alacsonyan tartott élelmiszer áraikkal szemben talpon tudjanak maradni.

Az idény zöldségek, gyümölcsök fogyasztása az egészségünkre is pozitívan hat. Részben mert előállításuk kevesebb kemikáliát igényel, és nem kell üvegházakat fűteni, ugyanakkor vitamintartalmuk is magasabb. S ne higgyük azt, hogy nem lesz mit ennünk! Október és november a zöldségben, gyümölcsben leggazdagabb hónapok!

Az 50 kilométeres diétát csupán kétféleképpen lehet végigcsinálni: saját kertből szüretelve, vagy piacra járva. Akinek nincs saját kertje, csatlakozhat egy közösségi kerthez, ahogy a Földkelte csoport tagjai is tették.

A szupermarket tabu, s ugyanígy a nagy viszonteladók standja is a piacokon. Hogy miről ismerjük meg az őstermelőket? Nehéz kérdés. Bodrogi Eszter, a Fűszer és Lélek gasztroblog írója, és a diéta mentora azzal nyugtat minket, hogy idővel bele lehet jönni ebbe is. Szerinte ne higgyünk a látszatnak, mert sok kofa nem a saját zöldségeit árulja. Ezért az egyetlen megoldás, ha beszélgetünk, érdeklődünk. Kérdezzük meg, hova való a pipi, aki a tojásokat tojja, és hány van belőlük. Ha a néni standján mediterrán szőlőfélét látunk, az gyanús, csakúgy, mint az is, ha minden répa tökéletesen egyforma és még fénylik is, illetve ha a tojásain hármas számmal kezdődő pecsét tanúsítja, hogy ketreces tartású tyúk tojta.







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében