| HuziánZsófia
Árnyékoljunk, szigeteljünk kúszónövényekkel!
A városokban a zöldfelület növelése helyhiány miatt sokszor elsősorban függőlegesen, tehát kúszónövények alkalmazásával lehetséges. Viszont nem mindegy, hogy hol milyen növényt használunk.
A kúszónövények fontosságára már a 20. század egyik jelentős, ökológiai nézeteiről híres művésze, Hundertwasser is felhívta a figyelmet „Hagyjunk mindent zölddel benőni” című kiáltványában (Bécs, 1980).
Lássuk csak, melyek a futónövények használatának előnyei:
- Oxigént termelnek.
- Megkötik a port.
- Csökkentik a zaj- és rezgésterhelést.
- Javítják a helyi mikroklímát, csökkentik a hőmérsékletingadozást.
- Élőhelyet teremtenek számos élőlénynek.
A kúszónövények előnye elsősorban az, hogy függőleges térfalakra futtathatók, így alkalmazásukkal helytakarékosan alakíthatunk ki zöldfelületet. Akár egy kisebb méretű erkélyen is létrehozhatjuk saját kis városi kertünket. A következőkből kiderül, hogyan.
A növények kiválasztása főleg attól függ, hogy milyen felületre szeretnénk futtatni. Fontos szempont a növény és a támrendszer méretének összehangolása, hiszen például egy kaccsal kapaszkodó növény nem tud felfutni egy vaskosabb gerendára, míg egy erőteljes növekedésű, nagy tömegű futónövény (pl. lilaakác) összetöri a vékonyabb virágrácsot.
Támrendszer nélküli futónövények
Sima falfelületre futtathatók a tapadókorongokkal vagy léggyökerekkel kapaszkodó fajok:
- Trombitafolyondár (Campsis radicans)
- Japán vadszőlő, vagy repkényszőlő (Parthenocissus tricuspidata)
- Ötlevelű vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia)
- Örökzöld borostyán (Hedera helix)
E növények falra, kerítésre vagy kiszáradóban lévő fák törzsére is futtathatók, azokhoz minél közelebb ültetve, anélkül, hogy bármilyen támberendezést alkalmazni kellene. Pergolára (ld. alább) kúszva is mutatósak.
A növények kapaszkodószervei, ahogy rögzítették a növényt a felülethez, megfásodnak, elhalnak, ezért téves az a közhiedelem, hogy tönkreteszik a vakolatot. Valójában a zsindelyszerűen egymásra boruló levelek védik a falat a beázástól, ezért különösen az időjárásnak kitett oldalra érdemes futtatni őket. Nagy szerepük van a felületek kondicionálásában és a hőszigetelésben is, ezért például a könnyen felforrósodó panelházak esetében érdemes lenne alkalmazni.
Pergolára futtatható kúszócserjék
Egy vagy két oszlopsorból, tetején az ezeket összekötő hosszanti gerendából és keresztlécekből álló kerti építmény. A pergolát használhatjuk beszélgetések színhelyéül szolgáló kerti terek, pihenők árnyékolására, de kevésbé kihasználható kis terek vagy akár autóbeálló fölé is építhető.
A pergola tervezését és megépítését érdemes szakemberre – tájépítészre, kertépítőre vagy ácsra – bízni, aki a tervezést követően statikailag is megfelelő szerkezetet készít.
Árnyékoló hatása a ráfuttatott növényekkel együtt teljesedik ki:
- Pipavirágú farkasalma (Aristolochia durior) – Szép levélrajzával és vese alakú leveleivel díszítő nagynövésű kúszócserje.
- Lilaakác (Wisteria sinensis) – Illatos, gyönyörű, májusban nyíló, lila virágú és erőteljes növekedésű kúszócserje.
- Görögtekercs (Periploca graeca) – Júniusban lilás-feketés virágaival díszít.
- Trombitafolyondár (Campsis radicans) – Rengeteg narancsvörös virága és gyors növekedése miatt kedvelt kúszónövény.
- Tatáriszalag (Reynoutria aubertii)
- Kivi (Actinidia chinensis) – 10 méteresre is megnövő fehér virágú, védett fekvésben jól áttelelő növény.
- Kúszó loncok (Lonicera sp.)
- Hegyi iszalag (Clematis montana)
- Futórózsák
Utóbbi három önálló kapaszkodásra nem képes, ezért a pergolához erősített vékonyabb virágrácsra vagy kifeszített zsinegre lehet őket felvezetni.
Virágrácsra vagy kerítésre futtatható növények
Fontos tudni róluk, hogy csak a 4 centiméternél vékonyabb tárgyakra tudnak felcsavarodni.
Virágráccsal elválaszthatunk kisebb kerti tereket, árnyékolhatjuk az erkélyt, teraszt, de falra erősítve is mutatós.
Előnye, hogy házilag is elkészíthető. Befuttatására alkalmazható növények lehetnek egynyáriak vagy évelő kúszócserjék.
Egynyáriak:
- Hajnalka (Ipomoea purpurea) – Virágai bíborpiros, liláskék, rózsaszín és fehér színűek, júliustól októberig nyílnak.
- Feketeszem (Thunbergia alata) – Különleges sárga virágai áprilistól szeptemberig nyílnak.
- Kúszó sarkantyúvirág (Tropaeolum majus)
- Dísztök (Cucurbita pepo) – Nyáron nyíló sárga virágú, ősszel díszes termést hozó növény.
- Díszbabok (Phaseolus), például török- vagy tűzbab (Phaseolus coccineus) – Változatos színben pompázó, legtöbbször ehető termésű, nyáron virágzó futónövények.
Kúszócserjék:
- Kerti iszalag (Clematis hybridek) – Sokféle színváltozatban kapható, félárnyékos helyet és nedves talajt igényel, télen pedig fagy elleni védelmet.
- Kúszó lonc (Lonicera sp.) – Szintén sokféle színben kapható, illatos is lehet, rendszeres metszéssel kisebb virágrácsra is futtatható.
- Kúszórózsa – Rengeteg fajtában és majdnem minden színben kapható, de a „futáshoz” segítségre (támberendezésre, metszésre, kötözésre) van szüksége.
- Szőlő – Lugasra vagy falra szerelt lécrácsra futtatva napos fekvésű helyen nevelhetünk csemegeszőlőt is. A legalkalmasabb fajták: Itália, Pannónia kincse, Szőlőskertek királynője, Irsai Olivér, Hamburgi muskotály, Favorit. Kötözést és rézgálicos permetezést igényelnek, de a termés kárpótol a munkáért!
Az egynyári futónövényeket magról vethetjük, egyébként célszerű konténeres kúszónövényeket vásárolni, amelyek fagymentes időszakban és a forró nyári napokat kivéve bármikor ültethetők, de a fagyérzékenyek takarásáról mindenképpen gondoskodni kell télen.
Ültetés után öntözzük meg tövüket, és a rácsra futtathatók hajtásait néhány ponton lazán kötözzük a támberendezéshez. Általános elv a kúszónövények metszésével kapcsolatban, hogy a fejletlen hajtásokat célszerű visszavágni, ezzel gyorsabb növekedésre serkentjük őket.
A kúszónövények alkalmazása a kertépítészetben régre nyúlik vissza: már az ókori Egyiptomban is elengedhetetlen tartozékai voltak a kerteknek. A Római Birodalom idején a városok és a zöldfelületek növekedésével együtt nagyobb teret kaptak a futónövények is. A császárság első idejében számos közkertet építettek. Ezek téglalap alakú, oszloppal körülvett terek voltak, középen általában medencével, fákkal és bokrokkal, az utak felett pedig lugasok hűsítették a sétálókat.
A középkori kerteknél fontos térelválasztó funkcióval is bírtak a – főleg virágos – kúszónövények. A kerteket gyakran falak, rózsával, lonccal befuttatott rácsok osztották fel kisebb részekre. Így hozták létre a mindennapi tartózkodásra szánt, intim hatású kis kertet: a Hortus conclusus-t, magyarul elzárt kertet.
A támberendezések
Futtatórács
Fa
Leggyakoribbak és legnépszerűbbek a fából készült futtatórácsok, árban 2000-7000 forint között mozognak. A kinyitható rácsok hosszát a növények növekedésével együtt változtathatjuk.
Magunk is elkészíthetjük lapszabászatban vagy barkácsboltban kapható, körülbelül 1-2 centiméter vastag lécekből. Fontos a fa kezelése lenolajjal, vízbázisú lakkal vagy festékkel, hogy megóvjuk az időjárás viszontagságaitól.
Fém
Futtatórács kapható még műanyaggal bevont fémből vagy drótból, különböző alakban (V, illetve téglalap) és méretben, hasonló árfekvésben, mint fából készült rokonai.
A kovácsoltvasból készült futtatórács rendkívül mutatós és hosszú élettartamú. Egyedileg készítik, ezért az igénytől, a mérettől és a díszítettségtől függően nagyon széles árskálán mozoghat.
A fenti két anyag – fa és fém – kombinációjából született a fakeretes fémrács. Előnye, hogy tartós, mutatós és modern környezetbe is illő. Ára, szintén mérettől függően, 4000-12000 forint között változik.
Műanyag
A legegyszerűbb, balkonládába szúrható rácstól (mezőgazdasági boltban, barkácsboltban kapható), a festett farácshoz megtévesztésig hasonlító igényesebb rácsig terjed a választék. Árakat tekintve 1.000-6.000 forintig válogathatunk, anyagtól, mérettől és minőségtől függően.
Pergola
Készen is kaphatók kisebb-nagyobb pergolák, ezek ára 6000-20000 forint között mozog, de az ár függ a pergola anyagától (sokféle fából készülhet, a fenyőtől a különböző egzotikus keményfákig), méretétől és az esetleges kiegészítő elemektől (pl. rászerelt virágrács, pad).
A futónövények alkalmazása Európa más országaiban már régóta elterjedt. Sokoldalú alkalmazhatóságuk, térelválasztó funkciójuk miatt jó lenne, ha itthon is minél több városi kertben és balkonon megjelennének, hogy ezzel is javítsák a városi klímát, csökkentsék a porszennyezettséget és gyönyörködtessék a városlakókat.
Kép [cc] Huzián Zsófia, vox
A szerző tájépítész mérnök
Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.
Támogasd a TVE munkáját adománnyal!
Fizess elő egy terméktesztünkre!
Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!
Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!