A magyar lakosság egészségi állapota a
felmérések szerint kirívóan rossz. Mivel a táplálkozás, az egészség és a
szépség egymástól elválaszthatatlan fogalmak, nem meglepő, hogy nagyon sokan
elégedetlenek a bőrükkel, fizikai állapotukkal, annak ellenére, hogy évről évre
többet költenek szépségápoló szerekre, étrendkiegészítőkre, fogyasztó
készítményekre.

Ma soha nem látott mennyiségű, fajtájú
élelmiszer csábítja a vásárlókat. A lakosság nagy része (egyes számítások
szerint legalább a fele) jóval többet is fogyaszt a kelleténél. Sokak életének
állandó, időt és pénzt rabló problémájává vált a túlsúly és a kövérség, amitől
a mai viszonyok között nem is olyan könnyű megszabadulni. A piacgazdálkodásnak,
a globalizációnak és a rendkívül gazdaságos nagyüzemi termelésnek köszönhetően
az üzletekben az egészséget szolgáló értékes élelmiszerek helyett mindinkább
csupa szépen csomagolt, feldolgozott, adalékanyagok tömegét tartalmazó, üres
kalóriát adó, denaturált ételeket talál a vásárló. A lakosság egészségére
további veszélyt jelent, hogy jóval kevesebb zöldséget, gyümölcsöt eszik a
kelleténél: az ideális 400-800 gramm helyett átlagosan mindössze 285 grammnyit
fogyaszt naponta.

Mindez azért is elgondolkodtató, mert csak
a változatos, növényi alapú étrend által juthat hozzá az ember szervezete a
betegségmegelőzésben nélkülözhetetlen vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz,
nyomelemekhez, valamint ahhoz a több tízezer növényi vegyülethez, amely az
adalékanyagokkal, méreganyagokkal, szabadgyökökkel szembeni küzdelemben
hatékony fegyvereknek számít.

Aki rendszeresen fogyaszt gyümölcsöt és
zöldséget, sokkal kevésbé teszi ki magát az emésztőrendszeri, érrendszeri és
izületi betegségeknek, s ezzel együtt egy sor kozmetikai problémának, mint
azok, akik a magas zsír- és koleszterintartalmú, valamint a finomított
élelmiszereket (húsfélék, tejtermékek, édesség, finomított lisztből készült
pékáru) részesítik előnyben.

A kozmetikai szalonokban megforduló
vendégek egyik leggyakoribb panasza a tisztátalan, pattanásos bőr, ami gyakran
(természetesen nem minden esetben) a helytelen táplálkozási szokások miatt alakul ki. A bőr
kiválasztószerv, a mértéken felüli fehérjefogyasztás (húsfélék, tejtermékek), a
felszívódó méreganyagok hatása (székrekedés) előbb-utóbb a bőrön is láthatóvá
válik. A kiváltó okok megszüntetésével – a fehérjebevitel 1-4 héten át tartó
drasztikus csökkentése, a zöldségek-gyümölcsök mennyiségének emelése – sok
esetben látványos javulás tapasztalható a bőr állapotában.

Az élelmiszerek helyes arányainak
betartására  mindenkinek sokkal jobban
kellene figyelnie.

Érdemes megszívlelni a szakemberek
táplálkozási ajánlásait, akik az egészséges táplálkozásban az élelmiszerek
helyes arányát egy házikóval szemléltetik, amelynek falai fele-fele arányban
teljes őrlésű, nagy élelmirost-tartalmú gabonafélékből és vitaminokban, enzimekben
gazdag zöldségekből, gyümölcsökből épültek, a tetőrész fele-fele arányban hús-
és tejtermékekből áll, a kémény pedig a cukor és a zsír arányát jelképezi. Az
ideális tehát az lenne, ha a legtöbbet gabonafélékből, zöldségekből és
gyümölcsökből fogyasztanánk – napi öt étkezésre elosztva. Ügyelni kellene
azonban arra is, hogy a magunkhoz vett  táplálékmennyiség
legalább 50 %-át friss növények tegyék ki, mert a szervezet csak így juthat
hozzá azokhoz az éltető anyagokhoz (vitaminok, enzimek stb.), amelyekre az
egészsége biztosításához szüksége van. Az arányok betartásával fokozatosan
különféle kozmetikai problémák automatikus rendeződésére (súlytöbblet, rozácea,
pattanásos bőr, allergia, fakó, petyhüdt, vitaminhiányos bőr…) is számítani
lehet.

Egyre több tudományos munka bizonyítja a
növényekben lévő számos biológiailag aktív anyag fontosságát. A parányi növényi
vegyületek különféle gyógyhatással rendelkeznek. Az antioxidáns hatásúak
például képesek semlegesíteni a környezeti ártalmak, az élelmiszeradalékok, a
dohányzás és a különféle sugarak hatására túlzottan felszaporodó, sejteket
károsító, immunzavart, korai öregedést előidéző szabadgyököket. A flavonoidok
emellett gyulladáscsökkentő, asztmaellenes, antiallergén, antiviriális,
antibakteriális tulajdonsággal is bírnak, s vannak közöttük olyan vegyületek (a
rutin és a naringenin) is, amelyek a hajszálerek törékenységét csökkentik.

A zöldségek közül a hagymafélék, a
fehérrépa, a spenót, a zeller, a lencsefélék, a brokkoli és a petrezselyem a
leggazdagabb flavonoid-források. A gyümölcsök közül a bogyósok (eper, szeder),
az olajos magvak közül a dió tartalmazza jelentősebb mennyiségben ezeket az
értékes, biológialag aktív anyagokat. Főzéssel, kioldódás miatt mintegy 50
%-kal csökkenhet a növények flavonoidtartalma, ezért a főzött zöldségeknek a
levét is tanácsos elfogyasztani. A zöldséglevek, a céklalé, a bodzából, a
kékszőlőből, a feketeribizliből nyert levek jelentős mennyiségben tartalmaznak
antioxidáns hatású polifenolos vegyületeket.

Közismert, hogy a friss, nyers gyümölcsök
kiváló vitaminforrások. A tárolással azonban a növények jelentős mennyiségű
vitamint veszítenek. A levélzöldségek 
(jégsaláta, batávia, kötözős saláta, sóska, cikórialevél, zellerlevél,
gumóskömény) vitamintartalma például 8 nap elteltével a felére csökken (a
leveles kelben érdekes módon hosszú ideig megőrződnek a vitaminok).

Aki egészségesen szeretne táplálkozni,
vásárláskor nyugodtan hagyatkozzon a színekre és az aromákra. A
táplálkozáskutatók szerint különösen az erős színű – zöld, sárga, piros –  zöldségnövényeket kellene nagykanállal
fogyasztani, például a brokkolit, a káposztaféléket, a sárgarépát, a
paradicsomot (likopin nevű fényvédő anyaga miatt nyáron különösen ajánlott), a
sárga- és a görögdinnyét, a spenótot; az aromásak közül pedig a hagymaféléket,
ugyanakkor a növényi csírákról és zöldfűszerekről sem kellene megfeledkezni. Az
alma kiváló vértisztító, pektintartalmának köszönhetően gátolja a
zsiradékok és a koleszterin felszívódását. A bogyós gyümölcsök is (szőlő) jól
használhatók méregtelenítésre. Hogy a növényekben rejlő E-vitamin is érvényre
juthasson, nem tanácsos a növényi olajat az ételekből teljesen kispórolni.

Végezetül: A tápanyagok kívánatos arányának
megtartása mellett a gabona-, zöldség- és gyümölcsféléknél törekedni kell a
változatosságra is.

Megjelent a Tudatos
Vásárló magazin 9. számában.