fbpx

Tarts velünk, legyél tagjaa Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Bio-gazdálkodás: Magyarország a világ legdinamikusabban fejlődő országai között

bio-élelmiszer

A legfrissebb nemzetközi adatok szerint Magyarország az ökológiai, azaz bio-gazdálkodásba vont területek bővülését tekintve a 10. legdinamikusabban fejlődő ország a világon. Területarány tekintetében az európai középmezőnyben vagyunk, a megtermesztett bio élelmiszer nagyrészét viszont – sajnos – nem mi esszük meg.

Sokak számára ez talán meglepő, pedig a területi mutatók több ágazatban, így az ökológiai gyümölcstermesztésben is megerősítik, hogy az élen járunk. Az elmúlt években az ökológiai, vagyis bio ültetvények abszolút területmérete alapján Magyarország a világ 12. legnagyobb öko gyümölcstermelő országává vált – adta hírül az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.

közösségi gazdaságok

Az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) és a svájci Biogazdálkodási Kutató Intézet (FiBL) statisztikai évkönyvében évről évre publikálja a kontinensek, az egyes régiók és országok ökológiai gazdálkodásban játszott szerepét és a fenntartható mezőgazdaság tendenciáit. Legfrissebb kiadványukból kiderül, hogy a földrészek rangsorában 2019-ben Európa 16,5 millió hektáros ökoterületeivel a második helyen áll Óceánia-Ausztrália 36 millió hektáros területei után. Harmadikként Latin-Amerika következik 8,3 millió hektárral. 2018-hoz képest Ázsia kivételével minden kontinensen nőtt a biogazdálkodással művelt területek mérete, elérve a 72,3 millió hektárt.

Bár az ökológiai területek aránya a világ összes mezőgazdasági területéhez képest összességében még így is alig éri el 1,5%-ot,

egyes országokban kiemelkedő az átállás mértéke. Nyugati szomszédunknál, Ausztriában például a mezőgazdasági területek 26,1%-a áll bio ellenőrzés alatt. A vizsgált 187 ország közül 15 országban az összes mezőgazdasági művelés alatt álló földterület 10%-án vagy annál nagyobb arányú területen, hazánkban a területek közel 6%-án folyik ökológiai gazdálkodás – tájékoztat az ÖMKi.

Bodza, homoktövis, dió

Magyarországon 2019-ben 303 ezer hektárra emelkedett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága, amivel

területarány tekintetében az európai középmezőnyben vagyunk.

Az egy év alatt elért 93 808 hektár területbővüléssel a 10. helyet értük el a legdinamikusabban növekvő ökoterületű országok világrangsorában. Hasonlóan rangos helyen állunk az ökológiai gyümölcstermesztésben is: abszolút területnagyság alapján, egész pontosan 6884 hektárral Magyarország a világ 12. legnagyobb bio gyümölcsültetvény területtel rendelkező országa.

A gyümölcstermesztésben hazánkban kiemelkedő a bodza (több mint 20%), a homoktövis, a dió (több mint 40%), az almatermésűek (15-20%), a cseresznye és a meggy ökoterület aránya. A területek növekedésével párhuzamosan hazánkban a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások is dinamikusan fejlődtek, 2019-re számuk meghaladta az 5600-at, ami mutatja az ágazat itthon is egyre növekvő jelentőségét.

Friss, egészséges, megbízható a járvány idején is – ezek a közösségi gazdaságok várják a tagokat 2021-ben

A legfrissebb Magyarországra vonatkozó adatokat nemzetközi összehasonlításban látva abban bízunk, hogy a kutatási forrásokkal, a gazdák felé irányuló támogatásokkal és az ökogazdálkodás szaktanácsadásban, tudásátadásban játszott szerepének megerősítésével tovább építhető a dinamikus fejlődés” – tette hozzá az eredményekhez Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

Az Európai Bizottság várhatóan március végén teszi közzé az Ökogazdálkodási Akciótervet, amely a 2030-ig célul kitűzött 25%-os európai ökoterületarány megvalósításához jelöl ki utat. A mi célunk az, hogy Magyarország és a kelet-közép-európai régió meghatározó szerepet játsszon az akcióterv megvalósításában, a koncepcionális részletek kidolgozásától egészen a gyakorlati megvalósításig.” – egészítette ki a szakember, aki egyben az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) alelnöki tisztét is betölti.

3,1 millió biogazda – Indiában

A biotermelők számát tekintve – a népességszámban is elől járó – India vezeti a globális ranglistát, itt a termelők száma meghaladja a 3,1 milliót. Uganda 210 ezerrel, Etiópia 204 ezerrel követi őt. Ezek az adatok is rávilágítanak arra, hogy a világ biopiacának kínálati és keresleti helye földrajzilag továbbra is elkülönül egymástól. Egyes országok, országrészek törekvései pedig egyedülállóak: például akadnak olyan indiai államok, mint a himalájai hegységbe nyúló Sikkim, akik a következő években száz százalékban ökológiai gazdálkodásra kívánnak áttérni.

Világviszonylatban a bio termékek globális piaca 2019-ben elérte a 106 milliárd eurót. A saját régiónkat tekintve az Európai Unióban évente 8-10%-kal bővül a bioélelmiszerek piaca.

A kereskedelmi forgalom alapján a ranglistát az Egyesült Államok vezeti 44,7 milliárd euróval, amelyet az Európai Unió követ 41,4 milliárd euróval. Európában a legnagyobb piac Németországé 12 milliárd eurós értékkel, utána Franciaország következik 11,3 milliárd euróval. 2019-ben a dán és a svájci fogyasztók költöttek a legtöbbet bioélelmiszerekre, fejenként átlagosan 344, illetve 338 eurót. A legnagyobb piaci részesedéssel Dánia rendelkezett, itt a teljes élelmiszerpiac 12,1%-át tették ki a bioélelmiszerek. Érdemes azt is megemlíteni, hogy

a dán közétkeztetés több mint 60%-a, Koppenhága esetében több mint 90%-a volt minősített ökológiai.

A hazai öko élelmiszerpiacról sajnos nincsenek számszerűsített adatok. Magyarországra is igaz azonban, hogy jelenleg elsősorban a nyugat-európai és más globális keresleti piacok nyerstermék beszállítói vagyunk. Ezen a tendencián a feldolgozás, így a hazai hozzáadott érték növelése, valamint célzott termékpálya-fejlesztések megvalósítása segíthet, szoros együttműködésben a fogyasztói tudatosság és a hazai vásárlóerő növekedésével. A Tudatos Vásárlók Egyesületénél ezen dolgozunk.

………………………………………………………………………………….

Egy különleges hazai kutatóintézet

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a hazai agrárium első „élő laboratóriuma”. Olyan kutatási-innovációs feladatokon dolgozik, amelyek a gyakorlatban is alkalmazható eredmények révén biztosítják a hazai mezőgazdálkodás és élelmiszertermelés fenntartható fejlődését. Ennek érdekében szakmai hálózatokat alakít ki hazai és nemzetközi kutatóintézetekkel és gazdálkodókkal, kutatási és ismeretterjesztő munkát végez, szaktanácsadást nyújt. Legrégebbi projektje, a 78. OMÉK Agrárfejlesztési Díjjal és a 2018-as E.on Energy Globe Díjjal elismert On-farm kutatási hálózat az egyetlen olyan hazai projekt, amely a gazdálkodókkal szoros együttműködésben, gyakorlati szemlélettel kutat a fenntartható mezőgazdaságért. Az on-farm kutatási módszer életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek beállítását jelenti működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz. A kísérletek témáját az ÖMKi a résztvevő gazdaságokkal közösen alakítja ki 2012 óta. A szervezet munkáját 2019-ben a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége “Környezet Védelméért” oklevéllel is elismerte. 2020-ban, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az ÖMKi országos kisparcellás ökobúza-fajtateszt hálózat elindítását jelentette be.


NKA EU logoEzt a tartalmat a Nemzeti Kuturális Alap támogatta, az Európai Unió #GoEAThical projektje társafinanszírozta.

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek