| Urban Beatrice
Besenyő majd megmondja – Helyi Termék Fesztivál
A termelőknek és fogyasztóknak egyaránt érdeke a hazai termékek propagálása, ugyanis a magyar kistermelők tevékenysége egyre inkább csak turisztikai látványossággá válik. Laár Andrással beszélgettünk agrártámogatásról, megvilágosodásról és kiskerti paradicsomról.
Ha azt mondom Helyi Termék Fesztivál,
vajon ki mire gondol? Divat ma „nagytételben beszerezni”. és nem csak
úgy bevásárolni, azt, ami kell. Vajon az anyagiak és az idő hiánya miatt
nyomulnak olyan sokan inkább a nagyáruházakba, vagy a reklámok és a színes
csomagolások vonzzák a népet, mint bennszülöttet az üveggyöngy? A multi
helyeken sok idegen gyömöszköli kocsikba személytelenül az árut, a kis
boltokban ismerősök is vannak, és beszélgethetünk is magányosság ellen.
Fesztivál fesztivált követ, mert a szórakozás feloldja a hétköznapi gondot.
„Ezt a napot az úr szerezte, ujjongjunk és örüljünk benne.” – mondja a Zsoltárok könyve, és én is ezt vallom. De
könyörgöm, lássuk meg közben azt, ami a lényeg!
Ez a fesztivál azért kiált, hogy ideje a helyi
mikrogazdaságot támogatni. Mert az a jó, ha minden friss, ha lehet bio,
lehetőség szerint nem utazik sokat a szüret és a tányér között az ennivaló, és
nem a közbeiktatott „piócák” veszik el a termelők hasznát, hanem maguk
fejleszthetik belőle a termékeiket. Nem lesz minden étel tele vegyszerrel, benne
maradnak a vitaminok meg nyomelemek, és nem mocskolja a hurcolkodás a levegőt
sem.
Erről mostanában divat beszélni, de nálunk otthon
természetes volt, hogy a kisboltba vagy a pékhez mentünk kifliért,
természetes volt vízkő ellen az ecet,
hogy van komposztálás meg a többi. Az ember nem pocsékolja és mérgezi maga
körül oktalanul a világot. Így ésszerű, nem? A Helyi Termék Fesztiválon a
magányosságról szó sem lehet. Ráadásul egy-egy órás műsorral eljön a humor két
nagyágyúja is. Velük beszélgettünk ezekről a dolgokról.
„A tudatosság egyébként nemcsak a vásárlás szempontjából
fontos” Laár András a tudatosságról beszél a Helyi Termék
Fesztiválon. A tündértilinkó művésze, a harmatméz tudója, a Köztársasági
kereszttel kitüntetett zenész, buddhista tanár és a ’86-ban elrugaszkodott Laár
pur L’art kitalálója az előadásra elhozza magával Besenyő Istvánt is. Itt
elsősorban Laár András véleményére voltam kíváncsi.
Mi jutott először eszébe, amikor a Helyi Termék Fesztiválról
hallott? Miért tartja jónak a fesztivált és azt, hogy erre felhívják a
figyelmet?
Amikor a Helyi Termék Fesztiválról hallottam, az jutott
eszembe, hogy a hazai termékek propagálása nemcsak a fogyasztók, hanem a
termelők érdekeit is szolgálja. Már jó ideje komoly törekvések vannak arra,
hogy a magyar mezőgazdaságot leépítsék, és hogy a magyar embereket leszoktassák
a magyar kistermelők áruinak fogyasztásáról. A magyar kistermelőket is többféle
módon késztetik arra, hogy hagyjanak fel a mezőgazdasági munkával, és inkább
idegenforgalmi látványossággá alakítsák át gazdaságukat. Kíváncsi vagyok, hogy
ehhez a fesztiválhoz kapcsolódik-e olyan törekvés, hogy a magyar mezőgazdaság
ténylegesen felemelkedjék. Kapnak-e ezek után maguk a gazdák támogatást arra,
hogy fejlesszék gazdaságukat. Ténylegesen nyílik-e lehetőség helyi árú
termelésére és fogyasztására?
Igen, ezek a kérdések sokunkban felmerülnek. Vannak kedvenc
megszokott kis üzletei? Miért jobb ízű, illatú és szebb mindig, amit ezeken az
ismerős helyeken vesz az ember?
Én szerencsére olyan házban lakom, ahol a házigazda egyben
kiskert-tulajdonos is. A kertben minden megterem: a gyerekkoromat visszaidéző
ízű paradicsom, a paprika, répa, karalábé, zeller, bab, tök és még sorolhatnám.
Tavasztól őszig mindent innen szerzünk be, olcsóbban, mint amennyiért a
Tesco-ban árulják. Óriási a különbség ízben, minőségben, beltartalomban – a
kiskert javára.
Jól gondolom, hogy a vásárlási szokásaink rányomják a
bélyegüket az emberi kapcsolatainkra is?
Eljön még az idő, amikor egy mindenféle szempontból érettebb társadalom
majd tényleg tudatosan él, és nem csak ösztönösen vágyik az emberi léptékű
dolgok után?
Bízom benne, hogy ezt, a rettenetes erővel a pusztulásba
vivő folyamatot meg lehet fordítani az egyénekben működő, de mégis tömegessé
váló megvilágosodás segítségével. Hiszek abban, hogy pont a sötét tendenciák
hatására, egyre több ember jut el a szellemi felemelkedés olyan fokára, ahol
már mágikusan fordítható jóra az élet, beleértve a környezeti elemeket is.
A helyi termékeket vásárolva nem csak a mikrogazdaságot,
hanem az egymáshoz való viszonyunkat is fejleszthetnénk? Mit gondol erről?
Fontosnak tartja a hétköznapokban a tudatosságot és a környezetünk megóvását?
A tudatosság egyébként nemcsak a vásárlás szempontjából
fontos. Az ember és az állat közötti fő különbség éppen a tudatosság. Minden
tevékenységünkben tudatosnak kell lennünk, csak így érdemelhetjük ki az „ember”
elnevezést. Sajnos maga a mostani „civilizált” emberiség sem biztos, hogy
megfelel a tudatosság követelményének, tekintve azt a rendkívül sok marhaságot,
sőt bűnt, amit folyamatosan elkövet a Föld bolygó ellen. Gondoljunk csak az
élettér koszolására, mérgezésére, lehetetlenné tételére, állatok, növények
kiirtására és a minden ésszerűséget nélkülöző fegyverkezésre, háborúskodásra.
A Laár pur L”art szövegei már szállóigévé váltak. A
humor nem csak szórakoztat és gyógyít, hanem annak, aki figyel, rányitja a
szemét az igazságra. Az egy órás műsorban végig Besenyő Pista bácsi uralja a
terepet, vagy szóhoz jut Laár András is? Mit tervez, miről lesz szó?
Az előadásomban szeretném személyes véleményemet is
kifejteni az adott kérdésről, kitérve a tudatossági gyakorlatok témájára is, de
vendégnek meghívtam egy barátomat, Besenyő M.M. Istvánt, azaz Besenyő MegMondó
Istvánt, aki nálam még sokkalta jobban megmondja mi is a helyzet valójában.
Kép [cc] motley