Mivel vásárlásunk során nem csak egy termék, vagy íz mellett
tesszük le voksunkat, hanem egy gyártót, vállalatot is támogatunk, úgy
gondoltuk, nem árt utánajárni, hogy kik is valójában a gyümölcsjoghurt piac
képviselői, hogyan értékelhető működésük környezeti, társadalmi és néhány egyéb
szempont szerint.

Egyre népszerűbb termék Magyarországon a gyümölcsjoghurt. A
gyümölcsjoghurt piacának mérete 2007 és 2008 tavasza között 6%-kal, 26 milliárd
Forintra növekedett.
Az értékesített mennyiség meghaladta az 50 ezer tonnát (ez több, mint négy és
félszerese a natúr joghurténak).

 

Környezeti szempontok

A környezeti
jelentés célja, hogy egy vállalat bemutassa, milyen erőfeszítéseket
tesz a tevékenysége során keletkezett környezeti problémák, károk megoldására.
Az általunk megvizsgált cégek közül sajnos nem volt olyan, amely közzétett
volna a honlapján ilyen jelentést, ezért minden esetben pontlevonás járt.

Ennek ellenére szerettünk volna képet kapni a vizsgált
gyártók által okozott szennyezésekről,
környezeti károkról, ezért más forrásokat is megvizsgáltunk, például, hogy a
hatóságok mely cégekre szabtak ki környezetvédelmi bírságot. Ilyenre –
jelenlegi információink szerint – két esetben került sor:

• a Friesland
  Hungária Zrt. 2007-ben többször is kapott csatorna bírságot, mivel több
  tejüzeme is káros anyagokat bocsátott a szennyvízhálózatba;
• a Sole-Mizo
  Zrt-t pedig zajvédelmi határérték túllépése miatt, hulladék-nyilvántartás
  vezetésének elmulasztása miatt és Frieslandhoz hasonlóan, csatornaszennyezés
  miatt marasztalták el.

 

Egyéb környezeti
hatásokat (pl. környezetközpontú irányítási rendszer, környezetbarát/bio
termék, ózonkárosító vagy biológiailag felhalmozódó vegyi anyagok használata,
nem fenntartható erőforrás-használat stb.) vizsgálva pozitív eredmények is
születtek:

• a Varga
  Ökogazdaság és a Virágoskút
  Kft. minden terméke ökológiai termesztésből származik;
• a Sole-Mizo,
  a Naszálytej,
  az Andechser
  és a Kärntnermilch
  pedig gyártanak bio termékeket.
• Utóbbi és a Danone
  rendelkeznek egyedüliként ISO 14001-es környezetközpontú irányítási rendszerrel.
• A Danone
  ennek ellenére pontlevonásban részesült, ugyanis a világ számos pontján erősen
  környezetkárosító tevékenységet folytat.

 

Társadalmi szempontok

Megvizsgáltuk azt is, hogy az egyes cégek milyen eszközöket
használnak a fogyasztók meghódítására.
Negatív eredmény három cég esetében született:

• a Zott
  hazai forgalmazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt a GVH többször megbírságolta;
• a Friesland
  pedig a nemzetközi porondon került szembe a hatóságokkal, mivel több esetben is
  megsértette az anyatej-pótlékok marketingjét szabályozó nemzetközi egyezményt.

• A legtöbb problémára a Danone-nal
  kapcsolatban bukkantunk, a cég hazai és nemzetközi viszonylatban is kirívóan
  sok kritikát kapott a sajtótól és a hatóságoktól egyaránt.

Értékeltük amennyiben egy gyártó termékpalettáján sok a magyar termék, illetve azt is, ha
egy cég hazai tulajdonban van. Ebből a szempontból maximális pontszámot
egyedül a Tolnatej
Zrt. ért el, amely minden termékét Magyarországon állítja elő, és több mint
90%-ban magyar tulajdonú. A legnagyobb pontlevonásban a Zott
részesült, mivel gyártási tevékenységet itthon nem folytat, termékeit
importálja.

A munkavállalókkal
kapcsolatos magatartást vizsgálva a munkaügyi felügyelőségek adatait vettük
szemügyre. Kisebb bírsággal sújtották a Naszálytej,
Virágoskút,
Tolnatej,
Alföldi
Tej és Minna
Zrt. vállalatokat. Nagyobb és többszöri bírságot a Sole-Mizo
és a Friesland
kapott.

Az egyéb
társadalmi szempontok számbavétele során olyan tényezőket
értékeltünk, mint pl. az etikai kódex megléte, off-shore cégek használata vagy
érdekeltség elnyomó rezsimekben. Ebben a kategóriában – sajnos rossz értelemben
– nagyon egységes volt a mezőny, minden céget pontlevonásban részesítettünk.

A cégek honlapjain ugyanis nem találtunk magyar nyelvű
etikai kódexet, és legtöbben írásos levelünkre sem válaszoltak (a Magyarországon
működő cégek). Nem éppen átlátható tulajdonosi szerkezetről tanúskodik, hogy a Sole-Mizo
egy off-shore cégen keresztül Csányi Sándor tulajdona, a Danone
és a Friesland
pedig több, a TVE által elnyomónak ítélt rendszerben (pl. Szaúd-Arábia, Irán,
Thaiföld, Kína) is működtet leányvállalatokat.

 

Egyéb szempontok

Az állatjólétet értékelve
egyedül a Naszálytej
kapott egy teljes pontot: a cég kínál vegán termékeket, és a biokészítmények
gyártása során is követi az állatjóléti előírásokat. Hasonló megfontolásból még
négy gyártó kapott fél-fél pontot. A vállalatok többsége azonban pontlevonásban
részesült, mivel honlapjaikon nem találtunk állattartással kapcsolatos
nyilatkozatot. Ezek a cégek, illetve beszállítóik feltehetően nagyüzemi
állattartást folytatnak.

További pontlevonás jár még a Danone-nak,
mivel nem zárható ki egyértelműen, hogy a gyártás során génmódosított alapanyagokat is
használ. Utóbbi igaz a Frieslandra
és a Müllerre
is.

Mindezek alapján az abszolút győztes 10,5 ponttal a Varga
bio, valamint 10-10 ponttal a Zöldfarm bio és a Virágoskút gyümölcsjogurtok
lettek. Felhívnánk azonban a figyelmet, hogy a Cégmércében
az egyes márkák sorrendje az egyes szempontok kihagyásával, illetve előtérbe
helyezésével át is rendezhető, attól függően, kinek mi a fontosabb. Jó
böngészést kívánunk!

Tovább
a Cégmérce gyümölcsjoghurt szekciójához >>>