fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Biztonságos ételünk

| Haller Dóra

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

A közelmúltban zárult le az a kutatás, amit az Európai Unió kérésére az MTA Szociológiai intézete végzett, és amelynek célja a hazai élelmiszerbiztonsági rendszer átfogó elemzése és a magyarországi problémák feltárása volt. A „Safe Food” elnevezésű projektről a Tudatos Vásárló számára Prof. Dr. Vári Anna, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa nyilatkozott.

Hatékony-e a magyar élelmiszerbiztonsági rendszer?

– A magyar élelmiszerbiztonsági rendszer rákfenéje, hogy a kockázatbecslés, a kockázatkezelés és az ellenőrzés felelőssége számos minisztérium, valamint ezek hatóságai és háttérintézetei között oszlik meg. Három minisztérium játszik kulcsszerepet, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, amely elsősorban a termelők érdekeit képviseli, az Egészségügyi Minisztérium, amely a közegészségügyi érdeket képviseli, és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, amelyhez a fogyasztók érdekeit képviselő hatóság, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tartozik. Ahhoz, hogy a rendszer hatékony legyen, együttműködésre lenne szükség az intézmények között. Ez azonban nem valósul meg: a különböző hatóságok, intézmények dolgozói sokszor még egymás szakértelmét sem ismerik el. Mivel három különböző minisztériumhoz tartoznak, amelyek mindannyian ragaszkodnak a saját területükhöz, sokszor ugyanazt a dolgot többen is ellenőrzik.

Hogyan változott meg a magyar élelmiszerbiztonsági rendszer az unióhoz való csatlakozás után?

– A csatlakozás után az ellenőrzési rendszer filozófiája változott meg. Bár ezt az EU-csatlakozás kényszerítette ki, de valószínűleg enélkül is meg kellett volna változnia. Ugyanis míg a rendszerváltás előtt három-négyezerféle élelmiszer volt forgalomban, ma ennek kb. a tízszerese kerül a magyar piacra. A régi ellenőrzési rendszer a termékek ellenőrzését helyezte a középpontba, az új viszont a termelési-forgalmazási folyamatokét. Az EU csatlakozással megszűnt az import-engedélyeztetés is, csak az új vagy a harmadik országokból behozott termékeket kell engedélyeztetni. Ez a rendszer mást kíván meg a szereplőitől: önfegyelmet, a szabályok követését és egy működő, az előállítási és a forgalomba helyezési folyamatokat vizsgáló minőségbiztosítási rendszer kialakítását. Mivel Magyarországon ez még nem működik megfelelően, vannak vállalkozók, akik az átmeneti helyzetet kihasználva igyekeznek a zavarosban halászva profitálni belőle. Ennek következményeképpen az élelmiszerbiztonsági kockázatok növekednek, és mivel ma az EU-ban harc folyik az élelmiszerpiacokért, a sorozatos élelmiszerbiztonsági botrányok az exportra is rossz hatással vannak.

Hogyan befolyásolta a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal létrehozása ezeket a folyamatokat?

– Az unió a kergemarha kór kitörése után elrendelte, hogy minden tagország hozzon létre egy élelmiszerbiztonsági hatóságot, ami független a termelőktől, védi a fogyasztók érdekeit, időben feltárja és nyilvánosságra hozza a kockázatokat. Magyarországon az előbb említett három nagy minisztérium nem engedte, hogy tőlük függetlenül hozzák létre a MÉBIH-et (Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalt), így ez a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fennhatósága alá került. Nem lévén elegendő saját anyagi forrásuk, nem tudták megfelelően ellátni a legfontosabb feladataikat, vagyis a tájékoztatást és a független kockázatértékelést. A pirospaprika-botrány következményeként azonban elrendelték a MÉBIH áthelyezését az Egészségügyi Minisztérium alá, így legalább annyiban javult a helyzet, hogy nem a termelők érdekeit képviseli.

Melyik állami szerv a felelős az esetleges élelmiszerbiztonsági kockázatok nyilvánosságra hozataláért?

– A probléma ott van, hogy a jogszabályok előírják, hogy amíg a vizsgálat tart – ami sokszor több év is lehet – nem hozhatják nyilvánosságra a kockázatokat, csak akkor, ha az emberek „széles körére” „súlyos veszélyt” jelent. Ezt a két kitételt azonban eléggé szabadon lehet értelmezni ahhoz, hogy a vállalat, amelynek termékei között az előírásoknak nem megfelelő árut találtak, pert is nyerhessen, ha nevét időközben mégis nyilvánosságra hozzák. Így történt a pirospaprika-botrány esetében is, ahol bár már 2004 nyarán zárolták a készleteket, októberig nem kapott nyilvánosságot az ügy. Akkor is csak azért, mert Szlovénia jelentette az EU-nak, és beindították a Gyorsriasztási Rendszert. Ha ők nincsenek, valószínűleg még ma is azt a paprikát esszük. A kérdésre válaszolva: azt mondhatjuk, hogy Magyarországon egy hasonló ügy akkor kap nyilvánosságot, ha kipattan. A fogyasztók érdekeit leginkább a civil szervezetek képviselik.

Mi lenne az ideális megoldás a rendszer megreformálására?

– Ahogy a többi uniós országban, Magyarországon is inkább a gyártási és szállítási folyamatokat lenne célszerű elsősorban ellenőrizni, a „szántóföldtől a fogyasztó asztaláig”. Így ha bármilyen problémát találnak, könnyű visszakeresni, hogy melyik fázisban történt a szabálytalanság. A rendszerre jellemző párhuzamosságok pénzhiány miatt előbb-utóbb valószínűleg amúgy is meg fognak szűnni, de hogy ez a hatékonyságot fogja-e szolgálni, azt nem lehet tudni. Egyelőre teljesen átláthatatlan a rendszer, s nemcsak azt nem tudni, kinek a terméke káros az egészségre, de azt még kevésbé, hogy egyes döntések miért születnek az élelmiszerbiztonsági intézmények átalakítása során.

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok