E 461 – Metil-cellulóz
Leírás A kémiailag a cellulózéterekhez tartozó metil-cellulóz a cellulóz (E 460) származéka. A cellulózzal ellentétben vízben jól oldódik. A folyadékoknak sűrű állományt kölcsönöz, melegítéskor erős zselét képez. Előállítás A metil-cellulózt kémiai reakcióval természetes cellulózból (E 460) nyerik. Genetikailag módosított anyagok alkalmazása lehetséges. Használat A metil-cellulóz az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezett. Ez alól […]
E 440 – Pektin
Leírás A pektin (E 440 i) a szárazföldi növények sejtfalának egyik fontos tartóeleme. Élelmiszeradalékként elsősorban azt a tulajdonságát használják, hogy a folyadékokat zselészerűvé tudja változtatni. Hosszú szénhidrátláncához, amely főként galakturonsav-egységekből áll, különböző helyeken észterkötéssel metanol kapcsolódik. A kapcsolódó metanolmolekulák számától függően megkülönböztetik az alacsony illetve a magas észterezettségű pektint. Ha a pektin további nitrogéncsoportokat (amidcsoportokat) tartalmaz, amidált […]
E 415 – Xantán
Leírás A baktériumok által termelt xantán hosszú, elágazó láncú szénhidrátból áll, amely egyszerű cukrok sajátos összekapcsolódásából épül fel. Vízben, savas és bázikus közegben is jól oldódik, és a folyadékokból hatalmas duzzadó- és folyadékkötő képességének köszönhetően zselészerű masszát képes létrehozni. Mechanikai erő, például keverés illetve rázás hatására ezek az anyagok átmenetileg elveszítik viszkozitásukat. A xantánnal sűrített […]
E 416 – Karayagumi
Egyéb elnevezések karagumi Leírás A karayagumi az Indiában honos Sterculia növényi nedve. Hosszú, elágazó láncú szénhidrátokból áll, amelyek két egyszerű cukor és organikus savak sajátos összekapcsolódásából állnak. A karayagumit gyakran alkalmazzák a drága tragant (E 413) helyett. Kitűnő duzzadóképességének köszönhetően a traganthoz hasonlóan a karayagumi is sűrű masszává alakítja a folyadékokat; a karayagumi azonban savakkal szemben […]
E 418 – Gellángumi
Leírás A gellángumi nagyon hosszú láncú szénhidrát, amelyet különböző, jellegzetesen négyes csoportokban kötődő egyszerű cukrok alkotnak. A természetben a Pseudomonas elodea baktériumfajtában fordul elő. A gellángumi a folyadékokat már kis mennyiségben is kemény, tiszta zselévé köti, amely a savtartalom és a hőmérséklet változásakor is stabil marad. A zselatin és a gumiarábikum (E 414) erősítik ezt a […]
E 425 – Konjak
Egyéb elnevezések konjakgumi (E 425 i), konjak-glükomannán (E 425 ii) Leírás A hosszú szénhidrátláncból álló konjak az Ázsiában honos ördögnyelv (Amorphophallus konjac) gyökeréből származik, és a Távol-Keleten már évszázadok óta használják élelmiszerekben. Glükózból és mannózból épül fel, jellegzetes módon. Vízben lassan duzzad, és nagyon kemény zseléket képez, amelyek igen magas nyomás- és szakítószilárdsággal rendelkeznek. A konjak […]
E 412 – Guármagliszt
Egyéb elnevezések guár, guárliszt Leírás A guárnövény magjának endospermiumnak nevezett része főképp hosszú szénláncú szénhidrátokat tartalmaz, amelyek jellegzetes módon mannózból és galaktózból állnak. Ennek a résznek az őrleménye a guármagliszt. Hosszú láncú szénhidrogénjei nagyon nagy mennyiségű vizet tudnak felvenni; már kis mennyiség elegendő a folyadékok besűrítéséhez. Más anyagokkal együtt a guármagliszt alkalmas gélek kialakítására is. […]
E 413 – Tragantmézga
Leírás A tragant növényi nedv, az Ázsiában honos Astragalus nemzetségbe tartozó cserjék ágaiból és törzséből származik. A nedv két igen komplex szénhidrátot tartalmaz, amelyek hatalmas vízkötő képességgel rendelkeznek. A tragant már igen csekély mennyiségben sűrűvé teszi a folyadékokat. Ez a viszkozitás erős savak és hő hatására is stabil marad. A tragantot mindenekelőtt savanyú élelmiszerekhez használják, […]
E 406 – Agar-agar
Egyéb elnevezések agar Leírás Az agar-agar hosszúláncú szénhidrát, bizonyos vörösalga-fajok sejtfalának alkotóeleme. Már alacsony adagolás mellett is erős gélt képez, amely melegítés során is stabil marad. Az agar-agart gyakran más zselésítőkkel kombinálva használják. Előállítás Az agar-agart forró víz segítségével különféle vörösalga-fajokból nyerik. Használat Az agar-agar az élelmiszerekben általánosan engedélyezett. Kivételt csupán a kezeletlen élelmiszerek, valamint […]
E 407 – Karragén
Leírás A karragén azoknak a hosszú szénláncú szénhidrogéneknek (poliszacharidok) az összefoglaló neve, amelyek különféle vörösalga-fajok sejtjeiből származnak. Karragénként az élelmiszerekben csak meghatározott, nagymolekulájú karragének keverékei engedélyezettek. Az élelmiszerek összetételétől függően a karragének stabil gélek vagy sűrű folyadékok előállítására is alkalmasak. Gyakran más növényi sűrítőanyagokkal összekeverve alkalmazzák. Előállítás A karragént forró víz segítségével különféle vörösalgákból nyerik. Használat […]