Bankbetétbe vagy állampapírba fektessünk?

Sorozatunk előző
részéből megtudhattad, hogy milyen életkorban milyen típusú megtakarítás
ajánlott. Most a bankbetétekkel ismerkedhetsz meg. Bankbetéthez első lépésként
általában bankszámlát kell nyitni. Ha a bankszámládon lévő pénz egy részére
bizonyos ideig nincs szükséged, azt bankbetét formájában érdemes lekötni. Ez a
legegyszerűbb rövid távú megtakarítási forma, amely már kisebb forint vagy
devizaösszegek elhelyezésére is alkalmas. 

Amit a bankbetétről tudni érdemes…

• Pénzed betétként történő lekötésével lemondasz arról, hogy
  az adott összeget bármikor felhasználd, ezért cserébe a bank magasabb kamatot
  ajánl.
• Szinte bármikor hozzáférhetsz, de fontos tudnod, hogy a
  lejárat előtti pénzfelvételnél a bank általában nem, vagy csak alacsony kamatot
  fizet.
• Egyik legfőbb előnye, hogy biztonságos, hiszen védelmét –
  jelenleg 50 ezer eurónak (kb. 13-14 millió forint) megfelelő összegig – az Országos
  Betétbiztosítási Alap (OBA) garantálja. A részletekről tájékozódj a www.oba.hu honlapon.

Miről kell döntened betétlekötéskor?

• A különböző futamidőkre a bank általában eltérő kamatokat
  fizet. A kamat mértéke gyakran függ a lekötött pénz nagyságától is: minél több
  pénzt helyezel el, annál magasabb a kamatláb.
• A különböző betéttípusok kamatlábának összehasonlításában
  az EBKM (egységesített betétikamatláb-mutató) lehet segítségedre, amely éves
  szinten százalékban határozza meg a betétek tényleges hozamát.
• Betétlekötésre lehetőséged van személyesen a
  bankfiókokban, vagy – amennyiben bankod erre lehetőséget ad – az interneten
  vagy telefonon keresztül is.

Figyelj arra, hogy

• akciós betétek esetében a magasabb kamat általában csak az
  első időszakra és gyakran csak a bankhoz újonnan érkező megtakarításokra
  vonatkozik,
• az EBKM nem tartalmazza a pénz elhelyezésének vagy
  felvételének költségét,
• „kombinált” betétek esetében a kamat mértéke attól is
  függ, hogy igénybe veszel-e más terméket (pl. életbiztosítás, befektetési
  alap). E termékeknek külön költségei is vannak, és magasabb kockázatúak is lehetnek,
  mint a bankbetét.
• a betétből származó kamatjövedelmet jelenleg 20%-os
  kamatadó terheli,
• Ha elfeledkezel a betét lejáratáról, és nem rendelkezel újra
  lekötésről, a bank nem, vagy csak alacsony kamatot fizet. Ha megbízod a
  bankodat, hogy a betétet (az addigi kamatokkal együtt) – azonos időtartamra –
  automatikusan ismét lekösse, a bank az új lekötés első napján érvényes kamatot
  fizeti, ami lehet magasabb és alacsonyabb is, mint az előző időszaké.

Amit az állampapírokról tudni érdemes…

Az állampapírok a kötvénypiac legnagyobb és legismertebb
szereplői. Amikor állampapírt vásárolunk, tulajdonképpen az államnak adunk
kölcsönt. Az állam által kibocsátott értékpapírok a világon mindenhol a biztonságos
befektetés jelképei, hiszen a befektetett tőke és a kamat visszafizetéséért az
állam garanciát vállal. 

Az állampapírokat több szempont szerint lehet
csoportosítani, ezek közül a legfontosabb a futamidő és a kamatozás szerint történő
megkülönböztetés.

Futamidő:

• Rövid, azaz egy évnél rövidebb lejáratú állampapírok (pl.
  kamatozó és diszkont kincstárjegy).
• Közép- és hosszú, azaz egy évnél hosszabb lejáratú
  állampapírok (pl. államkötvények).

Kamatozás:

Diszkont értékpapírok

Nem kamatot fizetnek, hanem névértékük alatt (pl. 95%-on)
vásárolhatók meg, és lejáratkor a névértéket (100%) fizetik ki. A kettő közötti
különbség a befektető nyeresége. Pl. diszkont kincstárjegy.

Fix kamatozású állampapírok

Előre rögzített összegű kamatot fizetnek. Pl.: fix
kamatozású államkötvények, egyéves lejáratú kamatozó kincstárjegyek.

Változó kamatozású állampapírok

A kamatozás a futamidő alatt időről időre, előre
meghatározott feltételek szerint változik. Pl.: változó kamatozású
államkötvények, kincstári takarékjegy.

A cikk a PestiEst Megtakarítások
különszámában jelent meg 2009 októberében a GVH, MNB és a PSZÁF
közös gondozásában. Átvéve engedéllyel.

Kép [cc] daniel