A Magyar Lapkiadók Egyesülete és a Médiatanács megbízásából készült felmérés elsődleges célja az volt, hogy kiderüljön, a gyerekek médiában való megjelenése mennyiben felel meg a kiskorúak védelméről szóló alapelveknek. A fiatalok médiabeli megítélése és a róluk kialakított sztereotípiák ugyanis nagyban visszahatnak magukra a fiatalokra, és erőteljesebben befolyásolják énképüket, mint a felnőttekről szóló híradások.

A vizsgálat során 440 médium egy havi teljes anyagát tekintették át. A végeredmény szerint a kiskorúakról szóló

• internetes cikkek és videók 64%-ában,
• a nyomtatott sajtó írásainak 41%-ában negatív kontextusban jelennek meg a gyerekek.

Jellemzően valamilyen bűncselekmény elkövetőiként vagy áldozataiként szerepelnek. Ez utóbbi esetben olyan élethelyzetekben mutatják be őket, amelyben passzív elszenvedői a velük történt borzalmaknak (éheznek, betegek, elhagyták őket, eltűntek stb.).

Slágertémának számítanak a magyar és külföldi celeb gyerekek is:

• az online híradások 9%-a,
• a nyomtatott cikkek 23%-a szól róluk.

Ez a szám már csak azért is elszomorító, mert a tehetséges és sikeres kiskorúakról szóló anyagok (kiemelkedő sport-, művészeti vagy tanulmányi eredményeket taglaló cikkek) jóval kisebb arányban

• az internetes hírek 7%-ában

• az újságokban 20%-ban jelennek meg.  

A tematikai aránytalanságok mellett megfigyelhető az is, hogy a média hajlamos bizonyos sztereotípiák mentén ábrázolni az egyes korcsoportokat és a fiúk-lányok közötti különbségeket.

A 6 éves korig terjedő korosztály esetében nagyobb arányban jelennek meg olyan híradások, amelyekben a kisgyerekek fokozottan védtelenek, például betegek vagy veszélyhelyzetben vannak. Ezzel szemben a kamaszokról szóló hírek a „problémás gyerek” képre erősítenek rá főként azzal, hogy a bűncselekményekkel foglalkozó cikkekben a 14 és 18 év közötti fiatalok nagyobb arányban szerepelnek elkövetőként, mint áldozatként.

A fiúk és lányok is eltérő szerepekben jelennek meg. A fiúk inkább valamilyen bűncselekménnyel kapcsolatban kapnak szerepet, a lányoknak ezzel szemben nagyobb az aránya az olyan hírekben, amelyek a sikeres, szorgalmas gyerekekről szólnak.

A kutatás megállapította, hogy a tévé, az internet és a nyomtatott sajtó közül az utóbbi tekinthető a legkiegyensúlyozottabbnak a gyermekszerepek ábrázolását tekintve, míg az előbbi kettő sokkal inkább hajlik a hatásvadász megoldások felé. Sajnos azonban az is tény, hogy a kiskorúak újságot olvasnak a legkevésbé, helyette inkább az internetről és a tévéből szerzik be az információkat.

Összességében a vizsgálat azt tartja a legaggasztóbbnak, hogy egyre csökken az olyan médiatartalmak aránya, amelyek pozitív gyermekszerepeket közvetítenek, és nem kivételes helyzetekben, hanem a mindennapi tevékenységek mentén (iskola, család, játék stb.) mutatják be a gyerekeket. Ez különösen a 10-15 évesek esetében veszélyes, mivel őket befolyásolja leginkább az, amit a neten vagy a tévében látnak, olvasnak. Ezért fontos lenne olyan tartalmakat közölni, amelyek pozitív irányba terelhetnék személyiségük fejlődését.

Forrás: Magyar Lapkiadó Egyesülete

Kép: dreamstime

 A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-12-C-0004 pályázat keretében valósult meg.