Ez a rendkívüli tulajdonság lehet a szerves termékeknek, az élelmiszereknek az új és megbízható minőségi mértékegysége, valamint a minőség-meghatározás új módszere.

A fényt alkotó fotonokat – a szerves anyag-forrás alapján – ebben a rendszerben biofotonokként jellemzi a nemzetközi szakirodalom. A biofotonok a 200×800 nanométeres hullámhosszúságoknál lépnek el, vagyis az infravöröstől kezdve, a látható fényspektrumon keresztül, egészen az ibolyántúli tartományig. Mivel a sugárzáserősségük rendkívül csekély, ezért csak olyan speciális készülékekkel mérhetők, amelyek például még az olyan kis fénymennyiséget is észlelik, amely megfelel egy 20 kilométerre lévő gyertya fényének, és azt elektromos impulzusokká alakítja át.

A növény, az állat és az ember minden élő sejtje – ezt bizonyítják a vizsgálatok – folyamatosan termel parányi mennyiségű fényt, amelynek mintegy 90%-át a sejtmagban lévő örökítő anyag, a DNS bocsátja ki és ennek intenzitása, ill. mértéke összefüggésben van a szerves anyag eddig nem ismert biológiai értékével, tehát a különleges, napjainkig meg nem magyarázható minőségi különbségekkel.

Az új évezred küszöbén Európában, de az egész világon, a biofoton vizsgálati módszerek kutatása az egyik legfontosabb tudományos célkitűzés és a kutatásban vezető országok, ill. intézetek elsődleges prioritása a gyakorlati alkalmazás – főleg az élelmiszer-minősítés – műszaki-technológiai feltételeinek megteremtése. A bécsi Ludwig Boltzmann Intézet és az Osztrák Egyetem, a düsseldorfi Német Szövetségi Technológiai Központ, a párizsi Beaurais Nestlé Kutatóközpont stb. hosszú évek óta, jelentős állami támogatások mellett, kiemelt jelentőségű biofoton-kutatásokat folytat.

A témakör kiemelt ismerője és 1985-től napjainkig a legátfogóbb és legjelentősebb eredményeket produkálója Fritz-Alber Popp biofizikus és munkacsoportja a Kaiserslauterni Technológiai Központban, ill. Neuss-i Biofizikai Intézetben. Popp 2003-ban tette közzé a biofoton-kutatásainak összefoglaló eredményeit. Véleménye szerint a biofoton-analízis mérési egységeinek alapját azok a biofotonok képezik, amelyeket az élő szervezetek és/vagy szerves anyagok által kibocsátott „ultragyenge spontánfényemissziók” adják. Ezt a jelenséget a szakirodalomban Popp „delayed luminescence” (késleltetett fényjelenségek) néven honosította meg. Egyik legfontosabb megállapítása szerint két élelmiszer-minta között akkor is lényeges biofoton-kibocsátási különbség lehet, ha egyébként összetételében, tápláló- és hatóanyag-analízisében (vitaminok, ásványi anyagok, íz- és aromavegyületek stb.) egyébként teljesen azonosak bizonyulnak. Így például a spontán és késleltetett fényemisszió, a biofoton-kibocsátás alapján jelentős és szignifikáns különbség mutatható ki az élelmiszerekben: a besugárzott és nem besugárzott, a friss és állottabb, a génmanipulált és a nem GMO, a szabadföldi és üvegházi, a mikrohullámú és hagyományos felmelegítésű, a túlzott hőkezelésű a homeopátiás hígítású, a csírázóképességi különbségű, az ökogazdálkodású és az iparszerű termelésű stb.-stb. termékek között.

A gyakorlat számára is nagy jelentőségűek a kiterjedt étkezési tojás-vizsgálatainak eredményei, amikor azonos származású tojótyúktól, egyforma alaptakarmányozás esetén – az eltérő minőségű tartástechnológiák ellenére-egyforma beltartalmi összetételű tojások keletkeztek. Érdekes azonban, hogy a tartástechnológia különbségek és az alkalmazott takarmány-kiegészítők szerint a biofoton-analízis már lényeges minőségi különbségeket adott a következő sorrendben:

(*REÉ: Relatív Emissziós Érték)

Az adatok szerint az azonos beltartalmú tojássárgája a demeter tartású és bio takarmány-kiegészítésű tojásban mintegy háromszoros biofoton-emissziót adott a ketreces tartású és szintetikus takarmánykiegészítésű tojáshoz képest, ami lényegesen jobb minőséget jelent.

Napjaink egyik népszerű, előcsíráztatott, bioárpa örlemény termékének a kiválóságát, a minőségi többletét már a biofoton-analízis eredményeinek közzétételével tudják igazolni és népszerűsíteni a következő élelmiszer-skála szerint:

(*REÉ: Relatív Emissziós Érték)

A hazai élelmiszer- és különösen a biotermék-minősítés területén a közeli jövőben feltétlenül szükséges elkezdeni a biofoton vizsgálati módszerek bevetését, majd mind szélesebb körű elterjesztését. Ebben az igen fontos kutatási és gyakorlati munkában-kezdeményezőként- részt kíván venni az Ökológiai Gazdálkodás Oktató, Kutató és Szaktanácsadó Egyesülete (ÖGOKUSZ).

Megjelent a Biokultúra újság 2007/2. számában. Közzétéve a Magyar Biokultúra Szövetség és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. engedélyével. A korábbi számok írásainak nagy része elolvasható az újság honlapján.