Amit a szoláriumról tudni kell
| Markovics Vera
Az esős, borús, hideg napok beköszöntével egyre többen csatlakoznak a
szoláriumozók táborához. Sokan bizonytalanok, hiszen annyi mindent
hallani, olvasni az UV- sugarak káros hatásairól. A tapasztalatok
szerint valóban nem árt az óvatosság, az intenzív sugarak miatt a
rövidke élvezetért súlyos árat fizethet a barna bőrszínre, s a fényre
vágyó ember.
Egy korábbi, szoláriumokkal,
szoláriumozással kapcsolatos cikkünkre tartalmas cáfolat érkezett. Ennek apropóján úgy gondoltuk, érdemes ismét
rátekinteni a témára.
Mit kell tudni az UV sugarakról?
Ahhoz, hogy megértsük a
szoláriumok működésének hatásmechanizmusát elengedhetetlen, hogy az általa kibocsátott
sugarakat alaposabban megismerjük. Kérdéseinkre Dr. Wikonkal M. Norbert, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem
Bőrklinikájának adjunktusa válaszolt, akinek a fő kutatási területe az UV
sugarak bőrkárosító hatása.
A sejtek örökítő
anyagaira (DNS-re) legveszélyesebb UV-C sugarak nem mérhetőek a Földön, s a
szolárium fénycsövei sem bocsátanak ki ilyeneket. A forgalomból szerencsére már
rég kivont, régi kvarclámpák adtak ki magukból ilyen UV-C sugarakat. Nagyon nem
ajánlom senkinek, hogy a nagyi örökségével pótolja a hiányzó napfényt.
A szoláriumok UV-A, és
UV-B sugarakat adna le. Az UV-A sugarak kevésbé okoznak gyulladást, viszont nem
tartós barnítók, védőhatásuk kevés, s szürkésbarnára színezik a bőrt, valamint
D-vitaminképző hatásuk is gyenge. Mivel mélyen behatolnak a bőr szöveteibe,
tönkretehetik a bőr feszességéért felelős kollagén rostokat, s nagy dózisban az
örökítő anyagainkra is veszélyt jelentenek.
Az erősen gyulladáskeltő,
rövidebb hullámú UV-B sugarak felelősek a vöröslő bőrért (erithéma). Nekik
köszönhető ugyanakkor az UV sugarakkal szembeni védelmi rendszer kialakítása: a
védő, valóban hatékony ún. eumelanin-pigmentek termelése, s a bőr
megvastagodása. Az UV-B sugarak lassabban, de tartósabban színezik a bőrt.
A szolárium nem csak
azért veszélyes, mert csövei a gyors barnítás érdekében a Napnál lényegesen
erősebb UV sugárdózist – az egyenlítői déli napfény sugárértékéhez hasonlót – adnak
le, hanem azért is, mert a készülékek legnagyobbrészt UV-A sugarakat bocsátanak
ki, és csak 1-3% -ban adnak le UV B sugarakat. Ezért a szaruréteget nem vastagítják
meg a kellő mértékben, és hatásukra elsődlegesen olyan pigmentek, azaz festékszemcsék
(feumelaninok) keletkeznek a bőrben, amelyek nem a kellő módon helyezkednek el.
Míg ugyanis az UV-B sugarak által képződő festékszemcsék (melaninok) a sejtmag
felett kis sapkát képeznek, s ezzel beárnyékolják a leginkább védendő genetikai
anyagot – ha elég a fényből, bőrpírral jelzik is a veszélyt -, az UV-A általi
pigmentek eloszlanak a bőrben. A szoláriumban elnyert barnaság ezért nem véd
napozáskor a leégéstől.
A két fajta sugár jellegében
is különbözik egymástól. Amikor az UV-B által képződő eumelanin-pigment elnyeli
az energiát, akkor abból relatíve kevés olyan ártalmas anyag keletkezik, ami
később további károsodást idézhet elő a genetikai, vagy az immunrendszerben. Amikor
azonban az UV-A hatására képződő feumelaninok elnyelik a fotoenergiát, akkor
nagyon sok – a szervezet számára káros -szabadgyök képződik.
Nem véletlen tehát, hogy
a különféle szakgrémiumok, a Euroskin (az
európai országok bőrrák elleni harcra alakult szakmai szövetsége), az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság a
magyar bőrgyógyászok nagy részével együtt alapvetően sem kozmetikai célból, sem
a jó közérzet növelésére, sem betegség megelőzésre nem tartják indokoltnak a
szoláriumok használatát. Sőt, arra is többször felhívták a figyelmet, hogy a szoláriumokból
leadott mindkét sugárféleség – a hosszú hullámú UV-A és a rövidhullámú UV-B
sugarak – egyértelműen felelőssé tehető a bőrrák kialakulásáért, s hogy a gyakori
és a szükségesnél nagyobb sugárdózis nem csak a bőrt, hanem az immunrendszert
is károsítja.
A szakértők a 18 éven
aluliak számára különösen veszélyesnek tartják a szolárium sugarait, ezért mindenkit
óvnak attól, hogy a gyerekeit szoláriumba vigye.
Kimondottan nem
javasolják a konnektoros „napfényt” a világos bőrűeknek (I. és II. bőrtípusba
tartozóknak), de azoknak sem, akiknek 40 anyajegynél több található a bőrükön,
akik hajlamosak a szeplőre, vagy akiknek gyerekkorban többször is leégett a
bőre.
A szakértők szerint a mi
égövünkön a csontok megerősödéséhez szükséges napfényhez a szabadban tett
rendszeres séták alkalmával – azaz kockázat nélkül is – hozzájuthat az ember.
A szoláriumok okozta károsodások
Amíg a szoláriumot gyártó
és forgalmazó cégek a mesterséges barnulás állítólagos előnyeit (egészséges
bőrszín, a test ellenálló képességének javítása, a barna szín megőrzése, jobb
fizikai és lelki közérzet…) harsogják, addig a bőrgyógyászok a mértéktelen
napozást és a szolárium-használatot a melanoma,
azaz a rosszindulatú bőrelváltozás rizikótényezőjének tartják. Erről ma már
nagyon sokat lehet hallani a médiában is.
A szolárium hosszú távon
jelentkező hatásai között esztétikai károsodások is szerepelnek: a bőr elveszti
rugalmasságát, korábban öregedik (cserzett bőr, foltok, növedékek).
A szoláriumozás során ráadásul
azonnali mellékhatások is felléphetnek: bőrpirosodás, hólyagok, viszketés, foto-allergiás
bőrreakció, szemkárosodás, s olyan bőrbetegségek is ismertek (pl. rozácea,
herpesz), amelyek az UV fényre rosszabb állapotképet mutatnak.
Néhány jó tanács
Ha a téli fényhiányos,
depressziós időszakban a fentiek ellenére mégis rövidke fényzuhanyra kívánkozna
valaki, a saját érdekében mindenképpen szívlelje meg a következőket:
- Csak szakképzett
személyzettel működtetett szoláriumot vegyen igénybe, ahol testreszabott – a
korra, a bőrtípusra, az egyéni érzékenységre is figyelemmel levő – tanácsokat
kap, s ahol azt is megkérdezik, hogy mikor szaunázott, illetve napozott
utoljára. (A gyártóknak ugyanis minden készülékhez pontos útmutatást, ún. szolárium-tervet
kell mellékelniük, amelynek alapja az a sugármennyiség, amellyel a leégés
veszélye nélkül érhető el a barnulás.) - Kezdetben csak rövid
ideig (a szolárium-tervben megadott idő feléig) szoláriumozzon. A fokozatosság
és a mértékletesség az egészséges barnulás kulcsszavai itt is érvényesek. - Felégett, pirosló bőrrel,
vagy szokatlan bőrreakciók esetén egyáltalán ne menjen szoláriumba. Bizonyos
bőrbetegségek – sebek, herpesz, fertőző betegségek – ugyancsak eleve kizárják a
szolárium-használatát. - A fényterhelések között legalább
72 órás szünetet kell tartani. - Feltétlenül tartsa be a higiénés
előírásokat. A szolárium-ágyat, a védőszemüveget minden vendég után a készülék
kezelőjének fertőtlenítenie kell. Használjon védőfóliát, mert az véd meg a
legjobban a fertőzéstől. (Az álló szoláriumok higiénikusabbak, mint a fekvők). - A kozmetikumokat (sminket, parfümöt,
illatosított dezodort) még szoláriumozás előtt távolítsa el a bőréről. - A szoláriumozáshoz csak olyan nedvesítő
készítményeket használjon, amelyek nem tartalmaznak fényérzékenyítő anyagokat,
és lehetőleg emulgálószert sem. (Erről még a szoláriumozás előtt győződjön meg.
) - Mivel az UV- sugarak a szemet is
veszélyeztetik – bebizonyosodott, hogy szerepük van a szürkehályog
kialakulásában -, ezért vegye komolyan a védőszemüvegek használatát. A gépek
által termelt hő kiszáríthatja a szemet. A szemlencsét viselők szemcseppet is
vigyenek magukkal. - A gyógyszert szedők feltétlenül
konzultáljanak orvosukkal, mert számos készítmény ugyancsak tartalmazhat fényérzékenyítő
anyagot. - Terheseknek árthat a szoláriumozás során
fellépő forróság.
Mit
kell tudni a szoláriumot használónak?
Kimutatták, hogy a szoláriumozás függőséget
is okozhat, ami azzal is összefügghet, hogy a megrögzött szoláriumozó soha nem
látja magát elég barnának. Ilyen esetekben sokat segíthet a barátok, ismerősök
időbeni figyelmeztetése.
A wellness-központok és gyógyfürdők
szolgáltatásainak sűrűjében nem árt tudni, hogy a különféle kezelések – szauna,
masszázs, kozmetikai arctisztító kezelés – sorrendjében hol a helye a
szoláriumozásnak. Bőrgyógyászok véleménye szerint inkább előbb használjuk a
szoláriumot, mint a szaunát, mert az intenzív verejtékezés következtében fontos
természetes fényvédő anyagok is kioldódhatnak a bőrből, s az ott használt
illóolajok által is megnőhet a fényérzékenység. A világos bőrűeknek különösen
tanácsos megfogadni ezt az intelmet.
A gyógyfürdői szolgáltatásokat nyújtó intézmények
ugyanakkor fordított sorrendet – előbb a szauna, utána a szolárium –
javasolnak. Úgy tartják, hogy a test veszélyes túlhevülését csak úgy lehet
megelőzni, ha a szaunázást követően jól lehűtjük a bőrt, s csak azután használjuk
a szoláriumot. Magam mindenképpen mértéktartást javasolnék a wellness-élvezetek
fogyasztásában is: ezért például úgy gondolom, hogy biztonságosabb, ha nem egyazon
napon szaunázunk és szoláriumozunk.
Kozmetikai arctisztítás előtt, valamint
közvetlenül utána egyáltalán nem ajánlott befeküdni a szolárium-ágyba, mert az
UV sugarak szárító hatása miatt nehezen lehet a mitesszereket kitisztítani, s
mert a kezeléseknél alkalmazott peelingek miatt a bőr érzékenyebbé és
festékfoltokra is hajlamosabbá válik.
Utoljára, de nem utolsó sorban meg kell
említeni, hogy alapkövetelmény a szolárium berendezés kifogástalansága. Bátran
kérdezzünk rá a szolgáltatás igénybevétele előtt, hogy milyen típusú, évjáratú
berendezést használnak, mikor cseréltek csöveket a készülékben. Ha bármilyen
sérülést tapasztalunk, vagy egyszerűen az a benyomásunk, hogy nem korszerű,
túlságosan elhasznált, nem eléggé higiénikus a gép, vagy maga a szolgáltató
hely, akkor inkább keressünk másikat. Önmagában persze a csillogás sem garancia
semmire.
Kép [cc] Rush
Belucci, Alf Altendorf
