Annak ellenére, hogy sok terméket kínálnak bio címkével, az élelmiszereken és a natúrkozmetikumon kívül más termékek nem állnak jogszabályi védelem alatt. Így a „bio” minősítés követelményei nincsenek hazánkban más termékek esetében egységesen – jogszabályilag – meghatározva.

A szabályok csak élelmiszerekre és natúrkozmetikumokra vonatkoznak

Ökológiai (biológiai, bio, öko, organikus) jelöléssel a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. szerint – a jogszabályi rendelkezés alapján – csak azok a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek és takarmányok forgalmazhatók, amelyeket a jogszabályi előírások (az ökológiai termékek előállítására Európai Uniós jogszabályok vonatkoznak) betartásával és elismert ellenőrző szerv ellenőrzése mellett termeltek, dolgoztak fel, illetve importáltak. Ezt a minősítő munkát Magyarországon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és az Ökogarancia Hungária Kft. végzi. A Biokontroll a HU-ÖKO-01, az Ökogarancia a HU-ÖKO-02 jelöléssel tanúsítja a szigorú követelményeknek való megfelelőséget.

A mezőgazdasági alapanyagokon, élelmiszeren és takarmányon kívül azonban egyéb – sok mezőgazdasági alapanyagot tartalmazó – termék, így ruhák, kozmetikumok, bútorok is viselik a „bio” vagy „ökológiai” jelzőt. Ilyen például a biomatrac, a biopárna, vagy a különféle bio-, vagy natúrkozmetikumok.

A natúrkozmetikumok kivételt jelentenek, hiszen a nem élelmiszer kategóriában ezekre egyedül a Biokontrollnak van érvényes előírásrendszere (ld. kapcsolódó cikkünket >>>). A natúrkozmetikumokon kívüli termékek viszont nem állnak a jogszabályok védelme alatt, ezért indokolt megismerni a termék előállítása során alkalmazott előjárásokat, vagy érdemes keresni az élelmiszerekről ismert privát védjegyeket (például Biokultúra, Biokontroll, Demeter, Naturland).

A fogyasztó megtévesztése

A fogyasztók a gazdasági verseny kulcsszereplői. A vállalkozások a fogyasztók kegyeiért harcolva különböző eszközökhöz folyamodnak annak érdekében, hogy a vevők a piacon fellelhető áruk és szolgáltatások közül az általuk kínáltakat részesítsék előnyben. A versenytörvény azonban megtiltja számukra, hogy ennek érdekében tisztességtelen versenyeszközökkel éljenek.

Ha a gyártó, forgalmazó vagy reklámozó vállalkozás a kínált árut vagy a nyújtott szolgáltatást a valóságosnál kedvezőbbnek tünteti fel a fogyasztók előtt, és ilyen módon megtéveszti őket, előnyösebb helyzetbe kerül a piacon a tisztességes eszközöket használó versenytársaihoz képest, ami a piaci viszonyok torzulását eredményezi.

A fogyasztók megtévesztésnek minősülhet tehát az is, ha egy vállalkozás azt állítja a termékéről, legyen az élelmiszer, mezőgazdasági termék vagy más termék, hogy „bio”, ugyanakkor a termék nem felel meg ennek az állításnak, vagyis – amennyiben létezik vonatkozó szabályozás – a szükséges jogszabályi előírásoknak. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) joggyakorlatában azonban eddig csak elvétve fordult elő bio-problémával kapcsolatos ügy vagy panasz.

A dán PharmaNord PhN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ellen például azért indult eljárás 2005-ben, mert az általa élőállított és forgalmazott étrend-kiegészítők mindegyikének megnevezésében a „bio” előtag szerepelt (pl. Bio Magnézium, Bio Króm). A hivatal végül megszüntette a cég elleni eljárást, mivel tekintve a termékek ásványi eredetét „az ésszerűen eljáró fogyasztó nem feltételezhette, hogy e termékek a bio-gazdálkodás, termesztés produktumai lennének” – még ha nem is tudatosult benne, hogy a „bio” jelző a termékek szervezetben történő felszívódására („bio-hasznosulás”), és nem a „termesztés” körülményeire vonatkozik. A GVH a döntés során figyelembe vette azt is, hogy „a termékeket több éve, ugyanilyen elnevezéssel forgalmazták nemcsak Magyarországon, hanem az EU tagállamaiban és eddig még egyetlen hatósági eljárás sem indult a megtévesztésre való alkalmasság tárgyában”.

A témában való további elmélyedésre ajánljuk a REFLEX Környezetvédő Egyesület Ökohanták című kiadványát. >>>

A cikk a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának támogatásával készült.