fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Aki válaszol: Wittich Tamás, a Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője

| Tudatos Vásárló

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Decemberben Wittich Tamástól, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatójától kérdezhettetek a hatóság és saját munkájáról, személyes meggyőződéséről. Íme a válaszok!




Mi véleménye szerint a legnagyobb fogyasztóvédelmi
probléma ma Magyarországon? Mit tesz ellene az NFH? És mi lesz Ön szerint a
legnagyobb probléma mondjuk tíz év múlva?

Ma Magyarországon a
legnagyobb problémának a bizalom hiányát látom
. A fogyasztók nem
bíznak a vállalkozásokban, a kereskedőkben, a szolgáltatókban, de sokszor
kritikusak a hatósággal szemben is. Talán természetes, de nem kellene, hogy így
legyen: a vállalkozások sem bíznak a hatóságban, jóllehet az utóbbi időszak
ellenőrzései során is egyértelművé tettük, hogy az ellenőrzések és a szankciók
sohasem öncélúak, nem a bírság a lényeg, hanem az, hogy általánossá váljon a
jogkövető magatartás a fogyasztás világában.

A bizalom hiánya ugyanakkor megvan a vállalkozások részéről
a fogyasztók irányába is: sokszor azért óvakodnak a jogszabályi
kötelezettségeken felüli többletjogok biztosításától, mert úgy vélik, a
fogyasztók esetleg visszaélnek velük.

A bizalom megteremtésének alapja a párbeszéd. Ennek
érdekében a hatóság korábban is tett már lépéseket, az együttműködés
intézményes formái pedig a tavalyi évben jöttek létre: megalakult a
Fogyasztóvédelmi Tanács, és elkezdődött a Fogyasztóvédelmi Charta megalkotása.

A lényeg, hogy a vállalkozások, a civil szervezetek és a
szakmai szervezetek megállapodjanak a fogyasztóvédelem alapkérdéseiben,
tisztázzák, hogy mik a minimumelvárások, azokban az ügyekben pedig, ahol a
hatósági szigor kiemelten fontos, ott mindenki fogadja el a fellépések
szükségességét.

Mindezekhez képest tartalmilag és témakörök alapján a legfontosabb megoldandó feladatok között
említeném a termékbiztonság ügyét
, a szolgáltatások területén egy
átlátható, a fogyasztói jogokat sokkal inkább szem előtt tartó
szerződési(kötés)i gyakorlat kialakulását, valamint a feketegazdaság, a
feketekereskedelem kifehérítését. Ennek eszközei között egyenrangúnak érzem a
párbeszéd szerepét és a következetes, egységes és visszatartó erejű hatósági
szankcionálás rendszerét.

A mai tempójú világban nehéz megmondani, mi lesz tíz év
múlva a legnagyobb probléma, inkább azt várom, hogy a vázolt gondok
megszűnjenek, és a ma még kisebb hangsúlyt kapó szempontok, úgymint a
társadalmi felelősségvállalás, vagy a fenntartható fejlődés nagyobb szerepet
kapjanak a vállalkozások, a gazdálkodó szervezetek és természetesen a
fogyasztók mindennapjaiban.

 

Mennyiben gondolja magát Wittich úr tudatos vásárlónak?
Vannak olyan termékek, szolgáltatások, amiket etikai megfontolások alapján
vásárol? Van fogyasztóvédelmi munkájának, a hatósági tapasztalatoknak hatása
életvitelére, hétköznapi döntéseire?

Mióta a hatóság munkáját irányítom, óhatatlanul tudatosabban
hozom meg döntéseimet, alaposabban megfontolom nem csupán egy vásárlás, hanem
egy szerződéskötés részleteit is. A hatósági tapasztalatok elsősorban abban
segítenek, hogy észrevegyek olyan dolgokat, amelyek korábban esetleg fel sem
tűntek, és elkerülhessem az olyan szituációkat, amelyekkel munkatársaim – sajnos
– nap mint nap találkoznak.

Ezeket a tapasztalatokat ugyanakkor úgy látom, mindenképpen
„vissza kell forgatni” a munkába, fontosnak érzem ugyanis, hogy ezeket az
ismereteket minden fogyasztó megkaphassa, egy állampolgár ne azért ismerje a
jogait, mert egy hatóság munkatársa. Igyekszem tehát a magánemberként
tapasztalt visszásságok megakadályozását hatósági feladatként megfogalmazni, és
azon vagyok, hogy a legfontosabb ismeretek minden fogyasztó számra
hozzáférhetők legyenek.

 

Hányszor írt be a panaszkönyvbe mielőtt a
fogyasztóvédelemmel elkezdett foglalkozni? És azóta hányszor?

Nem volt jellemző, de az utóbbi időben kis összegű
megkárosítás esetén is – főleg a nehéz anyagi helyzetben lévők miatt –
végigállom a sort a vevőszolgálatnál.

 

Mi volt mostanában a legnehezebb tudatos vásárlói
döntése?

A karácsonyi ajándékozás.

 

Hogyan reklámozhatnak a bankok olyan reklámokat, amelyben
arra buzdítanak, hogy az ember mindent részletre vásároljon pl. számítógépet, s
hetente törlesszen? Hogy lehet az, hogy a bankok kérés nélkül,
jövedelemigazolás nélkül felemeli a hitelkártya összegét?

A karácsony előtti ellenőrzés-sorozatba idén először
kapcsolódott be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, többek között annak
érdekében, hogy a jogszerűség szempontjai alapján figyelje a hitelintézetek
hirdetési tevékenységét. A hatáskör tehát a PSZÁF-nál van, annyit azonban magam
is elmondhatok, hogy a társhatóság minden eszközt bevet annak érdekében, hogy a
hitelekkel kapcsolatos tudatosságot növelje, és a bankok együttműködését
elnyerje a felelőtlen hitelfelvételek visszaszorítása érdekén.

 

Miért nem tüntetik fel a pékárukon (kenyéren), a
cukrászsüteményeken az összetételükre vonatkozó információkat? Hiszen ezek is
olyan áruk, mint a többi boltban kapható élelmiszerek, csak nincsenek
becsomagolva.

Az egyszerű válasz: azért, mert a jogszabály nem teszi
kötelezővé. Tapasztalatból mondom ugyanakkor, hogy ezen a területen is nagy
különbségek vannak, hiszen az összetevők a tudatos vásárlás szempontjából
nagyon fontos információk, tehát alapvető versenyeszköz lehet, aminek jeleit
lehet tapasztalni.

 

Mit gondol a bojkottról a Főigazgató Úr? Hatásos eszköz
lehetne a tisztességtelenül viselkedő cégekkel szemben? Volt már rá példa, hogy
csatlakozott valamilyen bojkotthoz? Jelenleg bojkottál valamilyen terméket,
márkát, szolgáltatást? Miért?

A modern piacgazdaságban, a fogyasztás világában a fogyasztó
egyik legnagyobb „szabadsága” a választás lehetősége. Az óriási árukínálatban
nem egyszerű eligazodni, mint ahogy az sem könnyű, hogy jól megválasszuk
vásárlásunk helyszínét. Ha a vásárló valahol nem azt az elbánást tapasztalja,
mint amit megfelelőnek vél, ha úgy érzi, jogai csorbulnak, fontos, hogy
reklamáljon, hiszen a tudatos fogyasztók okos észrevételei hozzájárulhatnak
akár egy cég teljes üzletpolitikájának újragondolásához. Ha ez nem megy, a
fogyasztó „lábbal” szavaz, azaz nem megy újra abba az üzletbe, ahol nem látja
biztosítottnak a jogok érvényesülését.

A szervezett bojkottnak is meg lehet a maga szerepe a „civil
ellenállásban”. Ez esetben fontos, hogy az ilyen típusú akció valódi problémára
reagáljon, hiszen a szubjektív ítéleten nyugvó „büntetés” nem biztos, hogy
feltétlenül jogos szankció. Fontos tehát a szervezettség, és úgy vélem,
mindenképpen fontos egy bojkottot megelőzően a probléma tárgyalásos
rendezésének megkísérlése.

Magam is jártam már olyan üzletben, ahová nem mentem vissza
többet, és természetesen – fogyasztóként – én is találkoztam már olyan
termékkel, amit (vagy amihez hasonlót) biztosan nem veszek többet. A
fogyasztóvédelmi hatóság vezetőjeként azonban nincs lehetőségem ezeket
konkrétan nevesíteni, hiszen óhatatlanul hatósági álláspontként is olvashatók
az általam elmondottak. Inkább azt javasolom, hogy a hatósági
határozatok
at böngésszék a látogatók, amelyekből kiderül, kik azok, akiket
a felügyelőségek jogsértésekért szankcionáltak.

 

Van-e olyan cég, aminek a termékét/szolgáltatását Wittich
Úr azért nem vásárolja, mert a hatóság csúnya ügyet tárt ott fel? Ha van ilyen,
melyik ez a cég/termék, és mi volt az ügy?

Ilyet konkrétan nevesíteni nem tudok, de természetesen
eszembe sem jutna olyan árut vásárolni, amelyről a hatóság megállapította, hogy
a rendeltetésszerű használat is élet- vagy balesetveszélyt okoz. Erről bárki
tájékozódhat, hiszen honlapunkra valamennyi ilyen áruféleség felkerül (feltéve,
hogy nem-élelmiszer termékről van szó, hiszen az élelmiszerbiztonsági
ellenőrzések a mezgazdasági szakigazgatási hivatalok hatáskörében vannak). [Ld.
az NFH veszélyes termék-keresőjét
>>>
– a szerk.]

Mindenkinek javaslom a tájékozódást, hiszen a közzétett
adatokból az is kiderül például, hogy hol történt a mintavétel, tehát a tudatos
vásárló arról is felrajzolhat magának egy térképet, hogy hol nem érdemes
vásárolni.

Az már szinte közhely, hogy elektromos hálózatról
működtetett terméket utcai árusnál, piacon ne vásároljunk (és nem csak azért,
mert ezeken a helyeken egyébként is tilos az árusításuk), de sajnos még ma is
sokan gondolják, hogy a megspórolt forintok valódi megtakarítást jelentenek. Ha
viszont belegondolunk abba, hogy ha a termék elromlik, nem tudjuk jogainkat
érvényesíteni, sőt még balesetet is okozhatnak, beláthatjuk, hogy az olcsó
sokszor sokkal drágább lehet.

 

Milyen terméke(ke)t vásárol rendszeresen etikai
megfontolások miatt?

Vásárlásaim során terméktől függetlenül szeretem (szeretném)
tudni, hogy az előállítás teljes vertikumában tisztességes körülmények
valósultak meg. (Pl. biztos nem veszek olyan terméket, amelyről feltételezhető,
hogy az előállítás során gyermekmunkát alkalmaztak.)

 

Hol szokott élelmiszert vásárolni? Miért ott?

Általában a legközelebbi boltban, de hétvégén egy jó
kenyérért akár nagy távolságokat is megteszek.

 

Van-e étterem/kávézó, ahova fogyasztóvédelmi okok miatt
többé nem teszi be a lábát?

Passz.

 

Monda László: Körülbelül 3 hete él a DohanyzoBuszsoforok.hu
szájt, amit én készítettem. Több embertől kaptam pozitív visszajelzést ezzel
kapcsolatban, de egy jogi problémára nem tudom a megoldást. A törvények alapján
a dohányzó buszsofőröket meg kellene büntetni több tízezer forintra. Az
érdekelne, hogy ezt a büntetést hogyan lehet betartatni, ugyanis ennek híján a
közlekedési társaságok nem veszik kellően komolyan a dohányzási tilalmat, és
csak egy standard válaszlevelet küldenek, így érdemben nem változik a helyzet.

Az NFH hatásköre a dohánytermékek forgalmazására, valamint a
figyelmeztető feliratok meglétének ellenőrzésére terjed ki. A dohányzási
tilalmak és korlátozások betartatása az ÁNTSZ feladata, mindezzel együtt a
problémák jelzését a közlekedési társaságnak megfelelő indításnak érzem az Ön
által vázolt probléma megoldására.

 

Mit tesz azért, hogy csökkentse saját környezeti
lábnyomát?

Rendszeresen igénybe veszem a szelektív hulladékgyűjtőket,
de megnézem azt is, hogy például egy új mobiltelefonhoz használható-e a régi
töltő.

 

Autóval jár vagy BKV-val?

Is-is.

 

Ha egy dolgot beültethetne a vásárlók fejébe, mi lenne
az?

Ismerje jogait, és fogyasztói döntései során viseljen
felelősséget a környezetért, a jövő nemzedékéért.

 

Volt újévi fogadalma az NFH vezetőjeként?

Szeretnék mindent megtenni annak érdekében, hogy az idei év –
a korábban már szóba hozott – bizalom megteremtésének éve legyen.

 

Van-e a fogyasztóvédelmen túl olyan ügy, amit személyesen
fontosnak tart? Mit tesz érte?

Az értelmes párbeszédet, a megoldást célul tűző közös
gondolkodást az élet bármely területén.

 

Mit válaszol, amikor barátai, ismerősei egyéni
fogyasztóvédelmi problémáikkal (pl. levált cipőtalp) kapcsolatban kérik a
segítségét?

Igyekszem pontos tájékoztatást adni számukra, hogy az adott
esetben milyen jogaik, lehetőségeik vannak problémáik megoldására.

 

Kinek adná Az év legrosszabb vállalata címet? Miért? És
kinek adná Az év legjobb vállalata díjat? Miért?

Mint az előzőekből látható, erre a konkrét kérdésre nem
fogok válaszolni, de azt hiszem, hogy a fogyasztók tájékoztatásának fontos
része, hogy ne csak a rossz példákról, a botrányokról szerezzenek tudomást,
hanem a jó példák is nyilvánosságot kapjanak. Ez utóbbira azonban nem vevő a
média.

 

Mi a kedvenc hazai üdülő/pihenőhelye?

Tekintettel 35 éves kempinges múltamra, az ország legszebb
tájain lévő kempingek.

 

Mondjon egy jó viccet!

„Egy tudatos döntés”:

– Jean, hány fok van a szobában? – kérdezi a gróf az inast.

– 20 fok, uram.

– És hány fok van kint?

– 4 fok uram.

– Akkor nyissa ki az ablakot, és engedje be azt a négyet is!

 

A válaszokat köszönjük Wittich Tamásnak, a kérdéseket
kedves olvasóinknak, a „távinterjú” levezénylését és a Hatósággal való
kapcsolattartást pedig Újlaki-Vátz László újságírónak.

Néhány gyakorlatias, esetleg „lapzárta” után érkezett
kérdést a kérdezz! válaszolunk.
rovatban válaszol(t)unk meg.

Kép [cc] NFH

 

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

2022. február. 13-án tartottuk a Közösségi mezőgazdálkodás és ÖkoKörök családi napot, ahol közelebbről is megismerhették az érdeklődők a Tudatos Vásárlók munkáját. Ezen a napon a közösségi gazdaságok és az ÖkoKörök jutottak főszerephez: az izgalmas előadások és kerekasztal-beszélgetések mellett a vendégek személyesen is találkozhattak a gazdákkal, volt Magcsere, a legkisebbek pedig gyerekprogramok keretében játékosan tanulhattak a […]

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok