fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

AWARE: Az egyetlen magyar öko ruhamárka

| Nagy Melinda

Fordult már meg a kezei között katonai sátorponyva, kézzel szőtt kendervászon és csipke is, vadászik a különleges alapanyagokra. Kollekcióit használt alapanyagokból készíti, mégsem ettől érzi különlegesnek. Majoros Zitával, az AWARE öko ruhamárka tervezőjével beszélgettünk a kollekciójáról és a ruhaipar fenntarthatatlanságáról.
 

A ruhaiparban most a fast fashion a trend. Mitől más az AWARE-kollekció?

A fast fashiont a túltermelés, a gyors fogyasztás, a trendek állandó váltása és az olcsóság jellemzi. Az egész azt eredményezi, hogy gönceinket már szinte egyszeri használatra vesszük. Ebből szeretnék kimaradni, ez ellen szeretnék tenni, ezért készítem a ruhákat, táskákat használt alapanyagokból.

Az alapanyagon felül mi adja a ruháid különlegességét?

Nem attól vagyunk különlegesek, hogy használtruhát használunk alapanyagnak. Ezt “upcycling”-nak nevezik, és sokan csinálják világszerte. Ez is csak egy alapanyag, mint bármelyik más, és különböző emberek különböző dolgokat tudnak belőle kihozni.

Amiben különlegesnek érzem magunkat, az AWARE márkát, hogy szerintem eddig nem sokan mertek nyomott mintát kombinálni “upcycling”-gal, mert az anyag annyira meghatározta a ruhák szabását, kinézetét. Mivel én nem divattervező, hanem grafikus vagyok, a modelljeim egyszerűek, és semleges hátteret biztosítanak a grafikai játéknak, amit ki is használunk. A szitázás folyamán kizárólag vízbázisú festékeket használunk. Talán ezektől mások a mi ruháink.

Honnan szerzitek az alapanyagokat?

Vannak bejáratott beszállítóink. Magyarországon használt ruhához nem probléma hozzájutni, egész Kelet-Európa a nyugat kiselejtezett ruháinak nagy depója. Itt és a környéken landol minden, ezernyi secondhand üzletben vagy géprongynak használják fel. Érdekes, hogy a vevőim 90%-a Nyugat-Európai vagy amerikai, akik tulajdonképpen megveszik tőlem a leselejtezett ruhájukat új formában. Így zárul be egy kör.

 

Az újrahasznosításhoz kifejezetten természetes anyagokból készült használt ruhákat szerzünk be: pamutpólók, pamut és len ingek, farmerok, bőrkabátok landolnak nálunk. De mindig vadászunk különlegességekre, régi kézzel szőtt kendervásznak, katonai sátrak, orvosi köpenyek, ágyterítők, csipkefüggönyök is kerültek már a kezünk alá. Új, izgalmas anyagokat is igyekszünk felkutatni. Ilyen például lyocel (ebből készülnek a topjaink), amely a viscose-nak egy környezetkímélőbb verziója, vagy a reciklált pamutfonal és a pamut méteráru.

Mindegyik ruhából csak egy készül? Mi a helyzet a méretekkel?

A ruhák az anyaghasználatból adódóan egyediek, mert nincs annyi egyforma anyagunk, hogy több készüljön belőlük. A modellek, méretek mindig szabályosak, egyszerűek és hordhatók. Igyekszünk olyan ruhákat készíteni, amelyek több női testformára is jók. A széles ruhánk például nagy sikert aratott, mert jól áll egy testesebb, alacsony 60 éves nőn és 20 éves, 180 cm-es, modell-alkatú lányon is. A babát váró nők is nagyon szeretik, mert az állítható szélességű ruhák együtt nőhetnek a pocakjukkal. A ruháinkat 10 000-18 000 Ft között, a táskáinkat 20 000-30 000 Ft között áruljuk.

Mennyi ideig készült a kollekció? Milyen terveitek vannak?

Bár a kollekciónak mindig van egy téli és egy nyári verziója, ez nem jelenti, hogy őrületesen gyártanánk új modelleket és megszabadulunk a régiektől. A kollekciónk időtálló, nem függ a mai trendektől. Vannak évek óta változatlan modelljeink, amelyekből akkor készítünk újakat, amikor már elfogyott a régi. Frissítést inkább az új minták, színek, grafikák és egy-egy különleges anyag biztosít.

A ruháinkat mind Budapesten gyártjuk, több beszállítóval dolgozunk. Készülőben van egy videó is, ami részletesen megmutatja a ruháink készítését, mert egy elég komplex és szerintünk érdekes folyamatról van szó az anyagbeszerzéstől, az egyedi szabáson, a festésen át a szitázásig. Egyébként az alap mindig az anyag, az határozza meg a kollekciót. A varrónőim mind a halálba kívánnak, amikor odaállítok többzsáknyi használt inggel.

Szerinted mi a legnagyobb probléma a ruhaiparban?

Legnagyobb probléma szerintem az anyagok készítésének a folyamata. A pamuttermelés borzasztóan szennyező folyamat, rengeteg vizet felemészt. A viszkóz miatt erdőket vágnak ki, a készítési folyamat során rengeteg vegyszert használnak.

Sajnos a biopamut sem mindig 100%-os a dolog, attól függ, hogy mi szerepel a “bio” kategória meghatározásában a gyártó országban. Amerikában például peszticidek helyett a biopamut termesztésnél radioaktív anyagokat használnak a kártevők ellen. Ez most akkor bio? A műszálas anyagoknál az előállítás nagyon toxikus. Mindezek végtelenül megterhelik a környezetünket.

Engem az új anyagok, akár természetesek, akár nem, nem inspirálnak, inkább taszítanak, mert látom bennük azt a csomó elpazarolt természeti kincset. Miért is kellenének? Hiszen ott van egy rakás, már elkészült anyag kidobott ruha formájában. Egyszer már elkészítették a pamutot, összevarrták, használták is…

Nem kevésbé hervasztóak a munkaviszonyok sem azokon a helyeken, ahol a ruhák nagy százaléka készül. Ez is hosszú évek óta létező probléma, fejlődés csak nagyon apró lépésekben bizonyos gyártóknál történik, de nem igazi a változás. Nemrég volt egy éve a Rana Plaza tragédiának, ahol 1129 bangladeshi varrónő veszítette életét a rossz körülményeknek köszönhetően, a gyár gyakorlatilag összeomlott. A nagy gyártók nem vállalták fel a felelősséget, arra hivatkozva, hogy ők csak alkalmi megrendelők voltak, nem ők üzemeltették a gyárat. De ha jobban fizetnének, lehet, hogy a munkáltatók jobb körülményeket tudnának biztosítani.

Hogy lehet ezen javítani? Úgy, ahogy én is próbálok, és egy csomó más öko ruhatervező és ökodivat kedvelő/fogyasztó. Oda kell figyelni az anyagokra, a folyamatokra. Nyilván nincs olyan folyamat, ami nem hagy lábnyomot, nincsenek illúzióim. De legalább a sajátomat próbálom csökkenteni.

 

Kép: AWARE

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára