fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Banán – A szupermarketek tisztességtelen sikerterméke?

| Alistair Smith

Van beleszólásuk a magyaroknak abba, hogy milyen banánt esznek?

A legnagyobb és leggyorsabban fejlődő magyarországi
szupermarket-hálózatokban kapható banán brit, illetve német kereskedőktől
származik. A hatalmas profit, amelyre a bevásárlóközpontok a legjobban
jövedelmező gyümölcs eladása révén szert tesznek, visszavándorol a Londonban székelő
részvényesekhez – Magyarországról ugyanúgy, mint Thaiföldről vagy Dél-Koreából.

Ha a multik megtehetik, hogy magas haszonnal és alacsony
beszerzési árakkal dolgozzanak, félrevezető módon reklámozzanak és általában: nagyhatalmi
vállalati gyakorlatot folytassanak, akkor meg is teszik.

A szupermarketek közötti árversenyben a béka feneke alá
levitt áraknak azonban megvannak a környezeti és társadalmi hátulütői. Vegyük
sorra, hogy egy ilyen hétköznapi termék, mint a banán kereskedelme milyen
emberi és környezeti áldozatokkal jár, amelyeket a piac meghatározó szereplői, a
szupermarketek természetesen nem szívesen reklámoznak!

 

Mit kell tudni a banánról?

Az utóbbi tíz évben a méltányos kereskedelem (fair trade) és
a biomozgalmak több országban jelentős teret nyertek – olyannyira, hogy a
Svájcban eladott banánok több mint fele méltányos vagy biokereskedelemből
származik, esetleg mindkét rendszer elvárásainak megfelel. Ezzel szemben a kelet-közép-európai
piacra szinte az összes banán olyan latin-amerikai ültetvényekről érkezik, ahol
a termelés az emberi jogok megsértésével, egészségkárosító és a természeti
környezetet pusztító körülmények között zajlik.

Bár a banán a kelet-németek és az oroszok számára a berlini
fal leomlása előtt és közvetlenül utána a nyugati típusú demokrácia jelképe
volt, a termelőtől a fogyasztóig tartó útja jól szemlélteti: ha a termelők, a
kereskedők és a fogyasztók közötti profit elosztásáról van szó, akkor nincs
demokrácia. Egy latin-amerikai ültetvény munkásai általában 60-70 órát
dolgoznak hetente, a minimális megélhetést biztosító fizetés feléért vagy
negyedéért; a világ összes iparágát tekintve az itt dolgozók küszködnek a
legborzasztóbb foglalkozással összefüggő egészségügyi problémákkal; ráadásul nincs
hatalmukban megfékezni a biológiai sokféleség pusztulását azokon a „faltól
falig” ültetvényeken, amelyek minden más növény és a vadvilág számára tiltott
övezetté váltak.

A banánültetvényeken dolgozó több százezer nőt és férfit
korlátozzák gyülekezési jogukban, ha változásokat próbálnak elérni
munkakörülményeikben, a fizetésüket illetően vagy abban, ahogy a cégek a helyi
környezettel bánnak. Minden héten rúgnak ki munkásokat azért, mert összegyűlnek,
és megpróbálnak javítani a helyzetükön.

Egy átlagos kelet-közép-európai szupermarketben értékesített
banán Costa Ricából vagy Ecuadorból érkezik. Egy hondurasi író által „zöld
sivatagnak” vagy „zöld börtönnek” nevezett Costa Rica-i banánültetvényen csak
keselyűkkel és néhány szívós rovarral találkozhatnánk. Az ültetvények
terjeszkedése miatt kivágott erdők pótolhatatlanok. Ha a gyönyörű karibi partok
mellett elterülő Tortuguero Nemzeti Park messze földön híres korallzátonyait
készülnénk felfedezni, szívszorító élményben lenne részünk, ugyanis csupán alig
néhány létezik már. Az elmúlt évtizedek során egyszerűen elpusztította őket az
a vegyszerkoktél, amit az „olcsó” banánok termeléséhez használnak. Az utóbbi 30
évben a talaj olyannyira szennyezetté vált az ipari banántermesztés
következtében, hogy már semmi más nem terem meg rajta. A felszíni és a talajvíz
is évekre elszennyeződött. A banánköztársaságokban élő nők gyermekei gyakran
genetikai rendellenességgel jönnek világra, mert szüleik nap mint nap intenzív
vegyi anyagokkal dolgoznak. Ugyanakkor a munkásoknak nincs más választásuk,
mint ebből az iparágból megélni, hiszen ezeken a területeken nagyon kevés, vagy
egyáltalán nincs más munkalehetőség.

Ecuadorban szinte senkinek sincs alkalmazotti munkaviszonya,
és még mindig nagyon sok gyerek dolgozik az ültetvényeken, veszélyes
körülmények között – azon egyszerű ok miatt, mert a szüleik keresete nem
elegendő a család megélhetéséhez.

 

A fogyasztók képesek megváltozatni a helyzetet

Az elmúlt évtizedben Európában rohamosan fejlődő fogyasztói
mozgalom kiváló példája annak, hogy minél több a tudatos vásárló – vagyis minél
többen megértik: valójában mennyibe kerülnek az ételeink -, annál sikeresebb az
új megoldások keresését szorgalmazó mozgalom, és annál valószínűbb, hogy az
alternatívák valóban működőképesek lesznek.

Az Európai Unió 25 országában eladott banánok több mint
2%-án szerepel a méltányos kereskedelem védjegye, jelezve a fogyasztónak, hogy
olyan terméket vásárol, melynek termelője megkapta a minimális garantált árat,
továbbá azt a „szociális prémiumot” amit a helyi közössége érdekében használhat
fel. A védjeggyel ellátott banánok ma már 17 országban, több tízezer
kiskereskedőnél megvásárolhatók. Az új társadalmi igényeket felismerve, kis
arányban ugyan, de szupermarketek is árusítják már a fair trade banánokat.

 

Mit tehet a Tudatos Vásárló?

A banán jellemző példa arra, hová vezetnek a nagy
kereskedelmi hálózatok által diktált alacsony árak: súlyos társadalmi és
környezetvédelmi problémákhoz. Az áruházak számára azért kényes kérdés a banán,
mert az egyik legjövedelmezőbb termékcsoportba tartozik. Mivel ilyen fontos
termékről van szó, a fogyasztói döntéseknek meghatározó szerepük lehet a
jelenlegi helyzet megváltoztatásában.

Amikor banánt vásárolsz, nézd meg, honnan származik, és kérdezd
meg az áruház illetékes vezetőjét, hogy milyen körülmények között termesztették!
Ha ezekre a kérdésekre nem tud azonnal válaszolni, keresd fel újra a válaszért!

 

  • Tájékozódj weboldalak segítségével: www.bananalink.org.uk
    (angol és spanyol nyelven), www.banafair.de
    (német), www.tudatosvasarlo.hu
    (magyar)!
  • Ha szeretnél megismerkedni az ügy iránt érdeklődő
    emberekkel, vagy olyan kérdéseid vannak, amelyekre nem kapsz választ a
    megkérdezett cégektől, lépj kapcsolatba a Tudatos Vásárlók Egyesületével!
  • Győzd meg barátaidat és családodat arról, hogy a fogyasztói
    alternatívák, mint a méltányos kereskedelem termékei és a biotermékek, milyen fontosak!
  • Kérd meg az üzletláncot vagy boltot, ahol rendszeresen
    vásárolsz, hogy tartsanak készletet méltányos kereskedelemből származó vagy biotermékekből!
  • Fontold meg, hogy nem kellene-e fellépni az áruházláncok ellen,
    akik olyan szintre nyomják le a beszállítóiknak fizetett árakat, hogy ezzel
    ellehetetlenítik a tisztességes, környezettudatos, és társadalmilag felelős termelést!
    A www.tescopoly.org (angol nyelven) és
    a www.attac.de/lidl-kampagne (német nyelven) kampányt folytat a tisztességes
    banán- és tejárak érdekében.
  • Keress szövetségeseket, akkor is, ha nem értesz egyet teljes
    mértékben szövetségesed tevékenységével vagy mondandójával! Ha meg szeretnéd
    változtatni egy nagyvállalat hozzáállását, egyedül nem fog sikerülni.

 

 Mennyit kell még elviselnünk? – Társadalmi nyomás a
szupermarketeken

  • Az áruházláncok közötti árháború súlyos károkat okoz a
    beszállítóknak, különösen azzal, hogy az áruházak a termelői önköltség alatti áron
    értékesítenek – pl. az Auchan Magyarországot számos termelői kritika éri
    amiatt, hogy a görögdinnyét és a tejtermékeket 20-30%-kal az átlag termelői
    önköltség alatti áron vásárolják fel.
  • A versenyhatóságok figyelemmel kísérik a tisztességtelen és
    törvénytelen üzleti magatartást: 2006 márciusában 36 millió, júliusban 100
    millió forint bírságot róttak ki a Tescóra a fogyasztókat megtévesztő
    reklámozásért.
  • Alacsony fizetések és rossz körülmények jellemzők a kelet-
    és közép-európai szupermarketekben – Lengyelországban pl. a munkaügyi törvények
    sorozatos, bizonyított megszegése miatt 2006 áprilisában sztrájkkal fenyegették
    meg az Auchant.
  • Autófüggőség – a globális ellátási rendszerekben megtett
    úton felül további „élelmiszer-mérföldek”, még több környezetszennyezés. (Az
    élelmiszer-mérföldekről lásd a Tudatos Vásárló magazin 9., Zöldség-Gyümölcs
    számát a szerk.)
  • A Levegő Munkacsoport a 90-es évek közepétől több
    tanulmányban hívta fel a figyelmet a bevásárlóközpontok környezeti hatásaira,
    és több hatósági eljárást indított a környezeti értékeket sértő beruházások
    ellen.
  • Az áruházláncok üzemeltetői az élelmiszer-ellátási rendszer urai:
    a fogyasztói magatartásra vonatkozó személyes információkat birtokolnak.

 

 

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 10. számában.

Kép [cc] psychofish,
chocolate girl

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok