fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Aki válaszol: a zöldséges

| Tudatos Vásárló

Szeptember-októberben Szabó Zoltán feldebrői őstermelőtől, mezőgazdasági mérnöktől kérdezhettetek. Íme a válaszok.

Milyen külföldről érkező gyümölcsöket kezelnek vegyszerekkel? Milyen vegyszereket használnak, s ezeknek milyen szerepük van?

A gyümölcsök, zöldségek szennyezettségéről korábbi cikkünkben is olvashatsz >>> Belereszelhetjük-e a citrusok héját a süteménybe? A választ megtalálod itt >>>

Állítólag a citrusfélék a legszennyezettebbek, leginkább rovar- és gombaölő szerek maradványai találhatók meg rajtuk. Az állati kártevők és a növényi kórokozók ellen védekeznek ezekkel a kemikáliákkal.

Egyetlen dolgot viszont mindig szem előtt kell tartanunk: a magyar szermaradvány határértékek lényegesebben szigorúbbak, mint az európai átlag. Úgy is fogalmazhatnánk, a hazánkban termelt zöldségek, gyümölcsök kevesebb növényvédőszer-maradványt tartalmaznak, mint a külföldiek.

Bíznunk kellene a hazai gyümölcsökben még akkor is, ha egy picit drágábbak, mint a külföldi társaik. Igaz, nálunk még nem találkoztam narancsültetvénnyel, viszont kivivel már próbálkoznak délnyugat Magyarországon.:) [Ha hazai termesztésű, idénynövényeket választanál, hasznos segítséget ad az Idénynövény naptár >>>]

 

Milyen módszerrel tudnak ilyen sok paradicsomot termeszteni Hollandiában?

Hidro- vagy hosszúkultúrának hívják, ami azt jelenti, hogy a növény bekerül a növényházba februárban vagy esetleg júliusban, és kikerül onnan novemberben vagy májusban. Ezalatt az idő alatt a növény folyamatos tápoldatozás mellett elérheti a 4-6 méter hosszúságot vagy esetleg még többet is.

Ezt a technológiát idehaza is alkalmazzák, de Hollandiában mások a klimatikus viszonyok. Magyarországra azonban nem kizárólag Hollandiából érkezik import paradicsom. Törökországból ősszel és télen, Lengyelországból nyáron, Spanyolországból télen és tavasszal hoznak be paradicsomot. Mivel a törököknél és a spanyoloknál kedvezőbbek a fény- és a hőmérsékleti viszonyok, könnyebben megtermelik ezt a zöldségfélét.

Dióhéjban a termesztéstechnológiákról: beszélhetünk talajos módszerről, ahol közvetlenül a termőföldbe ültetnek, talajnélküli kőgyapotos technológiáról, amikor teljesen steril kőzetgyapotba telepítenek. A harmadik típus a vödrös kókuszrostos, tőzeges, amikor egyszerűen vödrökbe palántáznak, és így vezetik föl a folyton növő paradicsom növényt egy zsineg segítségével 2,5-3 méter magasra.

Ránézésre hogyan tudom megállapítani, hogy belülről is olyan “szép”-e a gyümölcs, mint kívülről? Példa: a mosolygós őszibarack és alma belülről 1/3 részben barna, ehetetlen.

Arra, hogy külsőleg hogyan észrevehető, sajnos nem tudok válaszolni.

Annyi bizonyos, hogy a gyümölcshús magház körüli barnulásának számos oka lehet. Ezek közül kettőt szeretnék kiemelni. Az első lehetőség a helytelen tárolás a túl meleg, nem jól szellőző helyiségben. Valószínűleg ez történt az Ön által vásárolt gyümölcsökkel is. A gyümölcsök leszüretelésük után ugyanis tovább “élnek”. Némelyeknél elindul egy utóérési folyamat, aminek az oxidáció, egyféle bomlás az oka, ennek eleinte sajnos nincsenek külső jelei.

A második ok inkább termesztéstechnológiai probléma, a kalcium hiánya. Az almánál fordul elő, és befolyásolja az eltarthatóságot. Említenék még egy harmadik lehetőséget. Ha kukacos a gyümölcs, akkor is barna lehet a magház körül, de ez biztosan együtt jár külsérelmi nyomokkal, például egy apró pici bemeneti nyílással. Sajnos csak annyit tudok javasolni, hogy alaposan vizsgálja meg a gyümölcsöt vásárlás előtt.

Bár kérdésem nem konkrétan a zöldségekhez kapcsolódik, őstermelőként talán tudsz tanácsot adni a következőben. Kiskertemben ribizlit nevelek. Van, aki úgy tartja, hogy a fekete ribizli bokrok között elegendő a füvet lekaszálni, nem szükséges kapálni. Mi a helyes talajművelés?

Az a kérdés, hogy ez a ribizli törzses fácska vagy bokor? Bár mindkét technológiánál azt gondolom, érdemes a talajt gyommentesen tartani a megfelelő tápanyag-feltáródás érdekében. Mivel a ribiszke részben sekélyen gyökeresedik, szereti a laza, jó vízáteresztő talajokat. Nagy a vízigénye (leginkább a termésérés időszakáig).

Ha törzses fácskáról van szó, valamivel egyszerűbb a dolgunk, mivel a sor- és sorközművelés könnyebben kivitelezhető akár mechanikailag (kézi vagy gépi kapálás), akár kémiai úton valamilyen gyomirtó szer segítségével (glifozát hatóanyagcsoport).

A bokros ribiszke már körülményesebb egy picit. A ribiszkebokor cserjetörzset nevel, ahonnan évről évre megújul. Gyakori hiba a művelésénél, hogy ezt kitakarják, kibontják, így az a növény nem tud évről évre új hajtásokat hozni. Miért is fontos ez? A ribiszke termése legjavát a 2-4 éves vesszein hozza, ha nem tudjuk megfiatalítani, akkor fokozatos terméscsökkenésre kell számítanunk, a bokrunk pedig elöregszik. Ezért fontos a cserjetörzs folyamatos takarása friss földdel. Ezt a takarást gyepborítottságnál nehezen tudnánk megoldani, ezért érdemes tisztán tartani a ribiszkésünket.

Milyen környezetbarát és olcsó talajfertőtlenítési módszert javasol kiskertekbe?

A kérdés nagyon jó. Mivel a kémiai talajfertőtlenítő szerek nagy részét kivonták a forgalomból, nem is nagyon marad más választásunk, mint a vegyszermentes megoldás. Létezik olyan rovarpatogén fonálféreg készítmény, amelyet a talajba bejuttatva védekezni tudunk az állati kártevők lárvái (pajorok) ellen. Hasonló készítmény létezik talajlakó gombakórokozók ellen is. Ezek közül én csak az egyiket próbáltam (a talajlakó gomba ellenit), ez hatásosnak bizonyult, de csak szakszerűen alkalmazva és a területre többször is kijutatva.

Van még egy módszer: tiszta fahamut szétterítve a kiskertben el tudjuk űzni a férgeket. Ezzel jómagam még nem próbálkoztam, így nincsenek gyakorlati tapasztalataim. A tiszta fahamu kevesebb, mint 10%-ban tartalmaz káliumot, körülbelül 1-2%-ban foszfort, és igen kis mennyiségben mikroelemeket, vasat, mangánt, bórt, rezet és cinket. A fahamuban a legnagyobb mennyiségben kalcium-karbonát található, ami a savanyú talajok kémhatásának növelésére (mészpótlására) alkalmas. Az adagolásánál tehát figyelembe kell venni a talaj lúgosító hatását, és csak módjával kell használni, az ajánlott mennyiség: 5-10 dkg/m2.

Kertünk területe kicsi, állandó helyhiánnyal küzdünk. Az a terület, ami egyik évben virágoskert, a következőben már veteményes. Van olyan virág, ami után következő évben már nem javasolja zöldségféle ültetését, vagy nyugodtan váltakozhat a zöldség és a virág egy területen?

Természetesen váltakozhat, csak ősszel legyen meg a megfelelő tápanyag-utánpótlás, ami történhet szerves trágyával, vagy kerti zöldhulladékból készített komposzttal. Itt szeretném megjegyezni, hogy a büdöske kifejezetten hasznos virág, mivel a gyökérnedvei elüldözik a fonálférgeket.

Könnyű, homokos talajú kertünkben szeretnénk valamilyen termésnövelési módszert kipróbálni. Ön a szerves trágyázás és a műtrágyázás közül melyiket javasolná?

Mivel a homoktalajokból mosódik ki a legkönnyebben a tápanyag, természetesen a szerves trágyát és a műtrágyát is, bár lehet, hogy ezért most sokan megköveznek. A műtrágyákban döntő többségében csak makroelemek vannak, azaz nitrogén, foszfor, kálium. A szerves trágyában leginkább kálium és foszfor van, mint makroelem és ezek mellet rengeteg mikroelem megtalálható.

A növénynek makro- és mikroelemekre is szüksége van. Tápanyag-utánpótlásban mindig a Liebig-féle minimum elvet, azaz a dézsa törvényt kell szem előtt tartani, amely szerint a növények növekedését mindig az igényekhez képest legkisebb mennyiségben jelenlevő tápanyag korlátozza. A növényt úgy kell elképzelni, mint egy vízzel teli dézsa, amiben a termés mennyisége a víz, a dézsa dongái, pedig a tápelemek (N, P, K, Mg, Zn, Fe, stb.). Hiába hosszabbítom meg a dézsa 3 dongáját (N, P, K, műtrágya) attól nem lesz a dézsában több víz.

Ezért javaslom a szerves- és a műtrágyát vegyesen, de ez alól is vannak kivételek. A gyökérzöldségek kifejezetten nem szeretik a frissen szerves trágyázott talajt. A kiskertben, ahová a sárgarépa, petrezselyem, paszternák kerülnek, kerüljük a szervestrágyázást.

Milyen vetésforgót javasol gyökérzöldségeknek? Hány éven keresztül tehetem ugyanabba a “földbe” a répát, a petrezselymet, a retket stb.?

A petrezselyem és a sárgarépa nem tűri a közvetlen szervestrágyázást. Tehát mindenféleképp olyan vetésforgóba kellene beilleszteni a kiskertben, ahol az előző évben nem szerves-trágyáztunk.

Érdemes hároméves forgót alkalmazni. Az első évben a szervestrágyázás után magas tápanyagigényű növényeket, például a burgonyaféléket (paradicsom, paprika, padlizsán stb.), a káposztaféléket, kabakosokat (uborka, cukkíni, tök, dinnye) ültetünk, a második évben közepes tápanyag igényű növényeket termesztünk, vagyis gyökérzöldségeket, salátaféléket, retket. A harmadik évben következhetnek a hüvelyesek és a fűszernövények.

Kétéves forgóban is működhet a dolog. Ajánlatos a sárgarépa szomszédságába hagymát vetni vagy dugdosni, mert megvédi a répát a répalégy nyüvétől (nem lesz kukacos), és ez visszafelé is igaz, a hagyma és a répa „szeretik egymást”.

Nagyon kötött agyagos a talaj kertünkben. Milyen egyszerű, laikus számára kivitelezhető módszert javasol a talaj lazítására?

A kötött talajokat szalma talajba történő forgatásával lehet lazítani. A talajmunkát természetesen géppel (ekével) vagy kézzel (ásóval) kell elvégezni. A szalmát helyettesítheti kerti zöldhulladékból készített komposzt. Minden évben érdemes ezt a munkafolyamatot elvégezni, mivel ez egyúttal a tápanyag-utánpótlás is. Első évben természetesen nem kell „csodát várni”, de évek folyamán jól lazítható ezzel az eljárással a talaj.

 

A kérdéseket köszönjük olvasóinknak, a válaszokat Szabó Zoltánnak, az interjú lebonyolítását Jurecska Laurának.

Kép [cc] rog

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok