Az Európai Szívhálózat (EHN) koordinálja a gyermekek elhízása ellen 20 európai országban folyó programot, amelyben a Magyar Nemzeti Szívalapítvány is részt vesz. A Nemzeti Szívalapítvány más szervezetekkel együtt a közelmúltban felhívást adott ki az egészségtelen élelmiszerek gyermekeket célzó reklámjainak korlátozására. Ebben a magas zsír, cukor és sótartalmú élelmiszerek reklámozásának tilalmára szólítanak fel 6 és 21 óra között. Miközben a világon közel egymilliárd ember éhezik vagy szenved alultápláltságban – akik közül naponta jó húszezren éhen is halnak -, a világ gazdagabb féltekéjén a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása éppen az elhízás. A WHO Európai Régiójában például minden második felnőtt és a gyermekek ötöde túlsúlyos. Az áldozatok száma itt is jelentős: közel egy millióan halnak meg évente a túlsúlyosság miatt. A fejlett országok számára a problematika kettős: az elhízás egyrészt megrövidíti az élettartamot és annak minőségét, gazdasági szakemberek azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a már-már járványszerű elhízás nem csak az egészségünket, hanem a mindennél fontosabbnak tartott gazdasági növekedést is veszélyezteti.

Az elhízás okozta társadalmi költségek ugyanis óriásiak: a WHO Európai Régiójának egyes országaiban a nemzeti össztermék (GDP) 1%-át is elérik, a közvetlen egészségügyi kiadások 6%-a pedig az elhízottság rovására írható. Ezen felül azonban további közvetett költségekkel is számolni kell – így az elvesztett életévekkel vagy a kiesett termelékenység miatti többletkiadásokkal -, amelyek a direkt költségek két-háromszorosát is jelenthetik. További eszmei költséget jelentenek a pénzügyileg nehezen meghatározható, de nagyon is érzékelhető károk, jelesül a munkahelyi diszkrimináció, a pszichoszociális beilleszkedési problémák és a számos tényező együtteseként fellépő rosszabb életminőség.

Az elhízás elleni összehangolt harc jegyében, az elhízás járványszerű terjedésének megállításáért és visszafordításáért hívták össze az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) isztanbuli konferenciáját (november 15-17.). A WHO Európai Régiójának 53 országából ültek össze egészségügyi miniszterek, az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete (FAO), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az Európai Tanács, a Világbank és számos európai civilszervezet szakértői, hogy közös stratégiát dolgozzanak ki.

A konferencián fogadták el az Elhízás Elleni Chartát (European Charter on Counteracting Obesity), amelynek célkitűzése, hogy 4-5 éven belül látható előrehaladás történjen az elhízott gyermekek ügyében a legtöbb tagállamban és legkésőbb 2015-re a trend fordítódjon meg. A Charta különös figyelmet fordít a veszélyeztetett csoportok, így a gyermekek és a serdülők védelmére. Egyetértés alakult ki abban, hogy az európai kormányoknak korlátozni kell az energiadús élelmiszerek reklámozásának mértékét és hatását a gyermekek védelmében; a zsír, cukor és sótartalom csökkentését kell elérni az élelmiszeripari termékekben. Szintén sürgetik a biztonságos kerékpár- és sétautak építését az egészséges fizikai aktivitás előmozdítására, továbbá a városépítészeti és közlekedési szabályok módosítását a több mozgás érdekében. Az oktatási rendszerben is jobb élelmezésre és testnevelésre van szükség – emeli ki a dokumentum.

Szakértők az eseményt az eddigi legátfogóbb lépésként értékelték, amely hozzásegítheti az európai nemzeteket és kormányokat, hogy visszafordítsák az elhízás járványát.

– A Magyar Nemzeti Szívalapítvány üdvözli az Európai Charta elfogadását. A miniszteri konferencia határozata megerősítette, hogy helyes úton járunk, amikor a gyermekek védelmét kérjük egészségtelen élelmiszerek reklámozásával szemben – nyilatkozta Dr. Nagy András, az alapítvány vezetője. – Az európai államok kinyilvánították politikai elkötelezettségüket az elhízás megállítására. A következőkben mielőbb hatékony intézkedésekkel kell mozgósítani a társadalom valamennyi szektorát.

Forrás: Magyar Nemzeti Szívalapítvány

Képek [cc] Pittam, Mike Monteiro