fbpx

| Gulyás Emese

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Anyu, apu és a reklámozók harca a gyerekekért

Újszülötteinket ringatva nem túl megnyugtató a tudat: iparágak készülnek arra, hogy elindítsák őket „fogyasztói útjukon”. Azt sem megnyugtató tudni, hogy profi marketing tanácsadók pszichológusokkal karöltve segítik a gyerekek zsebpénzére pályázó vállalatokat.

Szorongásunk, bűntudatunk csak nő,
amikor észrevesszük, hogy a családi „kirándulások” jó része a gyorséttermekbe
vezet, a gyerek pedig önálló fogyasztóként költi egyre növekvő zsebpénzét ruhára
és videojátékokra.

 

Nem lehetetlen, hogy a szülőkkel van a baj, manapság azonban
inkább az a valószínű, hogy a mamut cégek olyan sikeres marketing hadjáratokat
indítanak a gyerekek megnyerése érdekében, hogy a szülőknek esélyük sincs. Már
csak azért sem, mert a vállalati marketing taktikák nem egyszer építenek a
gyerekek lázadókori szembenállására, a szülőkkel szembeni kritikus magatartásra
a „dafke” korszakban.

 

A reklámozás beágyazódása már az iskolákra is kiterjed. A
vállalatok az iskolák szűkös költségvetési kereteit kihasználva a tantermeket és
folyosókat gyorsételek, csokik, cukrok, sportcipők hirdetéseivel terítik be.

Azoknak a hirdetőknek, akiknek nincsenek magukkal szemben
etikai elvárásaik, a gyereknek szóló termékek piaca aranybánya: piackutatók
becslései szerint az Egyesület Államokban a 4-12 éves gyerekek szüleik 565
milliárd dollár értékű vásárlását befolyásolják évente. Magyarország is ezt a
trendet követi. A Szonda Ipsos és a Gfk 2002-ben végzett országos reprezentatív
felmérést, amelyből kiderül, hogy a 8-11 évesek 60 százaléka, a 12-14 évesek 73
százaléka kap zsebpénzt, átlagosan 890 forintot. Ez a teljes korcsoportra
vetítve évi 791 millió forintos vásárlóerőt jelent Magyarországon.

 

Ahogy utolért minket a „nyugati” fogyasztási láz, úgy ennek és
a hozzá kapcsolódó reklámdömpingnek a káros hatásai sem sokat várattak magukra.
Azok a „szupersztár” termékek, amelyek könnyűszerrel értékesíthetők a
gyerekeknek, silány minőségűek, élettani hatásuk legalábbis megkérdőjelezhető,
viszont jelentős árréssel kecsegtetnek az értékesítők számára. Ily módon aztán
beindultak azok a járványszerű betegségek, amelyet „marketing betegségeknek” is
nevezhetünk. Hiszen jórészt az intenzív marketinggel támogatott egészségtelen
termékek, vagy éppen reklámüzenetek fogyasztásához köthetők.

Ilyen „marketing betegség” például a kóros elhízás,
túlsúlyosság, cukorbetegség, a csontritkulás. Tévedünk, ha azt hisszük, hogy
ezek időskori betegségek, újabban a gyerekek körében is egyre nagyobb arányban
figyelhetők meg. Nem arról van szó, hogy ezek a betegségek kizárólag a káros
termékeket reklámozó cégeknek lennének köszönhetőek, ők „csupán” a tünetek
tömegessé válásáért okolhatóak.

Az amerikai gyerekek kövérebbek, mint valaha, a túlsúlyosság
és a cukorbetegség mutatói magasan szárnyalnak. Tizenéves lányok rögeszméje a
testük. A pszichikai fejlődés amúgy is nehéz szakaszát csak tovább rontják azok
a fizikai tökéletességet ábrázoló képek, amelyeket a divatmagazinok és
hirdetések sulykolnak beléjük. Felmérések szerint a középiskolás lányok több
mint fele fogyókúrázott a megkérdezés előtti hónapban. Nem meglepő, hogy a
táplálkozási zavarok fellépése a harmadik leggyakoribb betegség a kamasz
lányoknál az USA-ban.

És akkor az alkohollal és cigarettával kapcsolatos gondokról
még nem is beszéltünk, pedig a cigaretta marketing különösen sikeres a szülőkkel
szemben, akik a dohányzástól védik gyermekeiket. Igaz, a társadalmi
felháborodásnak köszönhetően a dohánygyárak mára már azt bizonygatják, hogy
reklámjaikkal nem célozzák a fiatal generációt.

 

Lássuk be, a szülőknek anélkül is elég nehéz dolguk van, hogy
a marketingkultúra ágyútöltelékként kezelné őket. A csábítás technológiája
rendkívüli mértékben fejlődött mind kifinomultságát illetően, mind
elérő-képességében. A vállalati csábítók pedig újabb és újabb jogokat harcolnak
ki maguknak. Számos országban lazul a reklámozás törvényi szabályozása,
helyettük önszabályozó testültek alakulnak meglehetősen laza szabályokkal és
szankciókkal. Ugyanakkor a szülők eszközei arra, hogy a tolakodó reklámmal
felvegyék a harcot, alig bővültek, sok tekintetben gyöngültek is.

Itt az ideje az egyensúly helyreállításának – a gyerekeknek
szóló reklámok markánsabb törvényi szabályozásának. Az állam nem végezheti el a
szülők munkáját helyettük, de mindenképpen megadhatja nekik azokat a jogokat,
amelyekre szükségük van ahhoz, hogy bátran és eredményesen szembeszállhassanak a
gyerekeiket megcélzó cégekkel. Fontos lenne, hogy legalább a reklámtörvény
minősítse részletesen és tiltsa a gyerekeknek szóló
reklámokat.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás