E 901 – Méhviasz
Leírás A méhek egy, főként zsírsavészterekből álló anyagot választanak ki, ez, az úgynevezett méhviasz a lép építőanyaga. Ez a fehér-sárga viasz nagyon értékes, ezért gyakran más viaszokkal keverik. A szervezet nem tudja felvenni. Bevonóanyagként felületi kezeléssel gátolja pl. a gyümölcsök nedvességvesztését a héjon keresztül. Amelyik gyümölcs ilyen kezelésben részesül, azt „viaszozott” figyelmeztetéssel kell ellátni. Előállítás […]
E 1200 – Polidextróz
Leírás A polidextróz glükózból, szorbitból (E 420) és citromsavból (E 330) álló szintetikus vegyület. Alig édes ízű kristályai a cukorhoz hasonlóan viselkednek, a szervezetben azonban az inzulintól függetlenül hasznosulnak és grammonként csupán 1 – 2 kcal energiát tartalmaznak. Az élelmiszeriparban a polidextrózt töltőanyagként arra használják, hogy az élelmiszereknek alacsony energiatartalom mellett tartást és szerkezetet adjanak. […]
E 1404 – Oxidált keményítő
Leírás Az oxidált keményítő a keményítő kémiai változata. A természetes keményítővel ellentétben az oxidált keményítő már alacsony hőmérsékleten megköti a vizet, és sűrű masszát képez (csirizesítés). Kálciumionokkal szemben érzékeny, ezért tejkészítményeknél az oxidált keményítő nem alkalmazható. Az oxidált keményítő a keverékek komponenseit stabil, egyenletes eloszlásban tartja, és a már megkötött vizet csak nehezen engedi ki. […]
E 551 – Szilícium-dioxid
Egyéb elnevezések kovasav Leírás A szilícium-dioxid a földkéregben legnagyobb mennyiségben előforduló ásvány. Számos növény sejtfalának alkotóelemeként változó mennyiségben az élelmiszerekben is jelen van. Az emberi szervezet a szilícium-dioxidot sem felvenni, sem pedig hasznosítani nem tudja; átalakulás nélkül kiürül a szervezetből. Az élelmiszeriparban a szilícium-dioxidot általában por formában használják. A szilícium-dioxid kristályai nagyon porózusak. Hatalmas […]
E 553 a – Magnézium-szilikát
Egyéb elnevezések magnézium-triszilikát Leírás A magnézium-szilikát (E 553 a i) és a magnéziumtriszilikát (E 553 a ii) a szilícium-dioxid (E 551) származékai. Oldhatatlan kristályai puhák, nagyon jól őrőlhetők, és zsíros jellegűek. Az emberi szervezet sem felvenni, sem pedig hasznosítani nem tudja; átalakulás nélkül kiürül a szervezetből. A por alakú élelmiszerekben a szilikát-kristályok az élelmiszer részecskéihez […]
E 468 – Keresztkötésű karboxi-metil-cellulóz
Egyéb elnevezések módosított karboxi-metil-cellulóz, módosított cellulózgumi Leírás A kémiailag a karboxi-metiléterekhez tartozó keresztkötésű karboxi-metil-cellulóz a cellulóz (E 460) származéka, a karboxi-metil-cellulóztól (E 466) a molekulán belüli kötései különböztetik meg. Vízben nem oldható, ennek ellenére duzzad, anélkül, hogy nedves vagy ragadós tapintásúvá válna. Előállítás A keresztkötésű karboxi-metil-cellulózt a cellulóz (E 460) kémiai klórecetsavas módosításával állítják […]
E 469 – Enzimesen hidrolizált nátrium-karboxi-metil-cellulóz
Leírás Az enzimesen hidrolizált nátrium-karboxi-metil-cellulóz a cellulóz (E 460) származéka, amelynek molekulaszerkezetét enzimek segítségével oly mértékig megváltoztatják, hogy sűrítő hatását csak gyengén tudja kifejteni. A módosítatlan nátrium-karboxi-metil-cellulózzal (E 466) ellentétben az E 469 nem képes habok képzésére és stabilizálására. Töltőanyagként csökkentett energiatartalmú élelmiszerekhez használják, mert segítségével kevesebb zsír alkalmazása mellett azonos állomány és teltség érhető […]
E 459 – Béta-ciklodextrin
Egyéb elnevezések kördextrin Leírás A béta-ciklodextrin egy köralakú molekula, amely hét, egymással jellegzetesen kapcsolódó glükózegységből épül fel. Ez a kötés magas hőmérsékleten, savak jelenlétében és egyes enzimek hatására is stabil marad. A körmolekula belsejében más anyagokat is megköt; az ily módon rögzített anyagot a ciklodextrin – mint egy mikrokapszula – megvédi a környező hatásoktól. Így […]
E 460 – Cellulóz
Leírás A cellulóz az elfásodott növényi sejtek legfontosabb vázanyaga. Mivel szinte minden növényi sejtnek az alkotóeleme, a liszteknek is összetevője. A növényi sejtekből elválasztott, módosítatlan cellulóz (E 460 ii) mellett a mikrokristályos cellulóz (E 460 i) is engedélyezett élelmiszeradalék. Egyik sem oldódik sem vízben, sem pedig alkoholban, de egyenletesen eloszlathatók a folyadékokban, és bizonyos szerkezetet […]
E 463 – Hidroxipropil-cellulóz
Leírás A kémiailag a cellulózéterekhez tartozó hidroxipropil-cellulóz a cellulóz (E 460) származéka. A cellulózzal ellentétben vízben jól oldódik. A folyadékoknak sűrű állományt kölcsönöz, melegítéskor erős zselét képez. Kémiai felépítésének köszönhetően emulgáló és stabilizáló hatással is rendelkezik. Előállítás A hidroxipropil-cellulózt kémiai reakcióval természetes cellulózból (E 460) nyerik. Genetikailag módosított anyagok alkalmazása lehetséges. Használat A hidroxipropil-cellulóz az […]