fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Aki válaszol: Süth Miklós országos főállatorvos

| Tudatos Vásárló

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Februárban Süth Miklóstól, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkárától, országos főállatorvostól kérdezhettetek. Íme a válaszok!




Vehetek-e marhát nagy áruházban? Honnan tudom, magyar-e?

Az érvényes Európai Uniós szabályozás (853/2004/EK
rendelet
) szerint az élelmiszeripari vállalkozóknak biztosítaniuk kell,
hogy az állati eredetű termékek ovális formájú azonosító jelöléssel
rendelkezzenek, amely tartalmazza azon ország teljes nevét vagy kétbetűs
ISO-kódját (pl. HU), illetve azon létesítmény engedélyezési számát, ahol a
terméket előállították, csomagolták, vagy tovább feldolgozták.

Ezen felül, az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004.
(II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet
értelmében az élelmiszer
jelölésén fel kell tüntetni az élelmiszer előállítójának vagy forgalmazójának
nevét vagy cégnevét és címét, illetve az élelmiszer eredetét vagy a származás
helyét, amennyiben megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott
élelmiszer tényleges származása vagy valódi eredete felől.

A magyar előállítók és forgalmazók egyre inkább felismerik a
fogyasztók hazai termékek iránti növekvő igényét, így számos esetben az áruk
csomagolásán a fentieken túl, külön is felhívják a figyelmet a termék
származására.

 

A hatósági élelmiszerlabor-hálózat erőteljes megritkításával
mennyire gyengült meg az ellenőrzési rendszer?

A hazai állategészségügyi és élelmiszer felügyeleti hatósági
rendszer közelmúltban történt átalakításával és egységesítésével az
élelmiszer-vizsgáló laboratóriumi tevékenység is jelentős átszervezésen ment
keresztül. A változtatások a rendszer hatékonyságát nem csökkentették. Az
ellenőrzések továbbra is szigorúan szabályozott Európai Uniós és hazai követelmények
alapján folynak.

 

Hogyan állunk a régi uniós országok mai, illetve korábbi
gyakorlatához képest az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések gyakoriságában?

Az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések gyakoriságát az
élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság kockázatbecsléssel határozza meg. Ebben a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal mint
tudományos szerv nyújt segítséget. Az ellenőrzések tervezése során figyelembe
vesszük a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az
állatok kíméletére vonatkozó szabályozást (882/2004/EK),
valamint az Európai Unió ellenőrző szervezete, az FVO (Food and Veterinary
Office) javaslatait. Így az ellenőrzések gyakorisága az európai gyakorlatnak
megfelelően kerül megtervezésre.

 

Rengeteg ellenőrzési eredmény nem kerül nyilvánosságra, vagy
konkrétumok helyett legfeljebb százalék-felsorolások általános – a fogyasztói
információkat valójában kilúgozó – formájában. Mi akadálya van internetes
közzétételüknek?

2008. szeptember 1-től elhárult minden jogi akadály az
ellenőrzési eredmények közzététele kapcsán. Ennek megfelelően minden olyan
eseményről értesülhet a fogyasztó a Földművelésügyi
és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjáról
(ahol jelenleg is több mint 60
ilyen bejegyzés található), illetve a sajtó útján, amikor emberi egészséget
potenciálisan veszélyeztető élelmiszer vagy hamisított élelmiszertermék kerül a
hatóság látóterébe. Nemzetközileg kiemelkedő módon a magyar szabályozás és
gyakorlat szerint nem csak az igazoltan egészségkárosító termékekről adunk
tájékoztatást a lakosságnak, hanem azokról is, amelyekről az ellenőrzések alapján
még csak vélelmezhető ez a hatás.

 

Miért nincs joga megtudni a vásárlónak, ki gyártotta a
kereskedelmi láncok úgynevezett saját márkás termékeit? Ma választhat a
kereskedő, hogy a saját vagy a gyártó nevét ráírja-e. Másik kérdésem hogyan
lehet az, hogy a Tescoban kapható, Lengyelországban (ez a csomagoláson
szerepel) gyártott termék csomagolásán 599 (Magyarország) számmal kezdődik a
vonalkód.

A nemzeti jelölési szabályok az Európai Unió jelölési
irányelveiből vezethetők le. Az unió szabályai jelenleg egyértelműek abban a
tekintetben, hogy a végső fogyasztónak szánt termékek jelölésén vagy a termék
előállítóját, vagy a forgalmazóját kell feltüntetni.

 

Ahogy általában a mikro- és kisvállalkozások nagyon fontos
szerepet töltenek be egy ország gazdasági életében, ugyanúgy nagyon nagy
jelentősége van a mezőgazdaságban a kis családi gazdaságoknak. Védelmük és
támogatásuk környezetvédelmi, társadalmi és kulturális szempontból is különösen
nagy jelentőségű, ezért nem szabad, hogy egy nem rájuk méretezett szabályozási
rezsim ellehetetlenítse munkájukat.

Ennek alapján a kérdéseim a következők:

a, Milyen módon veszi védelmébe és támogatja a jelenlegi
szabályozás a kis családi gazdaságokat? Néha ugyanis inkább úgy látszik, hogy a
nem rájuk méretezett szabályozási rezsim ellehetetleníti munkájukat.

b, Nem gondolják, hogy például a higiéniára vonatkozó nagyon
szigorú előírások, amelyek bár szükségesek a nagy cégeknél, túlzóak, és kis
méretekben gyakran értelmetlenek is, lehetetlenné téve ezzel a kisgazdaságok
működését és/vagy azt, hogy közvetlenül is kiszolgálhassanak végső
fogyasztókat?

c, Várható ezen a téren bármilyen, kistermelőket támogató
változás? Várható, hogy a kistermelőket érintő szabályok nagymértékben
egyszerűsítődnek, és átvételre kerülnek az európai gyakorlat legélenjáróbb
megoldásai?

Az Európai Unió élelmiszerhigiéniára vonatkozó jogszabályai
lehetőséget biztosítanak a tagállamok számára, hogy bizonyos kérdéseket nemzeti
jogkörben szabályozzanak. A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és
-értékesítés feltételeiről szóló 14/2006.
(II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelet
célja, hogy kifejezetten a
helyi igényeket ellátó termeléshez biztosítson olyan feltételeket, amelyek
enyhébbek ugyan a „nagyiparra” vonatkozó követelményeknél, de nem
veszélyeztetik az élelmiszer-biztonságot. Ezek betartásával a kistermelők igen
széles körben (akár az egész országra kiterjedően) árusíthatják termékeiket a
végső fogyasztók részére.

Minisztériumunk egyik fő feladata az illetékességi körébe
tartozó jogszabályok szakmai szempontok alapján történő folyamatos
felülvizsgálása. A hatósági ellenőrzések eredményei, tudományos ismeretek,
valamint a termelői, fogyasztói visszajelzések alapján az érvényes jogszabályok
esetenként módosításra kerülnek. Így örömmel veszünk minden olyan
visszajelzést, amely olyan konkrét problémára mutat rá, amelynek megoldásával
könnyíteni lehet a hazai kistermelők érvényesülését.

A kistermelők érvényesülését elősegítő támogatási
rendszereket illetően bővebb felvilágosítást az FVM Agrár-vidékfejlesztési
Főosztálya tud adni.

 

Van-e arra szabályozás Magyarországon, hogy fel kell
tüntetni a zöldségek-gyümölcsök származási országát? Ha igen, ez hogyan kérhető
számon az árusítóktól?

Van rá szabályozás és nem csak Magyarországon, hanem az
Európai Unióban egységesen. A vonatkozó nemzetközi szabványokat sok ország már
a múlt század első felétől alkalmazza. A szabványok alá tartozó termékek
származási országának feltűntetése kötelező. Azt a tagállamok ellenőrzik.

Magyarországon a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
zöldség-gyümölcs minőségellenőrei végzik az ellenőrzést. Július 1-jétől az EU
zöldség-gyümölcs reformja kapcsán a jelenleginél még több termékre kiterjed az
ellenőrzés.

 

A magyar termékeket csak HACCP módszer betartása mellett
lehet előállítani. A multi áruházakban árusított termékekről semmit nem tudunk.
A hatóságok miért nem követelik meg a feltüntetést?

A HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer működtetését Európai
Uniós jogszabály írja elő (852/2004/EK
5. cikk
), ebből következően minden európai unióban előállított élelmiszer
gyártása során ki kell építeni, és működtetni kell ezt a rendszert. A HACCP
rendszer alkalmazásának feltüntetése az élelmiszerek jelölésében nem indokolt,
hiszen minden élelmiszervállalkozás számára ez kötelező.

 

Miért ízletesebb a falusi csirke, mint a gyári? Miért
sárgább a tojásuk a falusi csirkéknek?

A hús ízét illetve a tojás színét nagymértékben befolyásolja
például az állatok által elfogyasztott takarmány. A sok kukoricához, valamint a
háztáji gazdaságokban elérhető egyéb, tápanyagdús forrásokhoz hozzájutó csirkék
tojásai jellemzően sárgább színűek az egyéb módon takarmányozott állatokéinál.
Egyes kutatások szerint a tartási mód is hatással lehet a hús ízletességére.
Mindkét tulajdonság leginkább minőségi jellemző, amely az adott élelmiszer
biztonságosságával általában nincs összefüggésben.

 

Kisgyerekes anyaként az lenne a kérdésem, hogy a piacon,
termelőtől frissen vásárolt zöldségekből otthon készített étel vagy a készen
kapható bébiétel az egészségesebb? Melyik a biztonságosabb a kisfiam egészsége
szempontjából?

Az élelmiszer előállítónál gyártott termékek alapanyagai
felhasználás előtt számos vizsgálaton esnek keresztül, a beszállítók szinte
kizárólag ökológiai termelésből származó alapanyagokat (növényi és állati
termékek) szállítanak a gyártók részére, így javasolható, hogy ezeket a
termékeket részesítse előnyben a kismama a vásárláskor.

 

Melyik vizet ajánlja inkább fogyasztásra: a csapvizet vagy a
palackozott ásványvizet?

Mindkettő ajánlható, ha betegség, vagy anyagcserezavar miatt
valamely ásványi anyaggal szemben nincs ellenjavallat. Fogyasztáskor célszerű
figyelembe venni az ásványvizekkel történő egyes ásványi anyagok (pl. fluor) és
más módon (pl. tabletta formájában) a szervezetbe bevitt ilyen anyagok együttes
mennyiségét. Olyan területeken, ahol a vezetékes ivóvíz minősége nem elégíti ki
a rá vonatkozó előírásokat (vas, mangán, arzén, nitrát tekintetében),
mindenképpen a palackozott ásványvíz, forrásvíz fogyasztása javasolt.

 

Hogyan tudom megállapítani egy zöldségről, hogy bio-e vagy
sem?

Az EU alapvetően a Tanács 834//2007. EK
rendeletében
szabályozza jelenleg az ökológiai gazdálkodást és az így
előállított termékek jelölését. A rendelet szerint csak az a termék jelölhető
ökológiai (vagy biológiai máshol organikus) kifejezéssel, amit a rendelet
szerint állítottak elő, és egy jóváhagyott ellenőrző-tanúsító szervezethez
bejelentkezve végzik ezt a tevékenységet, amit a szervezet tanúsít. Ha valaki
nem bioterméket biotermékként jelöl, az ellen megtévesztő jelölés miatt a
hatóság eljárhat. Tehát, éppen úgy, mint sok más információ esetében is, a
jelölésből tudhatja meg, ha a zöldség bio.

 

Ki állítja ki a származást igazoló papírokat a piacon lévő
húsokra ?

A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és
-értékesítés feltételeiről szóló 14/2006.
(II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelet
7.§ (1) bekezdése alapján „A
kistermelő gazdaságában levágott baromfi és nyúlféle húsvizsgálatát a jogosult
állatorvos a levágás helyén elvégzi, és a húst húsbélyegzővel lepecsételi. A
vizsgálat után a jogosult állatorvos a 3. számú melléklet szerinti
hússzállítási igazolást állítja ki, amely alapján a baromfi és nyúlféle húsa
forgalomba hozható.” Egyéb állatfajból származó friss húst kistermelő nem
értékesíthet.

A fentieken felül mind a baromfi- és nyúlhús, mind pedig az
egyéb állatok húsából készült húskészítmények esetében az értékesítés helyén a
kistermelő nevét, címét vagy gazdaságának címét, a termék nevét, a
fogyaszthatósági időtartamot és a tárolási hőmérsékletet jól látható módon fel
kell tüntetni.

A kistermelőnek nyilvántartást kell továbbá vezetnie az
általa előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az
értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A
nyilvántartást vagy annak másolatát a kistermelőnek az árusítás helyén kell
tartani. A kistermelő köteles a nyilvántartást, valamint a húsvizsgálatot
igazoló hússzállítási igazolásokat 2 évig megőrizni.

 

Kell-e félni a génmódosított növényektől? Honnan tudom, hogy
génmódosított?

A genetikailag módosított növényeken, azok termésein, ehető
részein nem lehet látni, hogy azok genetikai módosítást tartalmaznak. Ez csak
bonyolult laboratóriumi vizsgálatokkal deríthető fel. Az
élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság monitoring program alapján végzi az
élelmiszerlánc ilyen irányú vizsgálatát.

 

Szívesen vásárolok őstermelőktől a piacon, de sokszor
bizonytalan vagyok, hogy nem tartalmaznak-e egészségre káros vegyszereket a
kiskertben termesztett növények. Hogyan győződhetek meg erről? Ellenőrzi őket
valaki? Kérjek tőlük tanúsítványt?

A vevő választhat, hol vásárol. A piacon őstermelőktől
vásárlás általában egy közvetlenebb kapcsolat alapján kialakult bizalom
eredménye. Ha ilyen nem alakult ki, vásárolhat máshol is. Élelmiszerbiztonsági
szempontból természetesen minden terméknek megfelelőnek kell lenni, ezért az
ellenőrzés az őstermelőkre is kiterjed. Külön tanúsítvány ezekre nem
vonatkozik.

 

 

Kistermelői nyilvántartásba vételről azt írja a rendelet,
hogy a kis mennyiségű nem állati alaptermék termelés esetén nem kell
bejelenteni az állomásnak (5§(1)). Igaz ez? Igaz, hogy csak állati eredetű termék-előállítás,
-feldolgozás esetén kell hatóságnak helyszínre jönni az engedélyhez, de pl. egy
lekvárfőző kistermelő a bejelentés, befizetés után végezheti tevékenységét
hatósági engedélyeztetés procedúra nélkül is? Jó lenne. (5§ (3))

A 14/2006
(II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelet
alapján a kistermelőnek az
alábbi tevékenységek megkezdését, azok lényeges megváltozását, szüneteltetését
és megszűnését kell bejelentenie: általa megtermelt állati eredetű alaptermékkel közvetlenül a
végső fogyasztó, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység
ellátása, általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel
közvetlenül a végső fogyasztó ellátása, tulajdonában lévő, gazdaságában nevelt és ott levágott
baromfi és nyúlfélék húsával közvetlenül a végső fogyasztó, illetve helyi
kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység ellátása, a halászatról és a horgászatról szóló törvény alapján
halászatra jogosító okmányok birtokában a halászati vízterületen általa
kifogott hallal közvetlenül a végső fogyasztó, illetve a helyi kiskereskedelmi
vagy vendéglátó egység ellátása.

 

Nem állati eredetű alaptermék termelését tehát nem kell
bejelenteni.

A nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló, hatósági
állatorvos által végzett helyszíni szemlére csak állati eredetű termékek
termelése, feldolgozása és értékesítése esetén van szükség. Lekvárfőző
tevékenység bejelentését követően tehát valóban nincs szükség ilyen szemlére a
tevékenység megkezdéséhez.

 

A Hajnaltáj című műsorban azt mondta, hogy Magyarországon a
kistermelői rendelet szerint a védőtávolság az állattartó telep, értékesítő és
feldolgozó között lehet akár 0 m-is, tehát pl. egy épületen belül, mint más
EU-s országban. Az OTÉK-re hivatkozó önkormányzati Építési Szabályok ezt sorra
tiltják. Az OÉSZ pedig már nincs hatályban. Nem sikerült ráakadnom, hogy a
hatóságok, illetve az önkormányzatok mire alapozzák Magyarországon ezt a
tiltást.

Sem a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és
-értékesítés feltételeiről szóló 14/2006.
(II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelet
, sem pedig az Állategészségügyi
szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet nem ír elő
védőtávolságot állattartó telep, értékesítő és feldolgozó között.

A 41/1997 rendelet 1. § (1) bekezdése szerint azonban „Állatokat
tartani – amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik – csak az
Országos Építésügyi Szabályzat (a továbbiakban: OÉSZ) által előírtaknak
megfelelő helyen és építményben, valamint a külön jogszabályban foglaltak
szerint szabad.” Az OÉSZ-t az országos településrendezési és építési
követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet helyezte hatályon
kívül.

Az önkormányzatok önállóan szabályozhatják ezt a kérdést,
így az erre vonatkozó követelmények akár településenként is eltérőek lehetnek.

 

A válaszokat köszönjük Süth Miklósnak, a kérdéseket kedves Olvasóinknak,
a „távinterjú” levezénylését és a Hatósággal való kapcsolattartást pedig
Újlaki-Vátz László újságírónak.

 

Kép [cc] fvm.hu

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Greenwashing? Erre figyelj a boltokban!

Greenwashing? Erre figyelj a boltokban!

Ne dőlj be a zöldre festési praktikáknak és a hangzatos marketing szövegeknek! Összegyűjtöttünk néhány tipikus ál-zöld állítást, amik mögött a leggyakrabban nem áll valós fenntarthatósági törekvés. Pörgesd végig, kerüld el őket Te is. Nem igazán tiszta számodra, mit tekinthetünk zöldre festésnek? Itt leírtuk, mi az a greenwashing, a zöldre festés, és mi a baj vele?, itt […]

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok