fbpx

| Tudatos Vásárló

Aludj eleget, és maradj karcsú!

Az elegendő zöldterület, sportlétesítmény és játszótér létrehozása, egyszerű eszközök lehetnek a gyermekek mozgásra való ösztönzésére, a gyerekkori elhízás megelőzésére. Emellett az se mindegy mit eszik és mennyit alszik a csemeténk.

Az Európai Bizottság által finanszírozott IDEFICS (Táplálkozás és Életmód Indukálta Hatások Meghatározása és megelőzése Gyermekeknél és csecsemőknél) projekt a táplálkozás, az életmód és a szociális környezet egészségre gyakorolt hatásait vizsgálja 2-10 éves, európai gyermekek körében. A kutatás célja, hogy csökkentsék a táplálkozással és életmóddal összefüggő megbetegedések gyakoriságát. A kutatásban összesen 16224, 2-10 éves gyermek és szüleik vettek részt a következő országokban: Belgium, Svédország, Észtország, Németország, Magyarország, Spanyolország, Ciprus és Olaszország. A kutatók számos vizsgálatot végeztek a gyermekekkel és szüleikkel, az étkezési szokásaikat felderítő egyszerű kérdőívek kitöltetésétől kezdve, a testtömeg- és vérnyomásmérésen át, a vér- és vizeletvizsgálatig és genetikai vizsgálatig terjedően.

 

Az Európai Bizottság IDEFICS nevű többéves kutatása kimutatta, hogy megközelítőleg ötből egy gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Általánosságban véve Európában a 10 év alattiak között több a lány, mint a fiú elhízott. A tapasztalatok alapján Európa déli részén gyakoribb az elhízás, mint északon, ez egybeesik a TV nézés közbeni gyakoribb étkezéssel, ami Dél-Európában jellemzőbb. Míg a svéd gyerekek csak mintegy negyede néha vagy gyakrabban tesz így, addig az olasz gyerekek háromnegyede eszik a TV előtt.

A felmérés azt mutatta, hogy a svéd gyerekek issznak a legkevesebb cukrozott italt, illetve szintén kevés (heti 3) cukorkát, kekszet és süteményt fogyasztanak. A megkérdezett svéd gyerekek majdnem 40%-a eszik friss gyümölcsöt naponta legalább egyszer, és egyúttal nekik volt a legmagasabb nyers zöldség fogyasztásuk: 60%-uk heti legalább 1-3 alkalommal eszik ilyet.

 

A gyermekkori túlsúly és elhízás gyakorisága az IDEFICS beavatkozási országaiban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A vizsgált 6 év alatti európai gyerekek mintegy fele eszik főtt zöldséget legalább egyszer naponta, kivétel Ciprus és Olaszország, ahol ez az érték csak 20% volt. Érdekes tény, hogy a főtt zöldség fogyasztása a kor előrehaladtával csökken.

 

Nem mindegy mennyit alszanak a gyerekek

Az IDEFICS tanulmány egyik fontos eredménye, hogy szoros kapcsolat van az alvásidő és a túlsúlyossá válás kockázata között. Azok az óvodába készülő gyerekek, akik éjszakánként kevesebb, mint 9 órát aludtak, nagyobb eséllyel válnak túlsúlyossá. Azoknak az iskolába készülő gyerekeknek, akik kevesebb, mint 11 órát alszanak, 40%-kal nagyobb az esélyük a túlsúlyossá válásra, és ez a kockázat háromszorosára nő, ha 9 óránál kevesebbet alszanak. A potenciális alvásidőt rendszerint TV nézéssel vagy videojátékokkal töltötték, ami különösen igaz volt a fiúk esetében.

 

Testedzésbarát környezet

Az IDEFICS tanulmány jelezte, hogy azok a gyerekek, akik többet mozogtak (sportoltak vagy gyalog/kerékpárral jártak iskolába) és azok, akik hetente kevesebb, mint 14 órát töltöttek képernyő előtt, kisebb valószínűséggel voltak túlsúlyosak vagy elhízottak.

Fizikai erőnlétük meghatározása érdekében, egy futóteszt elvégzésére is megkérték a gyerekeket: a 6 és 9 éveseket összehasonlítva, a fizikai erőnlét szintje mind a fiúknál, mind a lányoknál a korral csökkent.

Kutatók emiatt Németországban megvizsgáltak 344 iskoláskorú gyereket, hogy kiderítsék, napi aktivitási szintjük kapcsolatban áll-e környezetük mozgatóképességével. A mozgatóképesség meghatározása az utcák kapcsolódásán, a gyalog- és bicikliutak sűrűségén, a játszóterek, a zöldterületek és sportlétesítmények mennyiségén és távolságán alapul. Szüleik szerint, azok a gyerekek, akik nagy mozgatóképességű (a játékhoz és a szabadtéri testgyakorláshoz való jó hozzáférés) területeken élnek, átlagosan 15 perccel többet töltenek szabadtéri tevékenységgel, mint az alacsony mozgatóképességű területeken élők.

Ez fontos információ az önkormányzatok/törvényhatóság politikai szereplői és azok számára, akik új lakóterületeket terveznek. Ha nagyobb fizikai aktivitásra akarjuk ösztönözni a gyerekeket, olyan környezetet kell biztosítanunk, amely ezt megkönnyíti számukra.

 

A család szerepe

Az alvást és a testmozgást a családi háttér követi, mint a gyerekek túlsúlyosságának és elhízottságának kialakulásával kapcsolatos fontos tényező. A szülők iskolázottsága és jövedelme egyértelműen összefügg a gyermek testtömegével: az alacsony jövedelmű szülők gyermekeinek, a magas jövedelműekéhez képest 50%-kal nagyobb az esélye az elhízásra. Ez a hatás részben magyarázható az alacsony jövedelmű családok rosszabb minőségű táplálkozásával. Továbbá, a (be)vándorló családi hátterű gyerekek nagyobb valószínűséggel elhízottak, habár a kutatás ezt nem minden európai országban erősítette meg.

Mindenekelőtt, a kétszülős családok gyerekeihez képest, az egyszülős családok gyermekei sokkal hajlamosabbak az elhízásra. Ráadásul, a legalább egy túlsúlyos vagy elhízott szülővel bíró gyermekek valószínűbben lesznek maguk is túlsúlyosak vagy elhízottak.

 

Kapcsolat a testtömeg és az ízpreferencia között

Az IDEFICS kutatói 1575, 6-9 éves gyerek ízpreferenciáját értékelték ki. Minden egyes gyereknek egy párból álló ételmintát adtak, majd választaniuk kellett, hogy a kettő közül melyiket szeretik jobban. Minden egyes alkalommal a pár egy alapételből (normál sós keksz vagy almalé), és egy módosított ételből állt. A módosított élelmiszerek extra zsíros, extra sós, vagy nátrium-glutamátos keksz; illetve cukrozott vagy ízesített almalé voltak.

Úgy találták, hogy a túlsúlyos vagy elhízott gyerekek inkább a hozzáadott cukros gyümölcslevet és a hozzáadott zsiradékkal készült kekszet részesítették előnyben. Azok a gyerekek, akik a magasabb zsírtartalmú sóskekszet részesítették előnyben, a hét folyamán is több magas zsírtartalmú élelmiszert fogyasztottak.

 

Korán kell kezdeni a szívvel való törődést

A fiatal gyermekeknél előforduló túlsúlyosság, vagy elhízás későbbi életükben hatással lesz a szívbetegségek előfordulásának gyakoriságára. A legtöbb elhízott gyermek felnőttkorában is elhízott marad. Ugyanakkor, ezek a gyerekek gyakran jönnek szívbetegséggel érintett családokból. Ezért fontos már gyermekkorban meghatározni a később fellépő szívbetegség kockázatát.

Az IDEFICS kutatói kifejlesztettek egy csoportosított kockázati pontrendszert, amely figyelembe veszi a gyermek vérnyomását, vércukorszintjét, vérzsírszintjét és testtömegét. E pontrendszer segítségével még gyermekkorban megbecsülhető a később kifejlődő szívbetegség kockázata.

A kutatóknak feltűnt, hogy a szívbetegség számos kockázati tényezője már megjelent a kutatásban vizsgált gyermekek egy jelentős hányadánál. Ez azt jelzi, hogy a gyermekek elhízásának megelőzését korán el kell kezdeni, ami végső soron segíthet megelőzni a későbbi életükben fellépő szívbetegséget.

 

Forrás: EUFIC

Kép [cc] wizardhat

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás