fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Cégmérce: Gyümölcsjoghurtok

| Tudatos Vásárló

Új termékcsoporttal bővült a Cégmérce. Ezúttal a hazai piacon fellelhető gyümölcsjoghurtok 14 gyártóját vettük górcső alá, pontozva, majd rangsorolva teljesítményüket.




Mivel vásárlásunk során nem csak egy termék, vagy íz mellett
tesszük le voksunkat, hanem egy gyártót, vállalatot is támogatunk, úgy
gondoltuk, nem árt utánajárni, hogy kik is valójában a gyümölcsjoghurt piac
képviselői, hogyan értékelhető működésük környezeti, társadalmi és néhány egyéb
szempont szerint.

Egyre népszerűbb termék Magyarországon a gyümölcsjoghurt. A
gyümölcsjoghurt piacának mérete 2007 és 2008 tavasza között 6%-kal, 26 milliárd
Forintra növekedett.
Az értékesített mennyiség meghaladta az 50 ezer tonnát (ez több, mint négy és
félszerese a natúr joghurténak).

 

Környezeti szempontok

A környezeti
jelentés
célja, hogy egy vállalat bemutassa, milyen erőfeszítéseket
tesz a tevékenysége során keletkezett környezeti problémák, károk megoldására.
Az általunk megvizsgált cégek közül sajnos nem volt olyan, amely közzétett
volna a honlapján ilyen jelentést, ezért minden esetben pontlevonás járt.

Ennek ellenére szerettünk volna képet kapni a vizsgált
gyártók által okozott szennyezésekről,
környezeti károkról, ezért más forrásokat is megvizsgáltunk, például, hogy a
hatóságok mely cégekre szabtak ki környezetvédelmi bírságot. Ilyenre –
jelenlegi információink szerint – két esetben került sor:

  • a Friesland
    Hungária Zrt.
    2007-ben többször is kapott csatorna bírságot, mivel több
    tejüzeme is káros anyagokat bocsátott a szennyvízhálózatba;
  • a Sole-Mizo
    Zrt
    -t pedig zajvédelmi határérték túllépése miatt, hulladék-nyilvántartás
    vezetésének elmulasztása miatt és Frieslandhoz hasonlóan, csatornaszennyezés
    miatt marasztalták el.

 

Egyéb környezeti
hatásokat (pl. környezetközpontú irányítási rendszer, környezetbarát/bio
termék, ózonkárosító vagy biológiailag felhalmozódó vegyi anyagok használata,
nem fenntartható erőforrás-használat stb.) vizsgálva pozitív eredmények is
születtek:

 

Társadalmi szempontok

Megvizsgáltuk azt is, hogy az egyes cégek milyen eszközöket
használnak a fogyasztók meghódítására.
Negatív eredmény három cég esetében született:

  • a Zott
    hazai forgalmazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt a GVH többször megbírságolta;
  • a Friesland
    pedig a nemzetközi porondon került szembe a hatóságokkal, mivel több esetben is
    megsértette az anyatej-pótlékok marketingjét szabályozó nemzetközi egyezményt.
  • A legtöbb problémára a Danone-nal
    kapcsolatban bukkantunk, a cég hazai és nemzetközi viszonylatban is kirívóan
    sok kritikát kapott a sajtótól és a hatóságoktól egyaránt.

Értékeltük amennyiben egy gyártó termékpalettáján sok a magyar termék, illetve azt is, ha
egy cég hazai tulajdonban van. Ebből a szempontból maximális pontszámot
egyedül a Tolnatej
Zrt.
ért el, amely minden termékét Magyarországon állítja elő, és több mint
90%-ban magyar tulajdonú. A legnagyobb pontlevonásban a Zott
részesült, mivel gyártási tevékenységet itthon nem folytat, termékeit
importálja.

A munkavállalókkal
kapcsolatos magatartás
t vizsgálva a munkaügyi felügyelőségek adatait vettük
szemügyre. Kisebb bírsággal sújtották a Naszálytej,
Virágoskút,
Tolnatej,
Alföldi
Tej
és Minna
Zrt.
vállalatokat. Nagyobb és többszöri bírságot a Sole-Mizo
és a Friesland
kapott.

Az egyéb
társadalmi szempontok
számbavétele során olyan tényezőket
értékeltünk, mint pl. az etikai kódex megléte, off-shore cégek használata vagy
érdekeltség elnyomó rezsimekben. Ebben a kategóriában – sajnos rossz értelemben
– nagyon egységes volt a mezőny, minden céget pontlevonásban részesítettünk.

A cégek honlapjain ugyanis nem találtunk magyar nyelvű
etikai kódexet, és legtöbben írásos levelünkre sem válaszoltak (a Magyarországon
működő cégek). Nem éppen átlátható tulajdonosi szerkezetről tanúskodik, hogy a Sole-Mizo
egy off-shore cégen keresztül Csányi Sándor tulajdona, a Danone
és a Friesland
pedig több, a TVE által elnyomónak ítélt rendszerben (pl. Szaúd-Arábia, Irán,
Thaiföld, Kína) is működtet leányvállalatokat.

 

Egyéb szempontok

Az állatjólétet értékelve
egyedül a Naszálytej
kapott egy teljes pontot: a cég kínál vegán termékeket, és a biokészítmények
gyártása során is követi az állatjóléti előírásokat. Hasonló megfontolásból még
négy gyártó kapott fél-fél pontot. A vállalatok többsége azonban pontlevonásban
részesült, mivel honlapjaikon nem találtunk állattartással kapcsolatos
nyilatkozatot. Ezek a cégek, illetve beszállítóik feltehetően nagyüzemi
állattartást folytatnak.

További pontlevonás jár még a Danone-nak,
mivel nem zárható ki egyértelműen, hogy a gyártás során génmódosított alapanyagokat is
használ. Utóbbi igaz a Frieslandra
és a Müllerre
is.

Mindezek alapján az abszolút győztes 10,5 ponttal a Varga
bio, valamint 10-10 ponttal a Zöldfarm bio és a Virágoskút gyümölcsjogurtok
lettek. Felhívnánk azonban a figyelmet, hogy a Cégmércében
az egyes márkák sorrendje az egyes szempontok kihagyásával, illetve előtérbe
helyezésével át is rendezhető, attól függően, kinek mi a fontosabb. Jó
böngészést kívánunk!

Tovább
a Cégmérce gyümölcsjoghurt szekciójához >>>

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek