fbpx

| Kovács Gyula

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Bio közétek –csak az elit nőhet fel ezen?

A közétkeztetés legjellemzőbb közönsége a gyerek, és a gyerek sokat közétkezik. A gyerekbe kéne a legkevesebb vegyszer. A bioélelmiszerekben van a legkevesebb vegyszer. A közétkeztetésben meg legkevesebb a bioélelmiszer.

Egy vizsgálat a bioélelmiszerek és a közétkeztetés kapcsolatáról
lehet akár igen rövid: a fenti bevezető megfogalmazza a tanulságot. Tulajdonképpen
egyetlen céget találtunk, akik klasszikus közétkeztetés keretében minősített
bioételeket főznek.

A Biogastro Kft. a
bio- és a minőségi közétkeztetés vélt igényére 2007-ben alapult családi
vállalkozás, törökbálinti székhellyel. Jelenleg öt óvodának szállítanak
bionyersanyagból főzött ebédet. Mind az öt magánóvoda – egy törökbálinti és
négy budai.

Bio főttételeket, közétkeztetésen kívül, persze több cég
készít. Néhány példa:

  • Nagyjából bioételek házhozszállításával foglalkozik a Biochef (Biokonyha Kft., Pomáz). Ők a felhasznált
    alapanyagok 90%-át minősített biotermelőktől szerzik be, de a maradék 10% okán
    nem minősített készételt hoznak (lássuk be, ez egy januári paradicsomsaláta
    esetén ésszerű lemondás) – a közétkeztetést most készülnek felvenni a
    palettára.
  • Itt van aztán a Visontai Kft., akik csomagolt, minősített
    bioételt – ezen belül is főként vega vonalat – kínálnak, ám mára már csak
    üzletek, piacok beszállítójaként.
  • A Hubai és Társa Kft. pedig a karcagi Nimród Bioszállodában bioéttermet
    üzemeltet, kizárólag minősített fogásokkal az étlapon.
  • Említést érdemel még itt az Országos Onkológiai Intézet,
    ahol érthetően nagy szerepet kap a vegyszermentes nyersanyagokra építő diéta,
    de ez igen speciális példa.

A közétkeztetéssel kapcsolatban beszédes mementó volt A rák
ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány Bioélelmiszert a
menzákra című kezdeményezése. Ennek keretében 400 óbudai óvodás kapott
biouzsonnát – a terheket az alapítvány állta.

Hosszú távú célkitűzésük volt, hogy törvény írja elő a vegyszermentes
gyermekétkeztetést. Az elképzelést támogató aláírások 2008 márciusában
landoltak az Országgyűlés előtt és az Oktatási és Kulturális Minisztériumban.
Ők azóta is fontolgatják, mi legyen…  Támogatottság hiányában semmiféle érdemi fórum
elé nem jutott el a beadvány.

 

Az ár nagy úr

Mármost a kérdés az, hogy a gyerekek érdekeit a napi
gyakorlatban képviselő óvodák és önkormányzatok körében miért ugyanilyen nagy
az érdektelenség egy ennyire fontos, tetejébe attraktív témában. Sáfárné Vernes
Ibolyát, a Biogastro Kft. ügyvezetőjét kérdeztük, vajon az árak vagy a macerás
beszerzés miatt ilyen szűk a hazai példatár:

„Ha az a cél, hogy bioételek készüljenek, bizonyos
raktárméret fölött egy konyha simán megoldja a beszerzést. Azért kell nagy
raktár, mert fagyasztatlan biohúst rendszeresen, nagy mennyiségben keríteni
igen költséges dolog. Mi csirkecombból, csirkemellből dolgozunk, illetve
hetente egyszer mangalicavirslit főzünk. A többi alapanyag, talán a sóska
kivételével, lehetővé teszi, hogy az étlap szinte ugyanolyan legyen, mint
bármely óvodában. A reggeli és az uzsonna más kérdés. Ugyan
“tömegében” jóval kisebb az ebédnél, de a friss biotej vagy pékáru
beszerzése már problémásabb.

Az árról nem lehet egy mondatban beszélni. Ha egy átlagos
óvodai ebéd árát összevetjük a mi főztünkével, a százalékos különbség
elrettentő. De ha azt mondom, hogy ötszáz forint – azaz kb. kétszáz forinttal
drágább nálunk egy kétfogásos ebéd, mint egy átlagos árú és minőségű másutt –
viszont vegyszermentes, kiváló minőségű és megfelelő mennyiségű alapanyagból
készül, az kicsit másként hangzik, ugye?

Ehhez tegyük hozzá, hogy az alapanyagokon túl maga az
elkészítés sem a gyenge menük világát idézi. Törekszünk arra, hogy ne főzzük ki
az alapanyagokból az értékes összetevőket, pl. a rántotthúst is pároljuk.

Persze lehet kerekíteni a sarkokon. Egy budaörsi pályázatunk
koncepciója az volt, hogy a gyerekek nem kizárólag bioebédet kapnak, hanem az
aktuális árviszonyok függvényében a lehető legtöbb bioalapanyagot építjük be a
menübe, versenyképes áron. A második legjobb ár volt a miénk.”

Ezek szerint a kínálati oldal képes lenne a jelenleginél
nagyobb arányban szerepet kapni az óvodák és iskolák ebédszünetében. Nézzük
akkor a keresletet.

Az óvodák és iskolák étkeztetéséről az üzemeltető
önkormányzat közbeszerzési pályázatot ír ki. A közbeszerzési eljárás során a
döntést befolyásoló tényezők közül jelenleg messze a legerősebb a pucér
árajánlat. (Ezzel kapcsolatban idézhetnénk jó néhány közszájon forgó
történetet, amelyek rámutatnak, gyakran mi határozza meg, hogy kinek a kije mit
és mennyiért tesz a bográcsba, de ez egy másik cikk témája.)

 

Fennáll a mócsing-veszély

Az ennyire szögletesen az árra koncentráló eljárás pedig
diszfunkciós. Hiszen elég egy “az vagy, amit megeszel” típusú közhelyet
beszúrnunk, hogy világos legyen, mennyire nem a legolcsóbban elérhető
alapanyagoknak kell az apróságok tányérján kikötni. Sőt az ilyen kontraszelektív
kockarendszer éppen hogy mócsinggal fenyeget.

Erre a szerkezetre a szokásjogon kívül csak a takarékosság
kényszeríti az önkormányzatokat, hiszen a kiírás pontos célját, súlyozását, a
kiírás szövegét és a döntést lényegében ők maguk fogalmazzák meg.

Érdemes elmerengeni, min is takarékoskodunk. Persze nem
biztos, hogy egy-egy konyha pusztán a silány minőség árán tud jó árakat
diktálni. Ugyanakkor szomorú, de nyilvánvaló, hogy nem kevés olyan család vagy
település van, akiknél számít a gyermekenként napi két-háromszáz forintnyi pluszköltség…
(A gyerekek étkeztetésében a költségeket a szülők és a település 50-50%-ban
állják.)

A bioétkeztetés mindenképp újhullám, az újhullámot pedig
jellemzően fiatalok, de legalábbis frissek játsszák. Viszont egy standard
közétkeztetési pályázat olyasmikre kérdez, mint a múltban/jelenben étkeztetett valahány
fő referenciája, a működés kezdete, ilyesmi. De egy induló cég valószínűleg úgy
tud majd referenciákat felmutatni, ha előbb megrendeléshez jut.

További hátráltató körülmény lehet egy település
gyerekétkeztetésének életében, ha hosszú távú szerződés köti az ebet a karóhoz.
Az EU-csatlakozás óta kötött szerződések legfeljebb öt évre szólhatnak, de a
csatlakozás előtti köteleződések ennél jóval kiadósabb betevőt is
biztosíthatnak – a szakácsnak.

Ilyen szerződéssel a farzsebben egy konyha könnyen gondolhatja
úgy, hogy nem kötelező kifogástalan kosztot tenni az asztalra. Hiszen a
szerződések lejárat előtti felmondása különböző, jogszabályban és a
szerződésben foglalt követelésekre jogosítja fel a sértett séfet.

 



 

Bio és nem bio együtt

A fenti kerékkötőkre kínál megoldást a Biogastro ötlete, miszerint
a szülők választhassanak bio és nembio menü között. Első pillantásra a
gordiuszi csomó átvágásának tűnik. Tetejébe a közbeszerzési pályázatot így
partnerként írhatják a régi csumisok és a valamivel drágábban, de jobbat adók.
A többszázas-ezres csuminak igen megerőltető külön biokonyhát nyitni, aki viszont
kisebb nagyságrendben erre koncentrál, alvállalkozóként értékes opcióval
gazdagítja a pályázatot.

Ám, ha belegondolok, még az sem esett volna jól óvodáskorban,
ha én eszem jobbat, mint mellettem Takács Zoli. Fordítva meg egyenesen
vérlázító. És sokan így vagyunk ezzel felnőtkorra is – ami nem biztos, hogy baj.

Magyarázat persze mindenre van. A budakeszi önkormányzat
életében viszont felbukkant két elszánt szülő, akik fejükbe vették, hogy a
gyerekek silány koszton élnek, és nem muszáj ennek így maradnia. Nem
részletezem azt a szélmalomharcot, amit vívniuk kellett, csak hogy egymás mellé
kerüljön két friss árajánlat, ami már bioételekre vonatkozott.

A történteket felelevenítő szereplő szerint a régi
szolgáltató ajánlata étkezésenként 300 Ft-tal volt drágább, mint az új konyháé –
erre az önkormányzat, rámutatva a drágább(!) ajánlatra, kijelentette, hogy ez
túl sok. A történet olyan állatorvosi ló, amelybe minden felvetett nyavalyát
belenézhetünk. És hogy pontosan mi is történt? Semmi. De az majdnem. Máshol
talán más szülőknek sikerül…

 

Mi a bioétkeztetés?

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
állásfoglalása:

“Az ökológiai gazdálkodást az EU tagállamaiban, így
hazánkban is, 2009. január 1-től új rendelet szabályozza. Ezt megelőzően más uniós
szabály volt érvényben, amelyből nem derült ki, hogy hatálya kiterjed-e a
közétkeztetésre. Az unió tagállamai ezt különbözőképpen értelmezték, így volt
olyan, aki szerint hatálya alá tartozott, volt, aki szerint nem. Mi az előbbiek
közé tartoztunk, az étkeztetést az élelmiszer feldolgozás szabályai szerint
ellenőriztük és tanúsítottuk.

Tavaly tíz körül volt azon vállalkozások száma, akiknek
ilyen jellegű tevékenységre tanúsítványt adtunk ki. A bioételek készítésénél
2009. január 1. előtt és most is az ökológiai élelmiszer feldolgozás előírásait
vettük alapul, vagyis az étkeztetésnél is a jogszabály szerinti három
élelmiszer jelölési kategóriába soroljuk az ételeket:

  • bio
  • bio összetevőt tartalmazó
  • halászati/vadászati terméket és bio összetevőt tartalmazó

1. Bio jelölésű lehet: mezőgazdasági összetevők 95%-ának
bionak kell lennie, maradék 5% csak a jogszabályban felsorolt mezőgazdasági
alkotók közül kerülhet ki; nem lehet benne bioként és nem bioként ugyanaz az
összetevő. A jogszabályban engedélyezett adalék- és segédanyagokat, enzimeket, ízesítőket
szabad használni; GMO és GMO származék használata tilos. Nem lehet egyik
összetevő sem ionizáló sugárzással kezelt.

2. Bio összetevőt tartalmazó

Ha a bio-nem bio összetevők aránya nem felel meg a
fentieknek és/vagy olyan mezőgazdasági összetevőt tartalmaz, amely nincs a
listán, akkor a névben nem lehet benne az ökológiai termelésre való utalás, és
a bioságot csak az egyes összetevőknél lehet jelölni. (Itt is érvényes: a
jogszabályban engedélyezett adalék- és segédanyagokat, enzimeket, ízesítőket
stb. szabad használni, GMO és GMO származék használata tilos, nem lehet egyik
összetevő sem ionizáló sugárzással kezelt.)

3. A halászatból és vadászatból származó termék soha nem
lehet bio, de ha az ételben ezen kívül csak bio összetevők vannak, és
egyebekben megfelelnek a fenti előírásoknak, akkor a bio jelölés benne lehet a
termék nevében, pl. vaddisznósült bio zöldségmártásban.

Az új jogszabály egyértelmű helyzetet teremtett, hiszen
kimondja, hogy “A tömegétkeztetési tevékenységek azonban nem tartoznak e
rendelet hatálya alá. A tömegétkeztetési tevékenységekből származó termékek
címkézése és ellenőrzése tekintetében a tagállamok nemzeti szabályokat, vagy –
azok hiányában – magán feltételrendszereket alkalmazhatnak.” Értelmezésünk
szerint abban az országban, ahol egyik típusú előírást sem alkalmazzák, ott
egyáltalán nem lehet közétkeztetésben az ökológiai gazdálkodásra hivatkozni, ezért
a Biokontroll megalkotta erre vonatkozó saját feltételrendszerét, amely jelenleg
felügyelő hatóságunknál, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál van
elismerés alatt.”

 

Kép [cc]  kalima

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás