fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Amit a húsról tudni kellene – és amit tudni lehet

| Dr.Haraszti Anikó

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

A legfontosabb jó tanács, amit egy fogyasztóvédő adhat: olvasd el a címkét! De mi van azokkal a termékekkel, amelyeket kimérve, szeletelve, pult mögül árulnak? Vegyük például a pulti húsokat és húskészítményeket…

Viszonylag egyszerű dolgunk van, ha friss húst: sertéscombot
vagy csirkemellet vásárolunk – abban nincs állományjavító, nincs pácsó; azt
kapjuk, amit látunk. Vagy mégsem? Abba most ne menjünk bele, hogy az is
valamiféle jártasságot igényel az emberfiától, hogy mi is a felsál, miből van a
diója, és nem mindenki szúrja ki, ha a hentes a rövid karajhoz azért egy kis
hosszút is hozzácsap.

A pulton fel kell tüntetni a termék nevét és egységárát,
a mérleget úgy kell elhelyezni, hogy a vásárló jól lássa a mért súlyt, és ha a
műszer engedi, az egységárral beszorzott árat is. A mérőműszereknek, azaz a mérlegeknek
(és ha van, a súlyoknak) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
hitelesítésével kell rendelkeznie, melyet egy szentkoronás matrica jelez.

A húsokat állategészségügyi megfontolásból jelölni kell: az
előkészített termék bőrére egy ovális pecsétet ütnek, amely tartalmazza a
származási ország betűjelét, (Magyarország esetén ez HU), az üzem állatorvosi
ellenőrző számát és az Európai Közösség betűjelét (EK).

Tehát elvileg
megtudható, hogy az adott hús mely országból és mely vágóhídról származik,
kisebb utánajárással a termelő is megtalálható, azonban könnyen belátható, hogy
ezek az információk a hús vásárlásakor gyakorlatilag elérhetetlenek. Arról
pedig végképp nincs információja a vásárlóknak, mikor vágták le az állatot, és
előre láthatólag meddig marad még „friss” a hűtőben. A pecsétes jelölés elsősorban
(bevallottan) az egészségügyi és higiéniai kontrollt szolgálja, nem a fogyasztók
tájékoztatását.

Húskészítmények címkézése és jelölése már vállaltan a
fogyasztók tájékoztatását, a vásárlási döntés megkönnyítését célozza. Lássuk,
milyen információknak kell szerepelniük egy-egy húskészítményen, és ezekből mi
jut el a fogyasztóhoz!

 

Készítmény megnevezése

Már az sem egyszerű a kérdés, hogy mit nevezhetünk
párizsinak. A magyar jogszabályok értelmében bizonyos megnevezések (pl.
párizsi) csak olyan termékek esetében használhatóak, amelyek megfelelnek a Magyar Élelmiszerkönyvben
foglalt rendelkezéseknek, leírásoknak (mit kell tartalmaznia, mi nem lehet
benne, minimumok és maximumok).

Ami a leírásnak nem felel meg, az egyszerűen nem
nevezhető annak: például a különféle fantázianevekkel illetett virsli alakú
készítmények valószínűleg nem véletlenül nem virslik; nem pusztán frappáns
névválasztásról van szó, hanem egy olyan termékről, amely külalakjában,
csomagolásában, elkészítésében és fogyasztási módjában olyan, mint a virsli,
csak nem az van benne, aminek a virsliben lennie kell. Hogy ez jó vagy rossz, azt
a fogyasztó dönti el.

Pontos meghatározások írják elő, mit nevezhetünk
felvágottnak, szaláminak vagy kolbásznak.

Magyarországon hagyományosan sertésből vagy marhából
készültek húskészítmények, ezért az ezektől eltérő alapanyagra utalni kell. Ha a
termék legalább 50%-ban tartalmazza az adott húsfajtát, azt a készítmény
nevében is fel kell tüntetni: pl. pulykapárizsi, de ha az 50%-ot nem éri el, a
felhasználásra akkor is utalni kell (pl. párizsi, 20% csirkehússal). Ugyanígy, az
egyéb hozzáadott élelmiszereket is fel kell tüntetni a termék nevében (pl.
sajtos-snidlinges párizsi).

Ez idáig rendben van: a hentesnél, a boltok húsos pultjánál
kis táblácskán általában fel is tüntetik a készítmény nevét, és jó esetben a
tábla a megfelelő termék mellett is van.

 

Összetevők felsorolása

Minden anyagot fel kell tüntetni, amit a készítmény
előállítása során hozzáadtak, mégpedig csökkenő mennyiségi sorrendben. Húsipari
összetevő esetén az állatfaj nevét is meg kell adni. Megengedett a gyűjtőnevek
használata: pl. fűszerek, de allergén anyagok esetében az összetevőt pontosan
meg kell nevezni: pl. szójabab. Az összetevők nevének feltüntetése mellet azok
mennyiségének megadása is kötelező, ha benne van a termék nevében, vagy olyan kép,
grafika szerepel a csomagoláson vagy alapvető jellemzője az élelmiszernek, és
összetéveszthető lenne más termékekkel. Ha egy termék összetett összetevőt
tartalmaz (pl. panír), annak alkotóelemeit is fel kell tüntetni.

Ezekhez az információkhoz nem egyszerű hozzájutni a
pultoknál. Bár a kimért, szeletelt húskészítmények eredeti csomagolásán szerepelnek
az összetevőkre vonatkozó adatok, a vevő a termékkel csak egy üveglapon
keresztül ismerkedhet, kézbe csak egy nejlonos csomagolópapírt kap. Elkérhetne ugyan
egy bontatlan csomagolást, hogy azon olvasgassa a feliratot, de mindannyian
sejtjük, mennyire nem életszerű, hogy a vásárlók élnek ezzel a lehetőséggel.

 

Nettó tömeg

Előre csomagolt terméken fel kell tüntetni a nettó tömeget.
A fogyasztó jelenlétében lemért termék esetén ez nem kötelező, de a gyakorlat
az, hogy ahol van „nyomtatós mérleg”, a mérés eredményét feltüntetik a termék új
csomagolásán.

 

Ár

Az árat forintban, jól láthatóan, összehasonlítható módon
kell feltünteti a termék csomagolásán vagy a termék közvetlen közelében. Ebben
a pultoknál sincs hiba.

 

Fogyaszthatóság időpontja

A húskészítmények mikrobiológiai szempontból gyorsan romló
élelmiszereknek minősülnek, ezért a termék csomagolásán fel kell tüntetni a fogyaszthatóság
lejáratának pontos időpontját. Ehhez az információhoz a vevő megint csak a
„tessék megmutatni a rudat” életszerű kéréssel juthatna hozzá, ráadásul, ha
több készítményt is vásárol egyszerre, kiváló memóriával kell rendelkeznie,
mert a dátumot a kimért áru csomagolásán már nem tüntetik fel.

 

Tárolás, felhasználás

A húskészítmények érzékenyek a magas hőmérsékletre, azaz a
melegben gyorsan romlanak. Ezért kötelező a termékek eredeti csomagolásán
feltüntetni azokat a tárolási körülményeket, amelyek betartásával biztosítható,
hogy a termék a lejárati időpontig fogyasztható maradjon. Ez az információ is
nehezen hozzáférhető (ld. fenn), de azért azt mindannyian tudjuk, a felvágottat
hűtőben kell tárolni (0-5 fok között).

 

Előállító vagy forgalmazó neve, címe

Pontos név és cím kell, postafiók, e-mail vagy honlapcím
önmagában nem elegendő. A kimért áru csomagolásán nem kell feltüntetni.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 12. számában.

Kép [cc] serge 

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek