Adományozással és önkéntességgel is segítenek

Minden harmadik ember személyesen hozzájárul a fejlődő országok megsegítéséhez. A legelterjedtebb a pénzbeli adományozás a fejlődő országokat segítő szervezeteknek – a személyes szerepet vállalók negyede adományoz. Kisebb részük egy-egy konkrét ügy megvalósítására ad kisebb összeget. Van, aki önkéntességgel vagy politikai részvétellel segít.

A leghatásosabb módszernek tartják a válaszadók a szegénység elleni küzdelemben az önkéntességet (75%), majd a hivatalos fejlesztési támogatást (67%), végül a fejlődő országok megsegítésével foglalkozó szervezetek támogatását (65%).

Egyre fontosabb a méltányos kereskedelem

Az európaiak több mint fele hajlandó többet fizetni a fejlődő országokból származó élelmiszerért és egyéb termékekért, például méltányos kereskedelmi termékekért, ezzel is támogatva az ott élőket. Egyharmaduk hajlandó 5%-kal többet fizetni, 13% fizetne 6-10%-kal is többet, míg 4% akár 10%-nál is többet fizetne a termékekért. 2009 óta most a legmagasabb azoknak az aránya, akik hajlandóak többet fizetni a méltányos kereskedelemért. Főleg Észak- és Közép-Európában népszerű ez a támogatási forma, a déli államokban a legkevésbé: Bulgáriában és Portugáliában minden hetedik ember fizetne csak többet. 

A tanultak és az elkötelezettek választják

A méltányos kereskedelemre elsősorban, de nem kizárólagosan, az iskolázottabb rétegek és a vezető beosztásúak adnak legszívesebben, és természetesen azok, akiknek nagyon ritkán vagy sosincs gondjuk a számláik fizetésével.

Nem meglepő, hogy akik úgy vélik, fontos segíteni a fejlődő országokat, sokkal inkább hajlandók többet fizetni a fairtrade-ért. A segítséget fontosnak tartók, illetve az egyéni szerepet vállalók több, mint fele a méltányos kereskedelemért is többet fizet, szemben a támogatást nem pártolók csoportjával, ahol a fairtrade iránti elkötelezettség is jóval alacsonyabb.