fbpx

| Tudatos Vásárló

Bor, ami nem csak finom

Hatalmas lendülettel hódítanak a bio borok szerte a világban. Tudjuk, hogy a vegyszermentes szőlészet kíméli a környezetet, de egyre többen vallják, hogy a bio bornak az íze is jobb. Sőt, van egy bónusz tulajdonsága is.

A borászat a világon mintegy 26 milliárd eurós üzlet, a forgalom ráadásul az előrejelzések szerint évi 3 %-kal növekedni fog. A világ bortermelésének – 2016-ban 259 millió hektoliter (mhl) volt – nagyjából felét három európai ország adja, de a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) adatai szerint rohamosan nő az ún. újvilági – ausztrál, kínai, chilei, dél-afrikai – borok szerepe. Ez utóbbiaknál egyre több Fairtrade minősítésű borral is találkozhatunk. 

Az elmúlt évben Olaszország megőrizte első helyét 48,8 mhl-rel. Őt, az előző évihez viszonyított 12 %-os csökkenés ellenére is még mindig Franciaország követi 42,2 mhl-rel, majd Spanyolország következik 37,8 mhl-rel.

A három legnagyobb termelő közül az olaszok és a spanyolok 2016-ban az elmúlt 5 év átlagánál többet, a franciák jelentősen kevesebb bort készítettek. Németországban (8,4 mhl) és Portugáliában (5,6 mhl) tovább gyengült a termelés, míg Románia (4,8 mhl) és Görögország (2,6 mhl) különösen jó évet zárt, és ez történt az Atlanti-óceán túlpartján, az Egyesült Államokban is (22,5 mhl).

A déli féltekén eközben, a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt drámai termeléscsökkenés állt be: Argentínában (8,8 mhl) 35 %-kal, Chilében (10,1 mhl) 21 %-kal, Brazíliában (1,4 mhl) 50 %-kal, Dél-Afrikában (10,5 mhl) 7 %-kal kevesebb bor készült, mint 2015-ben.

Az Európai Unió továbbra is a világ legnagyobb bor importőre (nagyjából 1,5 milliárd liter) és exportőre (nagyjából 2 milliárd liter).

 

Feltörőben a bio bor

Az intenzív gazdálkodás miatt a szőlőültetvények fokozottan érzékenyek a kártevőkre, fertőzésekre. A szőlőtermesztés különösen környezetszennyező: míg az EU mezőgazdasági területeinek csupán 2 %-a szőlő, a növényvédőszer-szennyeződés fele innen kerül a környezetbe. Az organikus szőlőtermesztés lényegesen jobban kíméli a környezetet.

Bio borokra csupán 2012 óta létezik harmonizált, uniós szintű szabályozás, – korábban csak az alapanyag, a szőlő minősülhetett bio-nak – míg az újvilági vetélytársak (az USA, Chile, Ausztrália, Dél-Afrika) már korábban kidolgozták a jogszabályokat.

2002 és 2011 között az Eurostat adatai szerint a három legnagyobb bortermelő közül a spanyol bio szőlőtermelés területe 16 ezerről megközelítőleg 90 ezer hektárra, a francia 15 ezerről 61 ezer hektárra, az olasz 37 ezerről 53 ezer hektárra nőtt. Ez a három ország együtt a világ bio bortermelésének 73 %-át produkálja

Mitől bio a biobor?

Ha nem is igaz, hogy a szintetikus növényvédőszerek használata elkerülhetetlen, valamiféle növényvédelem mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a szőlőtermelés ne szimplán a károkozók táplálása legyen. A bio és a biodinamikus szőlőtermesztés a vegyszereshez képest olyan, mint amikor vitaminokkal, nyomelemekkel erősítjük a szervezetünket ahelyett, hogy folyamatosan antibiotikum-kúrát tartunk betegen.

A természetes immunrendszer az embernek és a szőlőnek egyaránt fontos – vallja Hernyák Tamás etyeki borász, aki elkötelezett híve az organikus szőlőtermesztésnek. Családi vállalkozásban művelik 7 hektáros szőlőültetvényüket, két éve az egészet bio gazdálkodásban. Ő a családja egészségéért, a környezet védelméért állt át a bioborászkodásra.

A bio bortermelésre szigorú előírás vonatkozik: 

► a szőlőtermesztés során nem használhatnak szintetikus vegyszereket: műtrágyát, rovarirtó- és növényvédő-szereket, sem génmódosított alapanyagot;

► a bort valamelyik hazai minősítő szervezet (a BioKontroll Hungária vagy a Hungária Öko Garancia) minősítheti;

► bionak 3 éves átállási időszakot követően minősíthető a termelés;

► az előírások betartását évente legalább egy alkalommal ellenőrzik;

► a bio borászatban tilos egyebek mellett a hűtéssel történő részleges sűrítés, a fizikai módszerekkel történő kéntelenítés, a borkőkiválás megakadályozása érdekében végzett elektrodialízis, a bor alkoholtartalmának részleges kivonása, a must cukor- és savtartalmának növelése és csökkentése, a bor szerkezetének fizikai és kémiai megváltoztatása (pl.: a borkő kiválását megakadályozandó stabilizáló anyagok hozzáadása).

A bio szőlőben is permeteznek, sőt, gyakrabban is, de kizárólag természetes permetszerek, például a kén használata megengedett.

Vannak olyan borászatok, amelyek még tovább mennek, és a természet öngyógyító képességére és egyensúlyára, illetve a kozmikus energiákra támaszkodó termesztéssel biodinamikus vagy szinte emberi beavatkozás nélkül természetes borokat készítenek. 

 

(Forrás: borespiac.hu)

 

Környezetbarát, finom és nem leszel tőle másnapos

Összességében a bio, vagy a holisztikusabb szemléletű biodinamikus szőlészet lényegesen jobban kíméli a talajt és ezzel a környezetet, és ebben nincs vita a borászok között. De mi a helyzet magával a borral? Finomabb az organikus? 

A kérdésre a választ a fogyasztó döntheti el. Az európai borfogyasztók harmada fogyaszt organikus bort – legalábbis ezt mutatta ki egy 2015-ben készült felmérés. Míg a franciák és például a svédek bevallásuk szerint főképp azért választják, mert előállítása „jobb a környezetnek”, az Egyesült Királyságban és Németországban határozottan úgy érzik, az organikus bornak egyszerűen „jobb az íze”.

„Növényvédőszerek és egyéb vegyszerek nélkül terem, jó a környezetnek és nem leszel tőle másnapos” – indítja a brit Guardian azt a cikkét, amelyben arról számolt be idén áprilisban, hogy a szigetországban a tudatos fogyasztás általános előre törése mellett a bio bor eladási számok az egekbe szöktek. A teljes bio élelmiszer kereskedelem felfelé ível, ezen belül is a bio borok – vörösök, fehérek, rozék – valóságos reneszánszukat élik. „Az organikus előállítás egyértelműen környezetkímélőbb, a bio bor finomabb, és ráadásul kevesebb benne a kéndioxid, ami a másnaposság egyik fő okozója lehet.”

 

“Ami igazán fontos, az a szemnek láthatatlan”

Ez az idézet már az egyik legismertebb hazai bio-borásztól, Malatinszky Csabától származik, aki amikor arról kérdeztük, jobb minőségű-e a bio-bor, határozottan adta meg a választ: “Vannak dolgok, amelyek nem láthatók, létezésükhöz kétség mégsem férhet.” Amikor átállt az ökológiai termesztésre, a környezet védelme és a borminőség javítása egyaránt motiválta Malatinszky-t, aki 2009 óta gazdálkodik bio módon 30 hektáros birtokán Villányban. Vallja, hogy „az organikus megközelítés az egyedüli, ahol mindkét cél teljesülhet”.

A borász a bio borok ízével kapcsolatban nem foglal állást, mondván, az évjáratok között eltelt idő miatt nehéz lenne az érzékszervi összehasonlítás és nem is hiteles. Azt azonban határozottan állítja, hogy mivel a bio borok nem tartalmaznak vegyszer maradványokat, sokkal kevesebb kénnel készülnek, olyan valódi, élő táplálékot jelentenek nekünk, amelyet a környezetet nem károsítva hoztunk létre. Mindannyian tudjuk, hogy egészségünk alapvetően befolyásolja életminőségünket, és a borfogyasztóknál mindez a fogyasztott bor minőségén is múlik – mutat rá Malatinszky Csaba.

 

Van-e vegyszermaradvány a hagyományos borban?

Ha egészséges a bio bor, káros-e a nem bio? A bio/nem-bio bor polémiában hatalmasat robbant a Pesticide Action Network Europe 2008-ban kihozott vizsgálati eredménye 40 különböző francia, német, osztrák, olasz, portugál, dél-afrikai, ausztráliai és chilei borminta vegyianyag-tartalmáról. A nem bio borok 100 százalékában találtak növényvédőszer-maradványokat (összesen 24 félét), volt, amelyikben tízet is. A kimutatott 24 különböző szennyezőanyagból öt rákkeltő, mutagén, reprotoxikus, illetve a hormonális szabályozást megzavaró vegyület. A 6 organikus palackból egyben mutatták ki a pirimetanil nevű gombaölő szert, ami rákkeltő lehet, és a jelentés szerint valószínűleg egy szomszédos ültetvényről kerülhetett a szőlőbe.

A jelentés heves reakciókat váltott ki a hagyományos, intenzív szőlőtermesztők, borászok és persze a vegyszer-lobbi soraiban. Az eredményekre azonnal reagált az Európai Növényvédelmi Szövetség (European Crop Protection Association, EPCA), amely a szintetikus növényvédő szerek használatát továbbra is szükségesnek és biztonságosnak minősítette. Az EPCA kiemelte, hogy a kimutatott szerek használata megengedett az EU-ban, és hogy a szereket olyan alacsony koncentrációban mutatták ki a borokban, ami semmi aggodalomra nem adhat okot.

A környezetvédők a vegyszerek károsságát, az ellenérdekeltek a vegyszerek ártalmatlanságát hangoztatják és támasztják alá szakértői véleményekkel. Amíg a még oly alacsony koncentrációjú szennyeződés egészségre gyakorolt hosszútávú hatásairól nem születik eredmény, a kérdés továbbra is vita tárgya marad.

Képek: pixabay

 


Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!


 

    

 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás