fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Általános felülettisztítók tesztje – kiderült, jók-e bármire is 

teszt zöld otthon takarítás általános felülettisztítók

Általános felülettisztítókat teszteltünk laboratóriumban. Az eredmények és a tapasztalatok a vásárlói tájékoztatás hiányosságát és a termékek szabályozatlan sokféleségét mutatják. A tisztításban nem tudnak sokat felmutatni, viszont plusz egy műanyag flakont jelentenek a háztartásban. Ha mégis elkerülhetetlen a vásárlás, akkor mindenképp a hiteles ökocímkével rendelkező termékeket ajánljuk a minimális egészség- és környezetterhelés érdekében.

A Tudatos Vásárlók egymás után teszteli a magyar otthonokban használt háztartási vegyszerek hatékonyságát. Eredményeinket a mosóporokról itt, a folyékony mosószerekről itt, a mosogatószerekről pedig itt olvashatjátok.

A háztartási vegyszerek közül ezúttal az általános felülettisztítókat vettük górcső alá. Kifejezetten olyan termékeket vásároltunk meg, melyeket ezen a néven árulnak a boltokban. Nem került bele a tesztbe konyhai, illetve fürdőszobai tisztítószer, így első ránézésre azt feltételeztük, hogy egy egységes termékcsaládot vizsgálunk.

tudatos vásárlók egyesülete SZJA 1%

Azt sem tudjuk, hogy mi az és mit várhatunk tőle

Kezdjük ott, hogy mit lehet általános felülettisztítónak nevezni és mire használható? Az általános tisztítószer fogalmát a 648/2004/EK mosószer rendelet ugyan megemlíti, de nem igazán részletezi:

„mosó- és tisztítószer”: minden, szappant és/vagy egyéb felületaktív anyagot tartalmazó anyag vagy keverék, amelyet mosási és tisztítási folyamatokra szánnak. A mosó- és tisztítószerek különböző formájúak lehetnek (folyékony, por, paszta, rúd, kocka, egyéb öntött formák stb.), amelyeket háztartási, közületi vagy ipari célra forgalmaznak vagy használnak.

„tisztító keverék”: háztartási általános tisztítószernek és/vagy felületek egyéb tisztításához szánják (pl.: anyagok, termékek, gépek, mechanikus készülékek, szállítóeszközök és ezekhez kapcsolódó felszerelések, eszközök, berendezések, stb.).

Mondjuk tehát azt, hogy az általános tisztítószer az általános háztartási célú felhasználást jelöli, és nincs speciális felhasználási területe. Ami azt jelenti, hogy nem is várunk el tőle speciális képességet, csak annyit, hogy a háztartási vagy általános koszt el tudja távolítani. Itt merül fel a következő kérdés: mi az a háztartási kosz? Jogszabályi meghatározás híján ebben a kérdésben is a logikus gondolkodásunkra támaszkodhatunk, amikor azt mondjuk, hogy minden olyan szennyeződés, ami nem a konyhában vagy a fürdőszobában keletkezik – azokhoz speciális tisztítószereket használunk. Emellett egyetlen támpontunk lehet még, az, hogy milyen felhasználást javasol a termékén a gyártó (spoiler: sokszor semmit).

 

Van viszont egy eset, amikor az általános tisztítószerekre szigorúbb szabályzás és elvárások vonatkoznak, ez pedig az, ha EU Ecolabel címkével rendelkeznek. Az ökocímkés általános tisztítókkal szemben elvárás, hogy el tudják távolítani a zsíros szennyeződést.

Mit mond a termékről, ha van ökocímkéje?

eu_ecolabel zöld címkeAzok a termékek vagy szolgáltatások, amelyeknek kedvezőtlen környezeti hatásaik jelentősen kisebbek, mint a hasonló célt szolgáló termékeké és szolgáltatásoké, uniós ökocímkét – EU Ecolabelt – kaphatnak. Az EU ökocímke előnye egyrészt abban áll, hogy az értékelési kritériumok a termékek teljes életciklusára vonatkoznak – tehát a gyártásra és a csomagolással keletkező hulladék kezelésére is -, és ezeket főbb termékkörönként jogszabályban rögzítik. A címkére pályázó termékeket független intézetek értékelik. Ezeknek a termékeknek a használatra való alkalmasságát a gyártók független laborokban vagy egy előre meghatározott módszer szerint saját maguk tesztelik, és az erről szóló dokumentációt be kell nyújtani az ökocímke minősítési eljáráshoz.

Az általános tisztítószerek esetében a használatra való alkalmasság megállapításához a jogszabály megadja a laboratóriumi tesztelési módszert, amelynek során makacs zsíros szennyeződést kell eltávolítani a szerrel, legalább minimális hatékonysággal.

Egyéb támpont híján mi is ezekből a követelményekből indultunk ki, vagyis a szerek hatékonyságát a zsíroldás hatékonyságával határoztuk meg.

Tragikus termékcímkézés

14 flakonost és 9 levegőpumpást, azaz összesen 23 terméket vásároltunk meg a teszthez, amelyek a legnagyobb boltok, áruházak és drogériák polcain megtalálhatók.

Az első fontos tapasztalatunk az volt, hogy a termékek címkézése tragikus, a webshopos tájékoztatás még tragikusabb.

A termékek beszerzését úgy intéztük, ahogy egy hétköznapi vásárló tette volna: olyan szereket vettünk meg, amelyeket általános felülettisztító néven árulnak. A termékek többségét webshopban vettük, ahol legtöbbször még annyira részletes leírás sem szerepelt arról, hogy pontosan mire jó a termék, mint a később közelebbről megismert címkéken.

 

A fenti szófelhőben a 23 termék címkéjén található, felhasználásra vonatkozó információkat tüntettük fel úgy, hogy a szavak nagysága az előfordulásuk gyakoriságát jelzi.

Legtöbbször azt olvashattuk, hogy általános, ami tulajdonképpen annak felel meg, hogy nem kapunk információt arról, mire jó a termék.

Valójában a makacs szennyeződés vagy a piszok sem egy jól körülírt típus. Összesítve 12 termék címkéjén találtunk bármiféle konkrétumot az általa eltávolítható szennyeződés típusáról („zsír”, „vízkő”, „rozsda”, „vízfolt”, „szappanmaradék”, „por”), 11 termék esetében pedig nem („univerzális”, „általános”, „háztartási”, „sokoldalú”, „egyéb”). Tesztünk szempontjából szerencsés, hogy a zsíros szennyeződést viszonylag sok, pontosan 9 termék címkéjén megemlítik, bár az egyiken csak német nyelven szerepel („Fett & Schmutz”), magyarul nem. Ha szerepelt a „makacs”, illetve a „bármilyen szennyeződés” kifejezés, akkor is elvártuk a terméktől a zsíroldó képességet. Egyébként ez utóbbi is csak angolul szerepelt a csomagoláson („any kind of dirt”) és magyarul nem.

Milyen szerektől várható el a zsíroldás?

A laboratóriumi hatékonysági vizsgálatunk válogatási kritériuma a következő volt: azoktól a szerektől várható el bármilyen szintű zsíroldás, amelyek Ecolabel minősítéssel rendelkeznek (mert ahhoz követelmény), és/vagy a címkén megemlítik a zsírt vagy a makacs szennyeződést. A teszthez megvásárolt 23 termékből 2 terméket azért vettünk ki, mert ugyan általános felülettisztítóként voltak feltüntetve az áruházban, de a címkéjüket jobban megnézve inkább speciális felhasználásúnak mondhatjuk őket. Majd további 4 terméket is kizártunk az értékelésből, mert a címkén nem ígérték meg a zsíros szennyeződések eltávolítását és nem is rendelkeztek EU Ecolabel minősítéssel. Így 17 terméket értékeltünk, 5 levegőpumpást és 12 flakonost. Áraik széles tartományban mozognak, literenként 300-13000 Ft közötti kínálatból választhatunk.

Eredmények

A laboratóriumi vizsgálat fontos része volt a felülettisztítók pH-jának, vagyis a savasság-lúgosság mértékének meghatározása, ugyanis ennek az információnak a birtokában lehet csak a mi hatékonysági eredményeinket értelmezni.

A tapasztalatunk az volt, hogy a savas szerek nagy része nem tisztítja a zsíros csempét, míg a lúgos szerek többsége sikeresen szerepelt.

Említésre érdemes, hogy az Amway terméke savas kémhatású és az egyetlen ilyen, aminek sikerült nullától eltérő hatékonyságot elérni tesztünkben. Úgyhogy a termékeket mindenképp két csoportra kell osztani a pH alapján.

Ha zsíroldásra legalább elméletben alkalmas terméket keresünk, lúgos kémhatású tisztítót válasszunk. Savasságról árulkodik, ha a termék ecetet tartalmaz vagy kifejezetten említik a vízkőoldó képességét. Ha pedig szappant látunk az összetevők között, akkor gyaníthatjuk, hogy lúgos kémhatású a szer.

 

100 %-os hatékonyságot ért el a zsíroldási hatékonysági tesztben és konkrét információt is szolgáltat, vagyis említi a zsíreltávolítást a címkéjén három olcsó, sajátmárkás termék: a Denkmit, a domol és a Tesco általános tisztítószerei. Ezeket követi a Green emotion, EU Ecolabel címkével is rendelkező termék, amely 98%-os hatékonyságú, de sajnos csak nagyon általános felhasználási információ olvasható a magyar nyelvű címkéjén. Még mindig nagyon jó, 80%-os hatékonyságot mértünk a Mr Proper általános tisztítójánál, és örülnénk neki, ha a vásárlók tájékoztatásában is legalább ilyen jól szerepelne.

A listán ezután két ökocímkés termék következik, közepes hatékonysággal és közepes árkategóriában: a Frosch levendulás tisztítószere és a Seventh Generation általános tisztító spray-je. Az előbbinél a címke is kielégítő, az utóbbinál nem igazán. Az Aldi sajátmárkás tisztítószere, a Tandil is elfogadható eredményt ért el tisztítás tekintetében, emellett kedvező az ára és a címkén is olvashatjuk az alkalmazásra vonatkozó részletes információt. Enyhe zsíroldóképességgel rendelkeznek, viszont drágák az MLM rendszerekből beszerzett termékek, a Forever Aloe és az Amway univerzális tisztítószerei.

A Tudatos Vásárlók tanácsa

A Tudatos Vásárlók Egyesülete részéről mindenképp arra bíztatunk mindenkit, hogy

  1. először azt gondolja át, hogy a vásárolni kívánt terméket mire szeretné használni,
  2. ezután olvassa el a címkét és
  3. ne vegyen meg olyan terméket, amelyikre nincs ráírva, hogy pontosan mire való vagy nem biztos, hogy alkalmas a kitűzött feladatra.

Saját otthoni és a tesztben szerzett tapasztalatok alapján

az általános felülettisztítók használatát nem ajánljuk, felesleges vegyszernek tartjuk, ami növeli a háztartásban keletkező csomagolóanyag hulladék mennyiségét is.

Ha maradunk a kereskedelmi forgalomban kapható vegyszereknél, akkor csak a hiteles ökocímkével rendelkező termékek használatát ajánljuk bármilyen típus esetén, mivel ezek garantáltan minimalizálják a környezetterhelést.

Tippjeink

Általános tisztítók helyett inkább használjunk speciális szereket, zöld alternatívákat, illetve vegyszermentes eszközöket a háztartási feladatokhoz:

Hogyan teszteltünk?

Egy nemzetközileg elismert protokoll létezik az általános felülettisztítók hatékonyságának vizsgálatára, ezt az említett Ecolabel kritériumoknál találtuk meg, végül sikerült egy labort megbízni ennek adaptálására. Az eljárásban zsíros koszkeveréket égetnek rá egy sima felületre, ami a makacs szennyeződés kategóriáját képviseli.

A mesterséges, zsíros koszkeverék összetétele a következő: 75% mogyoróolaj, 23% kaolin (agyag szerű ásvány), 2% fekete színezék (korom). Az anyagok alapos összekeverése után az elegyet fénytől elzárt helyen 2 hétig állni hagyták. Ezután festékszóró segítségével egyenletesen felvitték a szennyeződést az előzetesen megtisztított, sima csempefelületre. A csempét 24 órán keresztül 100 °C-os szárítószekrényben tartották. A felület dörzsölését egy Erichsen Gardner 494-es típusú automata végezte, 300 g-os terheléssel. A 7×10 cm felületű szivacsra 10 ml (hígítatlan) tisztítószer került és 20 oda-vissza dörzsölési ciklus után történt a csempék kiértékelése. Ezt három szakértő végezte, egymástól függetlenül. A szennyezett csempe felületéhez arányították %-ban a tisztított felület nagyságát, így alakult ki a szerek hatékonyságának sorrendje. A képen a csempék tisztaságának különböző fokozatait látjuk.

teszt zöld otthon takarítás általános felülettisztítók

 

 A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja, az Agrárminisztérium társfinanszírozza. Azonosító: ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára