A Bizottság megbízásából széles körű próbavásárlási tesztet
végeztek, amely során a vásárlók EU-szerte egy 100 népszerű termékből álló
lista elemeit – fényképezőgépeket, CD-ket, könyveket, ruhákat stb. – próbálták
megvásárolni külföldi szolgáltatóktól. Összesen több mint 11 000
próbarendelésre került sor. A kutatás azt állapította meg, hogy a fogyasztók a
határokon átnyúló tranzakciók 60%-át nem tudták befejezni, mert a kereskedő nem
vállalta az áru kiszállítását a vásárló lakóhelye szerinti országba, vagy nem
kínált fel a határokon keresztül is használható, megfelelő fizetési módot. 

A külföldi internetes vásárlás sikerére azonban kettő
kivételével az összes országban 50%-nál kisebb volt az esély. Pedig a polgárok
számára egyértelmű lenne a haszon: a tagállamok több mint felében a termékek
legalább 50%-át 10%-kal olcsóbban lehetett megtalálni egy külföldi weboldalon
(szállítási költséggel együtt). A keresett termékek 50%-át pedig nem lehetett
belföldi weboldalon megtalálni; ezek kizárólag valamelyik másik tagállamban
voltak elérhetőek.

Az e-kereskedelmi piac

Az európai e-kereskedelem értékét 2006-ban 106 milliárd
euróra becsülték. A leggyorsabban növekvő kiskereskedelmi csatorna az internet:
2008-ban az EU kiskereskedőinek 51%-a értékesített online módon.

Az e-kereskedelem akadályainak következtében azonban egyre
szélesedik a belföldi és a határokon átívelő e-kereskedelem közötti szakadék . Miközben
2006 és 2008 között az interneten vásárló európai fogyasztók aránya 27%-ról
33%-ra nőtt, addig az interneten külföldről vásárlóké stagnált (6%, illetve 7%
volt). A kereskedőknek pedig csupán 21%-a értékesít a határokon túlra.

Holott a lehetőség adott. Az EU-ban a fogyasztók harmada
megfontolná az online vásárlást egy másik EU-országból, ha a termék olcsóbb
vagy jobb lenne, egyharmaduk pedig akár idegen nyelven is hajlandó lenne
vásárolni. A kereskedők 59%-a készen áll arra, hogy több nyelven is
kereskedjen.

Az e-kereskedelem akadályai

A Bizottság közleménye a határokon átívelő online
kereskedelem akadályainak kiküszöbölését célzó stratégiára tesz javaslatot. A
prioritást élvező intézkedési területek között szerepelnek a következők:

Egyszerű, egységes jogrendszer létrehozása az EU fogyasztói
számára. A fogyasztók jogairól szóló irányelvtervezet a jelenlegi zavaros
jogszabálykavalkádot egyetlen, egyszerű jogszabályrendszerrel kívánja
felváltani, amely az EU-ban mindenütt azonos védelmet kínálna a fogyasztóknak,
eközben pedig csökkentené a kiskereskedők megfelelési költségeit, illetve
világos jogi környezetet biztosítana számukra.

A határokon átnyúló végrehajtás javítása. Továbbra is
szükség van a fogyasztói jogszabályok betartatására irányuló összehangolt
európai akciókra (mint például az „internetes söprögetésekre”, sweep), hogy
vissza lehessen szorítani az illegális gyakorlatot, és erősíteni lehessen a
határokon átívelő vásárlásba vetett fogyasztói bizalmat.

A határokon átnyúló kiskereskedelmi szabályok egyszerűsítése
, pl. az áfa, az újrahasznosítási díjak és a szerzői jogdíjak vonatkozásában. Jelenleg
a kiskereskedőknek számos adóhatósággal kell kapcsolatban állniuk, az
elektronikus hulladék újrafelhasználásával kapcsolatban különféle nemzeti
szabályoknak kell megfelelniük, szerzői jogdíjat pedig ugyanazon termékre akár
több országban is fizetniük kell. A Bizottság javaslatai az első két problémára
irányulnak, azonban a jogdíjakra is rövidesen gyakorlati megoldást kell
találni.

Forrás: Európai
Bizottság

Kép [cc] upyd